A Böszörményi úti campusban kettős évfordulót ült szerdán a Búzatanácskozás: idén harmincéves a szakmai találkozó, jogelődjét pedig 155 éve alapították – írja a haon.hu
Búzatanácskozás: idén harmincéves a szakmai találkozó – fotó: pixabay.com
Vannak dolgok, amik nem változnak
A Debreceni Egyetem, a DAB Agrártudományi Szakbizottsága és a Hajdú Gabona Zrt. által szervezett tematikus nap ezúttal is nemzetközi, majd hazai kitekintéssel kezdődött, majd szakmai előadásokkal folytatódott. A résztvevőket először Stündl László dékán köszöntötte. –
Vannak dolgok, amik nem változnak, ilyen a Búzatanácskozás
– utalt a konferencia harmincéves fennállására, hozzátéve, hogy a Debreceni Egyetem az Alföld központjában határozta meg tevékenységét, szakmai területük pedig a Tisza és annak vízgyűjtőjétől egészen Erdélyig terjed.
Bízom benne, hogy a résztvevők értékes gondolatokkal gyarapodva térnek majd haza, és a felmerülő feladatok, problémák a következő tíz évre előretekintve is válaszokra találnak
– fogalmazott. Azt is megjegyezte, hogy a versenyképességet a szektorban a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán végzett hallgatók segítik majd.
A szakember szerint búza szempontjából az egyik legnagyobb visszaesés az elmúlt évben Ukrajnában történt – fotó: pixabay.com
Minden eddiginél gyorsabban változik a búzapiac
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, Lakatos Zoltán először arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban minden eddiginél gyorsabban változik a búzapiac.
Rég nem volt olyan nagy szüksége egymásra a feldolgozói és a kereskedelmi körnek, mint most – fogalmazott, és felhívta a figyelmet arra, hogy a készlet és az árak kapcsán komoly problémák adódhatnak abból, ha a szakemberek elzárkóznak.
Elhangzott: világszinten a búzatermés továbbra is 790 millió tonna, és míg a felhasználás és a fogyasztás egyaránt növekedik, azt sem szabad elfelejteni, hogy az összkészletnek csaknem a fele Kínában van. A szakember szerint búza szempontjából az egyik legnagyobb visszaesés az elmúlt évben Ukrajnában történt, ami számokban kifejezve azt jelenti, hogy a tavalyi 33 millió tonna termés után idén mindössze csak 16,5 millió tonna terem. Nagy visszaesőnek számít Ausztrália is, míg növekedésben Kanadáé lett a főszerep, ahol a tavalyi gyenge 22 millió tonna után idén 37 millióval számol a gazdaság.
Mint írják szintén gyarapodott Oroszország, ahol az előző évben a termés 75 millió tonna volt, ebben az évben pedig 81-82 millió lehet. Európában előreláthatóan összesen 154 millió tonna búzatermés várható, amiből az EU hozzávetőlegesen 124 millió tonnát használ majd fel.
A gazdák 5,5 millió tonnánál több termést jósolnak – fotó: pixabay.com
Magyarországon szintén emelkednek a számok
Hazánkban jelentősen emelkedett a búzavetés-területek aránya, mert a tavalyi aszályos év után sokan búzát vetettek.
Ilyen szép búza még nem volt az elmúlt negyven évben, mint az idei
– mondta Lakatos Zoltán. A tavalyi 4,2 millió tonnányi búza után erre az évre a gazdák már 5,5 millió tonnánál több termést jósolnak, ami az importmennyiséggel együtt csaknem 7 millió tonnát, és közel 400 milliárd forintnyi értéket jelent. Mivel malom- és a takarmányipar a magas kamatok, és a készletezési problémák miatt nem vásárol többet az eddiginél, így a termelőknek arra kell számítaniuk, hogy jelentős mennyiség náluk marad majd.
Az iparág általában két-háromhavi mennyiséget vásárol fel, a Hajdú Gabona Zrt. célja is az lesz, hogy megtöltsék búzával a 90 ezer tonnás raktárterüket.
Lakatos Zoltán kiemelte: végig kínálati piacra kell számítani, mert amíg tavaly a termelői árak hivatalosan 120 ezer forint körül alakultak, idén már a malmok 62 ezer forintos áron is vettek búzát.
A jubileumi tanácskozás további részében a MTA Mezőgazdasági Intézetének főigazgatója, Vida Gyula, a magyar búzanemesítésről tartott előadást; Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója a jövőbeli fejlesztési lehetőségekről beszélt, végül a búza agronómiai kutatásainak eredményeit Pepó Péter egyetemi tanár ismertette.
