Arkansas államban, az Egyesült Államok déli régiójában két gazda – Adam Chappell és Taylor Herron – példamutató módon ötvözi az állattartást, a talajmegújítást és a helyi élelmiszer-előállítást. Az általuk létrehozott mobil tyúkól nem mindennapi módon egy leselejtezett repülőgépből készült, amelyet a legelőkön mozgatva nemcsak friss takarmányt biztosítanak a csirkéknek, hanem javítják a talaj egészségét is.



Mobil baromfitartás egy régi repülőgépben?

A tyúkóllá átalakított repülőgépet a gazdák testreszabott szerkezeti megoldásokkal, fémoszlopokkal, csirkehálóval és ponyvával látták el, hogy megvédjék a madarakat az időjárástól és a ragadozóktól.

A konstrukció napi szinten mozgatható, így a csirkék mindig friss növényzethez jutnak, miközben szerves trágyájukkal dúsítják a talajt.

A projekt költsége – a kreativitást nem számítva – mindössze 1500 dollár volt, és egy elhanyagolt, marginálisnak ítélt területen működik. A gazdák tapasztalatai szerint a módszer működik:

a talajélet javul, az állatok jól érzik magukat, és közvetlen értékesítéssel piacképes terméket állítanak elő.


Talajmegújítás és biológiai sokféleség növelése

A baromfitenyésztés itt nem öncélú: a gazdaság része egy tudatos, regeneratív szemléletű földhasználati rendszernek. A legelőn forgatott csirkék után jövő tavasszal juhokat is telepítenek, akik legelik majd az így természetesen trágyázott területet.

Céljuk, hogy hosszú távon a baromfi a vetésforgó részévé váljon, a klasszikus haszonnövények – kukorica, szója, rizs, búza – mellett.

A gazdák emellett egy nagy, régóta működő konyhakerttel is rendelkeznek, ahol komposztos trágyázással dolgoznak. A talajlégzési mérések szerint itt a mikrobiális aktivitás kimagasló, amit a magas szén-dioxid-koncentráció is jelez.


tyukol

Fotó: Facebook

Kihívások: feldolgozás és értékesítés

Bár a rendszer hatékony és fenntartható, Herron szerint a legnagyobb akadály a termékek értékesítése. Arkansas államban – mivel maguk dolgozzák fel az állatokat – csak egész csirkét árusíthatnak, miközben a vásárlók inkább részegységeket (mell, comb) keresnek. Ezt a piaci igényt nehéz kielégíteni, miközben a feldolgozás költséges, bizonytalan és szabályozás alá esik.



A marketing is fontos kérdés: hogyan mesélhető el a gazdaság és az állatok története úgy, hogy az meggyőző legyen a fogyasztók számára? Chappellék Facebookot, termelői piacokat és online értékesítést is használnak, de még keresik a leghatékonyabb csatornákat.

Tanulságok a magyar gazdáknak

Chappell és Herron példája remekül mutatja, hogyan lehet a baromfitartást beágyazni egy komplex, talajmegújító gazdálkodási rendszerbe. Az alacsony költségű, kreatív megoldások – például egy repülőgépből készült mobil tyúkól – nemcsak erőforrást takarítanak meg, hanem hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez és a talaj egészségének javításához.

A történet különösen inspiráló lehet magyar kisgazdálkodók, ökológiai gazdaságok és közvetlen értékesítéssel foglalkozó termelők számára, akik a fenntarthatóságot, a talajmegőrzést és az állatjólétet szeretnék összehangolni egy gazdaságos, helyi élelmiszerellátást biztosító rendszerben.

Forrás: farmprogress.com

Indexkép: Facebook