Jelentősen, mintegy 15 százalékkal nőtt a hazai mezőgazdaság teljesítménye 2022-ben, de a csaknem 4000 milliárd forintos folyó áras kibocsátási eredmény komoly anomáliákat takar - írja a novekedes.hu az elemzésében.
Az agrárium kibocsátása 2022-ben elérte a 3950 milliárd forintot, ami az egy évvel korábbi szintet 15 százalékkal haladta meg – fotó: pixabay.com
Értékben növekedés volt tapasztalható
A növekedés azoknak az áremelkedéseknek köszönhető, ami teljes mértékben uralja az agrárpiacot is, míg a termelés mennyiségi értelemben szinte minden ágazatban visszaesett.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásai szerint az agrárium kibocsátása 2022-ben elérte a 3950 milliárd forintot, ami az egy évvel korábbi szintet 15 százalékkal haladta meg. Így a növekedési ütem fennmaradt, tekintettel arra, hogy az ágazat teljesítménye 2020-hoz viszonyítva 2021-ben is 16 százalékkal bővült.
Az értékben kifejezett növekedés jellemző volt minden főbb szektorra:
- a növénytermelés és a kertészet 2231 milliárd (57 százalékos részarány)
- az állattenyésztés és az állati termékelőállítás 1480 milliárd (37 százalékos részarány)
- a mezőgazdasági szolgáltatási szféra 190 milliárd forintos (6 százalékos részarány) eredményt könyvelhetett el.
Más a kép, ha a termelés mennyiségi mutatóit vesszük alapul
A mezőgazdaság termelési volumene 2022-ben drasztikusan, csaknem 20 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Megdöbbentő mértékű volt (csaknem 30 százalékos) a visszaesés a növénytermelésben, és 6,1 százalékkal zsugorodott az állattenyésztés volumenindexe is. A legnagyobb problémát pedig az okozza, hogy 2018 óta folyamatosan csökken a mezőgazdaság mennyiségi termelése, ami az elmúlt év során negatív rekordot döntött.
A szinten maradt juh- és a kecsketartástás kivételével mindenhol csökkent a meghatározó haszonállatfajok közül a termelés, de a leglényegesebb változások a szántóföldi növényfajoknál voltak megfigyelhetőek.
Jó példa erre a takarmánykukorica, ahol csaknem 60 százalékos volt a visszaesés, de a betakarított búza mennyisége is majdnem 20 százalékkal lett kevesebb, így 2022-ben a nagy súllyal bíró gabonafélék volumenindexe összességében 36-37 százalékkal esett vissza.
Az értékben kifejezett mezőgazdasági kibocsátás növekedése annak volt köszönhető, hogy a termeléscsökkenést a piaci áremelkedések jóval felülmúlták - a KSH adatai szerint a mezőgazdasági árak az elmúlt évben 42 százalékkal nőttek. Bár az agrárvállalkozások a kevesebb termékért így jóval többet kaptak, de közben a költségeik emelkedése miatt sokuknál komoly jövedelmezőségi gondok adódtak, a gazdálkodásuk veszteségessé vált.
A növénytermelés válsága kihat az állattenyésztési ágazatokra is – fotó: pixabay.com
Csökkent a termeléshez használt inputanyagok mennyisége
A durva költségnövekedés eredménye az lett, hogy 2022-ben a termeléshez felhasznált inputanyagok mennyisége 5,7 százalékkal csökkent.
A legnagyobb visszaesés (15 százalékos) a műtrágyázásban következett be. Ez a tendencia előreláthatóan az idén is folytatódik, ami oda vezethet, hogy a termőföldekben lévő tápanyagtartalékok rohamosan kimerülnek, a terméseredmények pedig tovább romolhatnak.
A hazai mezőgazdasági árak és költségek ugrásszerű növekedéséhez előbb a világméretű Covid-járvány, majd az orosz-ukrán háború hatásai járultak hozzá, amihez hozzáadódott az aszály is, ami a XXI. század eddigi legnagyobb mezőgazdasági kártételeit okozta.
A durva költségnövekedés eredménye az lett, hogy 2022-ben a termeléshez felhasznált inputanyagok mennyisége 5,7 százalékkal csökkent – fotó: pixabay.com
A növénytermelés válsága kihat az állattenyésztési ágazatokra is
Mivel a klímaváltozás miatt előfordulhat, hogy a súlyos csapadékhiányos időszakok Magyarországon is gyakoribbá és szélsőségesebbé válnak, egyre sürgetőbbé vált a mezőgazdasági vízellátást célzó víztározók létesítése és az öntözésfejlesztés.
A növénytermelés válsága kihat az állattenyésztési ágazatokra is, hiszen a megemelkedő takarmányárak miatt az állattartók komoly jövedelmezőségi válságba sodródhatnak. Mindez az állatállományok újabb kivágási hullámához vezethet, ami a KSH adatok szerint már el is kezdődött. A kisebb gazdaságok a körülmények miatt arra kényszerülnek, hogy átmenetileg vagy végleg felhagyjanak az állattartással.
Az agrárszereplők szerint egy tavalyihoz hasonló évet a hazai agrárium már nem bírna ki, ezért mindenki abban bízik, hogy a súlyos aszály az idén nem ismétlődik meg.
