Az idén is tapasztalt enyhe tél komoly kockázatot jelent a szántóföldi növénytermesztőknek és a gyümölcstermelőknek. Nem csak azért, mert túl korán indulhat be a rügyezés, ami később fagykárokhoz vezethet, hanem azért is, mert számos kórokozó és kártevő áttelelhet így – írja elemzésében az OTP Agrár.
Kiemelik, hogy ezeket a kockázatokat többféleképpen is kezelhetik a gazdák, ám jóval gyakrabban szükséges a növények állapotát ellenőrizni. Ha azonban a gazdaság számára évről-évre visszatérő problémát okoznak az enyhe telek, illetve a klímaváltozás hatására szintén egyre jellemzőbb aszályos nyarak, továbbá a szélsőséges időjárási anomáliák, nagyobb rugalmasságra lesz szükség.
Ha valakinek már zsinórban harmadik éve fagy el vagy szárad ki a növénye, akkor lépnie kell – Fotó: Pixabay
Minden esetben igaz, hogy egy adott növényfaj potenciáljának kiaknázásához az ökológiai feltételek, a biológiai alapok és az agrotechnikai tényezők összehangolására kell törekedni.
A klímaváltozással összefüggő termésveszteség mérséklésének egyik módja a fajta- vagy hibridváltás, érdemes lehet tehát a jelenleginél jobb termőképességet és termésbiztonságot garantáló, esetleg szárazságtűrőbb, illetve a betegségekkel szemben ellenállóbb fajtát keresni.
Emellett az időjárási tényezők termésre gyakorolt negatív hatását jelentősen mérsékelni lehet azzal, ha az adott termesztési területhez igazított, egyedi igényeket kiszolgáló intenzív agrotechnikát alkalmaznak a termelők.
Kiemelik, hogy a termelésbiztonság növelhető:
- víztakarékos talajműveléssel,
- optimális növényszám biztosításával
- hatékonyabb növényvédelemmel is.
Viszont az ország azon részein, ahol már a tavalyi történelmi aszályt megelőző években sem volt rentábilis egy adott növényfaj termesztése, komolyabb beavatkozás szükséges. Ezekben a gazdaságokban a vetésváltási rendszerek módosítása lehet célravezető, tehát például a kukorica és a repce helyett más, kevésbé kockázatos, már meglévő növényfajok jelenhetnek meg nagyobb aránnyal, esetleg a jelenlegi vetésszerkezetben eddig nem szereplő, „új növények" kerülhetnek nagyobb területen termesztésbe.
„Alkalmazkodási kényszerben vannak a gazdák, mert várhatóan a következő években is tavaszi fagyokkal kísért enyhe teleink, és aszályos nyaraink lesznek. Ha pedig valakinek már zsinórban harmadik éve fagy el vagy szárad ki a növénye, akkor lépnie kell, mert ha nem teszi, az olyan, mintha parlagon hagyná a földjét" – fogalmazott Zsarnóci Csaba, az OTP Bank Vállalati és Agrár Igazgatóságának főosztályvezetője.
Az elemzésben hangsúlyozzák a növénybiztosítások szerepét is, hiszen ezek lényegesen csökkenthetik az időjárási viszontagságokból fakadó károk mértékét. A drága termények és a kiszámíthatatlan agroökológiai tényezők mellett a gazdák már nem engedhetik meg, hogy kockáztassák egész éves eredményes működésüket.
Indexkép: Pixabay
