A 2022. november 17-ére szervezett szakmai konferencián az Agrárminisztérium szakemberei mutatták be, hogy mi következik most, hogy az Európai Bizottság elfogadta a Magyarország által benyújtott KAP stratégiai tervet. Jelenleg 11, a támogatási rendszerhez kapcsolódó jogszabályon dolgoznak a minisztériumban, ezek közül 3 már november végén kikerül társadalmi egyeztetésre, a többi decemberben illetve januárban lesz majd megismerhető.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára köszöntőjében elmondta, hogy az elmúlt években sikerült megfordítani a 2010 előtti vidékpolitikát, és sikerült az agráriumot a stratégiai jelentőségű ágazatok közé emelni. Ma már gazdasági motorként tekintünk az agráriumra, hiszen vidéki munkahelyeket tart fent az ország nagy részén. Mint mondta, az elmúlt 4 évben 26 százalékkal nőtt a termelékenység, 19 százalékkal nőtt a beruházások értéke, 25 százalékkal nőtt a jövedelmezőség a mezőgazdaságban.
Most többek között azt a célt tűzték ki a KAP stratégiai terv megvalósításával, hogy 2030-ra a magyar agrárium által termelt hozzáadott érték kétszeresére emelkedjen, tovább emelkedjen a termelékenység és az exportteljesítményt.
Az új támogatási rendszerben számos újdonság lesz az eddigiekhez képest. Az Agrárminisztérium képviseletében Horváth Anikó és dr. Juhász Anikó mutatta be az első pilléres támogatások kapcsán élesedő változásokat.
Fontosabb változások a közvetlen támogatások rendszerében változások (1. pillér)
- Kibővült a támogatható terület fogalma, melynek célja, hogy amely terület ökológiai szempontból fontos, azokat ne alakítsák át (olykor) terméketlen területekké a területalapú támogatás miatt a gazdálkodók, hanem maradjanak meg értékes biotópoknak. Ezeknek a területeknek az azonosítására az egységes kérelem benyújtása során lesz majd lehetőség, a rendszer fogja felajánlani, hogy mely területek alapján igényelhet ezekre támogatást a gazdálkodó.
- Zöldítés helyett az agrárökológiai program (AÖP) lesz, azonban a két rendszer nem egyforma. A zöldítés kötelező volt, az AÖP önkéntes és a feltételek is eltérőek.
- Az AÖP esetében beépítették az ellenőrzési rendszerbe az elektronikus gazdálkodási napló használatát feltételként, annak naprakész vezetését (2023-tól átmeneti év lesz, rugalmasabb lesz az ellenőrzés).
- Új elem a redisztributív kifizetések rendszere: újraelosztással történő támogatás, amely egyszerűsíti és igazságosabbá teszi a kistermelők támogatását. Erre mintegy 190 millió euró forrás áll majd rendelkezésre. Azok a gazdálkodók jogosultak rá, akik alaptámogatásra jogosultak, és a használt terület nem haladja meg az 1200 hektárt. A redisztributív támogatás tervezett fajlagos mértéke az első 10 hektár esetében 80 euró/hektár, 20-150 hektárig 40 euró/hektár.
- A fiatal gazdák támogatására nagyobb összeg lesz, a tervezett fajlagos támogatás 157 euró lesz hektáronként a jelenlegi 67-68 euró helyett, illetve 300 hektárig lehet ebben részt venni. Aki jelenleg már a fiatal gazda programban van, de még nem ért a projekt végére, 2023-tól már az új, kedvezőbb feltételek fognak rá vonatkozni.
- A 12 százaléknak magasabb lejtőszögű területeken valószínűleg változtatni kell majd a gazdálkodás gyakorlatán, a kapás növényeket a lejtőre merőlegesen kell majd vetni.
- A termeléshez kötött támogatások esetén fontos változás lesz, hogy a víz keretirányelvnek való megfelelésre nagyobb figyelem hárul. Az étkezési burgonya termeléshez kötött támogatása megszűnik, az ipari zöldségek között csak a csemegekukorica és a zöldborsó maradnak, a többi kultúra a zöldségnövényekhez fognak tartozni. Az ipari zöldségek, szemes fehérjenövények, zöldségek, tejhasznú szarvasmarha forrás növelésére kerül sor a az ipari olajnövény, az extenzív gyümölcs és a szálas fehérje terhére.
Környezeti szempontok
Mindkét pillér esetében fontos változás, hogy az eddiginél hangsúlyosabb formában jelenik meg a környezeti szempontok érvényesítése. Az első pillérben ez alapvetően abban nyilvánul meg, hogy
- kibővül a támogatható terület fogalma,
- megjelenik a kondicionalitás rendszere,
- illetve elindul az AÖP.
A kondicionalitás kapcsán a következő szempontok érvényesítésével összefüggésben fogalmazódnak meg új előírások: nagyobb figyelem a vizes élőhelyek védelmére, a foszfátok diffúz szennyező forrásainak ellenőrzése, talajerózió elkerülése, nagyobb figyelem a talajvédelemre, talajborítás fenntartása, vetésváltás szabályainak változása.
A 2. pillér (vidékfejlesztési támogatások) esetében a zöld célokat szolgáló intézkedések továbbra is az AKG, az ÖKO programok, a Natura 2000 területekre vonatkozó kompenzáció, de megjelennek majd a zöld feltételek az erdészeti programokban, a beruházási konstrukciókban, a tudásátadáshoz és információcseréhez kapcsolódó felhívásokban is.
A 2. pilléres támogatási konstrukciókkal kapcsolatos aktualitásokról, változásokról ebben a cikkünkben számoltunk be.
Indexkép: Pixabay
