Az ár-bér spirál kialakulásának határán vagyunk, a minimálbér jelentősebb emelése miatt nagyobb lehet a kockázata az infláció magas szinten történő beragadásának – írja az Index az általuk megkérdezett elemzők véleménye alapján. A másik oldalon viszont ott a munkaerőpiac, ami a komolyabb béremelések meglépése érdekében nyomást gyakorol a munkaadókra, tekintettel a megélhetési költségek emelkedése miatt frusztrált szakemberekre, akik béremelés nélkül gyorsan más céghez vagy külföldre mennek dolgozni.

A kereset nem fedezi az árak emelkedésének ütemét

A KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset 503 600 forint volt az idei év első kilenc hónapjában, ami 2021 azonos időszakához képest 17,8 százalékos emelkedést jelent.

Az infláció azonban szeptemberben az előző év azonos időszakához képest 20,1 százalékos szintre emelkedett, így a kereset emelkedése nem fedezte az árak emelkedésének ütemét – főleg, hogy a háztartások fő kiadásait jelentő élelmiszer- és energiaárak ugrottak meg a legjobban.

Ilyen körülmények között érthető, hogy a munkaerőpiac szereplői a munkaadóiktól komoly béremeléseket várnak el – a jelenleg is zajló bértárgyalásokon a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a minimálbér legalább 26 százalékos emelésére vonatkozó javaslatot nyújtott be. A munkaadói oldal nem örül a javaslatnak, mondván, hogy az árak emelkedése és a gazdasági válság hatására beszűkültek az ő lehetőségeik is, emiatt nem tudnak drasztikus emelést kigazdálkodni.

munka

Egy 20 százalékos, vagy azt is meghaladó minimálbér-emelés reálbér-növekedést jelentene és nagyon komoly hatásokat gerjesztene – fotó: pixabay.com

Az infláció beragadhat a komolyabb béremelések miatt

A közgazdászok véleménye szerint egy jelentősebb béremelés miatt komoly veszélye van már most is annak, hogy ár-bér spirál alakul ki. Ugyanis a béremeléseket a cégek csak az áraik emelésével tudják majd kigazdálkodni, aminek újabb bérkövetelés lesz az eredménye, hiszen az árak emelkedése miatt a keresetek vásárlóértéke csökken.

Az OTP Bank elemzési központjának vezető tanácsadója, Eppich Győző szerint egyelőre  Magyarországon még nem tartunk ott, hogy már beindult volna az ár-bér spirál – legalábbis egyenlőre nem mutatnak gyorsulást a versenyszektor béralakulásának rövid bázisú mutatói.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a nemzetközi tapasztalatok arra utalnak, hogy az infláció leszorítására hozott intézkedések nehezen elképzelhetőek reálbér- és fogyasztáscsökkenés nélkül.

Az OTP elemzője szerint a jelenlegi 20 százalék feletti inflációs ráta akár komolyabb mértékben is csökkenhet, de az árstabilitást jelentő 3 százalékos szintre való visszakorrigálás még nem látszik, hogy időben mikor következhet be.

Az OTP előrejelzése szerint ilyen helyzetben egy 20 százalékos, vagy azt is meghaladó minimálbér-emelés reálbér-növekedést jelentene és nagyon komoly hatásokat gerjesztene. Például jelentősen növelné egy ár-bér spirál kialakulásának kockázatát, ami viszont hosszabb távon magasan ragadó inflációt és kamatokat eredményezne.

A szolgáltatásoknál már a határon vagyunk

Az Erste elemzői szerint ugyanakkor  az ár-bér spirál már bekopogtatott az ablakon. A bank makrogazdasági elemzője, Nagy János arra hívta fel a figyelmet, hogy a belső, azaz tisztán hazai (exporttermékek árától és az árfolyamtól nem, vagy csak kevésbé függő) infláció már jóval a pandémia előtt kifejezetten magas értékekkel jelezte a keresleti túlfűtöttséget a piaci szolgáltatások árszintjében, az élénk bérnövekedések miatt.

Az Erste számításai szerint az októberi 21,1 százalékos inflációhoz a szolgáltatások áremelkedésének hozzájárulása  3,3 százalékpontra tehető, de a számos közvetett, tovagyűrűző hatás miatt a valóságban ez a részesedés valamivel magasabb is lehet.  A minimálbér 20 százalék körüli emelése érdemben nem javítaná a hatékonyságot, de újabb átárazási kényszert fejtene ki a termelőkre és szolgáltatókra, azaz tovább táplálná az inflációt.

pénz

A cégek mindent megtesznek azért, hogy a megfelelően képzett munkaerőt maguknál tudják tartani – fotó: pixabay.com

Az inflációcsökkentésben a munkaerőpiaci helyzet sem segít

Az ár-bér spirál infláció erősödéséhez való hozzájárulását nehéz lenne számszerűsíteni, és a hazai munkaerőpiaci helyzet miatt ráadásul annak kialakulása adminisztratív módon nehezen lesz kivédhető" – mondta az Indexnek Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője.

"A cégek egyelőre átmenetinek gondolják a jelenlegi válságot, így mindent megtesznek, hogy a megfelelően képzett munkaerőt maguknál tudják tartani. Ezt egyelőre csak béremeléssel lehet biztosítani" – vélekedett a Takarékbank vezető elemzője Suppan Gergely, aki szerint a válság elhúzódásával a jelenlegi munkaerőhiány oldódni fog, és kisebb lesz a béremelési kényszer a vállalkozásokon.

Suppan Gergely elmondta, hogy egyébként sem lehet általánosságban az ár-bér spirál kialakulásáról beszélni, bár egyes ágazatokban – a vendéglátásban és a kiskereskedelemben – már nyomokban fellelhető a kialakulásának veszélye, de itt a kereslet visszaesése új körülményeket teremthet.

munka

A bérek legtöbb szektorban történő emelését egyszerűen nem lehet elkerülni – fotó: pixabay.com

Az infláció mérséklésében a hosszabb távú béralku segíthet

A Raiffeisen Bank vezető elemzője, Török Zoltán szerint a komoly, 20 százalékos, vagy annál is magasabb minimálbér-emelés az inflációcsökkentő lépések hatékonyságát egyértelműen csorbítja.

Itt nemcsak az a kérdés, hogy a munkavállalói képviseletek ezt mennyire értik meg, hanem az is, hogy a kormányzat mennyire tudja felvállalni annak politikai költségeit, hogy az emberek a keresetük elértéktelenedése miatt elégedetlenek lesznek.

A kormány egyenlőre távol tartja magát a bártárgyalásoktól, de az idő előreheledtával egyre komolyabb szerep hárul majd a kabinetre a megegyezésben. Talán jelez valamit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy korábbi Kormányinfón felvetett gondolata, amely a munkaerőpiac figyelmébe a többéves bérmegállapodásokat ajánlotta, ami rövid távú szerényebb béremelést jelentene az infláció gyorsabb csökkentését elősegítendő, amit majd a későbbiekben, - a gazdaság újbóli remélt felgyorsulásakor - kompenzációs emelések követhetnének.

Nem marad itthon szakember

Suppan Gergely arra figyelmeztetett, hogy a bérek legtöbb szektorban történő emelését egyszerűen nem lehet elkerülni, hiszen 2016 óta régiós szinten zajlik az agyelszívás, ami ebben az esetben a szakemberek elvándorlását jelenti.

Ha a munkaadók a bérek emelésétől elzárkóznak, akkor azzal szembesülhetnek, hogy nem marad itthon szakember, azok nélkül pedig nem lehet elérni azt a hatékonyságnövelést, amit most számonkérnek a hazai vállalkozói szektoron.

Jó példa erre az, hogy az elmúlt hónapokban buszvezetők lettek teherautó-sofőrök azért, mert ott jelentősebb béreket lehet elérni. Emiatt a közlekedési cégeknek is lépniük kell. Régiós szinten kell versenyzünk a munkaerőért, amiben nem igazán állunk jól. A sokáig stabil foglalkoztatotti kört jelentő szerb és ukrán vendégmunkások ma már nem jönnek Magyarországra dolgozni.