A magyar piac jó ideig kiárazta magát az európai piacból a búza és a kukorica terén is. Nálunk nagyon gyorsan és jobban felmentek az árak, mint a szomszédos országokban vagy a szokásos export piacainkon, és emiatt az export jórészt lenullázódott - mondta el a Növekedés.hu-nak Kiss Péter, a Gabonaszövetség elnöke.
.jpg)
A csomagolt liszt ára olyan 290-292 forint kilónkénti áron lenne reális – fotó: canva.com
Már kilenc hónapja folyamatos árcsökkenést mutat a FAO élelmiszeripari árindexe
Milyen áralakulásra lehet számítani a következő időszakban a hazai gabonapiacon? - kérdezték a Gabonaszövetség elnökét, aki elmondta, hogy a magyar gabonapiac általában lassan követi le a nemzetközi piacot, de már látható a jele az árak esésének: megindult az árcsökkenés a kukoricánál, a búzánál, az árpánál és a napraforgónál is.
Hozzátette, hogy a korábbi magas belföldi árak teret nyitottak az importnak, mert külföldről olcsóbban lehetett beszerezni az alapanyagokat. Mivel az alapanyagárak elindultak lefelé, Magyarországon előbb-utóbb ez a kész termékek áraiban is meg fog jelenni.
Arról, hogy a malmok árérvényesítési képességét mennyire nehezíti az ársapka Kiss Péter elmondta, hogy a malmokat ez nem hozta nehéz helyzetbe, hisz ők a lisztjüket továbbra is piaci áron értékesíthetik. Szerinte a korlátozás elsősorban a kiskereskedőket szorongatta meg, közülük is főként a kis méretű, vidéki boltokat.
Úgy látjuk, hogy az ársapkának nem igazán volt értelme. Csak bezavart a piaci működésbe és a gazdasági folyamatokba, pozitív hatása nem nagyon volt.
- fogalmazott.
Szerinte a csomagolt liszt ára olyan 290-292 forint kilónkénti áron lenne reális, amire ha ráteszik a kiskereskedők a hasznukat, akkor úgy végleges árként 300-305 forintra jönne ki.
Csökkenhetnek a takarmányárak is
A hazai gabonapiacot alaposan megrengette a tavalyi súlyos aszály, aminek eredményeképpen a kukorica esetében ellátási gondok is veszélyeztették az állattartókat. Arra a kérdésre, hogy mennyire biztosított a következő betakarításig a hazai állatállomány takarmányellátása, Kiss Péter így válaszolt:
Hála az importnak úgy látom, hogy nem kell aggódnunk. Ami a takarmányárakat illeti: hogyha az alapanyagok árai esnek, akkor elméletileg csökkenés várható itt is, de azért azt hozzá kell tenni, hogy mind a lisztgyártás, mind a takarmánygyártás energiaigényes. Ezért itt nagy kérdés, hogy a gáz és a villanyáram ára miként fog mozogni a jövőben.
A hazai gabonaszektor "nyitottabbá vált", egyre nagyobb teret kap az import. A Gabonaszövetség elnöke szerint olyan jól működő importvonalak épültek ki, ahonnan versenyképes árakon lehet beszerezni az import árut. Ezek közé nem csak Ukrajna tartozik, hanem Románia, Szerbia és Szlovákia is, amelyekkel hosszabb távon is számolni kell.
Szerintem azzal, hogy az import felpörgött nem csak az állattenyésztés, hanem egész Magyarország nyert. Az alacsonyabb alapanyagárak remélhetőleg a későbbiekben az inflációnál is éreztetik majd a jótékony hatásukat.
- mondta.
Az éghajlatváltozás és következményei
Kiss Péter szerint nagyon nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy mennyire változtathatja meg hosszabb távon a gabonaágazati vetésszerkezetet és a fajtahasználatot a klímaváltozás. Véleménye szerint a vetésszerkezet még hosszútávon sem fog érdemben megváltozni, de az hogy milyen fajták lesznek elvetve az már egy más kérdés.
Azon felvetésre reagálva, miszerint előfordulhat, hogy a termelők egyre jobban a szárazságtűrő növényeket fogják választani vagy éppen a gombafertőzések ellen jobban ellenálló gabonákat megjegyezte:
Ez egy lehetséges út. Ugyanakkor ez az út is lehet rögös, hisz minden évben vannak új sláger növények, amelyek felbukkannak, de aztán kiderül róluk, hogy mégsem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.
Az erősen fertőzött kukoricát is el lehet adni csak már nem takarmányként – fotó: canva.com
Mi történik az aflatoxinnal fertőzött kukoricával?
Beszélt arról is, hogy mi lesz azon kukorica-tételeknek a sorsa, amelyek az állatokra és emberekre is veszélyes gombatoxinokkal fertőzöttek:
Az erősen fertőzött növényeket is el lehet adni csak már nem takarmányként, hanem például biogáz előállításhoz. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy valószínűleg ezeket a fertőzött tételeket a termelők inkább megtartják, és majd jövőre megpróbálják bekeverni az új termésbe, ami persze nem egy jó megoldás, mert ezzel elronthatják a jövő évi termésük minőségét is.
Optimális az lenne, ha meg lenne semmisítve az erősen fertőzött áru, de ebbe a termelők nem, vagy csak nehezen fognak beleegyezni.
Azt gondolom, hogy a piac ezt a helyzetet meg fogja oldani. Szerencsére az import kukorica nem tartalmaz aflatoxint, így a magyar feldolgozó ipar és a magyar takarmányipar elegendő egészséges árut tud biztosítani a magyar állattenyésztés és egyéb felhasználók számára.
_fill_540x300_0.jpg)
