A WWF Magyarország közreműködésével, az EU LIFE program és a magyar állam társfinanszírozásával megvalósult oldal nemcsak bemutatja a kis léptékű, „háztáji” vízvisszatartási megoldásokat, hanem térképre is teszi azokat a mintaprojekteket, amelyek helyben próbálják orvosolni az egyre súlyosabb vízhiányos problémákat.

A Víztükör célja egyszerű és nagyon időszerű: megmutatni, hogy a víz helyben tartása nem csak óriási, több milliárdos folyószabályozási beruházásokkal lehetséges, hanem kisebb léptékű, természetközeli beavatkozásokkal is – akár egy önkormányzat, egy helyi közösség vagy egy gazda szintjén. A készítők kifejezetten „környezetbarát, fenntartható, alacsony költségvetésű” megoldásokat mutatnak be, amelyekkel mérsékelhető a villámárvizek kockázata, lassítható a lefolyás, és javítható a talaj vízháztartása.

Esőkertek, zöldtetők, rönkgátak – térképen a jó példák

Az oldal egyik legfontosabb eleme az interaktív térkép, amelyen a már megvalósult hazai vízmegtartási projektek láthatók. A több tucat önkormányzatot bevonó LIFE LOGOS 4 WATERS program mintaterületei – síkvidéken és dombvidéken egyaránt – jól szemléltetik, milyen eszközökkel lehet helyben fogni és lassítani a vizet: esőkertekkel, vízáteresztő burkolatokkal, zöldtetőkkel, rönkgátakkal, mederlépcsőkkel, zsilipekkel.


víztükör

Forrás: Víztükör

A Vízgazdálkodj okosan! című játékos, interaktív rész külön dombvidéki és síkvidéki példákon keresztül mutatja be, hogy a víz sorsát mennyire befolyásolja a tájhasználat – legyen szó gyorsan lefolyó, eróziót okozó villámárvizekről vagy éppen kiszáradó patakvölgyekről. A honlap könnyen érthető infografikái segítenek megérteni, hogyan működik egy rönkgát, egy záportározó vagy egy jól kialakított esőkert a valóságban.

Tananyag az iskolának, inspiráció az önkormányzatoknak

A Víztükör nemcsak laikus érdeklődők, hanem pedagógusok és helyi döntéshozók kezébe is értékes eszközt ad. A honlapról szabadon letölthető környezeti nevelési anyagok – feladatlapok, óravázlatok, tanári segédanyagok – óvodai és iskolai foglalkozásokban is használhatók.

A dokumentumok célja, hogy a gyerekek a saját lakókörnyezetükön keresztül értsék meg: miért fontos a víz helyben tartása, mit jelent az, hogy „vízmérleg”, miért nem jó, ha a csapadék minél gyorsabban elhagyja a települést, és hogyan lehet egyszerű, természetközeli eszközökkel javítani a helyi vízháztartást.

Püspökszilágy: rönkgátak a villámárvizek ellen

A honlapon bemutatott jó gyakorlatok közül kiemelt példa a Cserhátban fekvő Püspökszilágy, amely az országban az elsők között épített ki természetes anyagokból álló lefolyáslassító gátrendszert a belterület védelmére.

A településen átfolyó Szilágyi-patak több mellékvizén összesen nyolc hordalékfogó és lefolyáslassító rönkgát épült. Különösen látványosak azok a gátak, amelyek egy szűk, égerfákkal kísért, állandó vízű mellékvölgyben kaptak helyet.


víztükör

Forrás: Víztükör

A gátak alsó részét úgy alakították ki, hogy kis- és középvíz idején a patak szinte akadálytalanul átfolyik alattuk, nagyvizeknél azonban a szerkezet fokozatosan visszatartja és felduzzasztja a vizet a völgyben. Amikor a hozam csökken, a felfogott víz automatikusan leürül – így a rendszer egyszerre csillapítja a villámárvizet és támogatja a helyi élővilágot.

A püspökszilágyi rönkgátrendszer a 2018-as villámárvizek során vizsgázott élesben, azóta pedig az önkormányzat beszámolója szerint nem volt a településen kiöntésből vagy hordaléklerakódásból adódó vis maior helyzet. Ez a példa jól mutatja, hogy a kellően átgondolt, természetközeli megoldások valós, mérhető kockázatcsökkenést hozhatnak egy kistelepülés számára is.

Vizes élőhelyek újjászületése: Gombai-patak, Hajta-patak, Jászberény

A Víztükörön bemutatott esetek közé tartozik a Gombai-patak mentén megvalósított beavatkozás is, ahol zsilipekkel és mederlépcsőkkel vezettek ki vizet a patakból, hogy több hektáron alakulhasson ki, illetve maradhasson tartósan vizes mocsárrét. A Monortól északra, Bényén és Tápióságon át Tápióbicskéig húzódó rendszer az Alsó-Tápió vízrendszeréhez kapcsolódva ma már olyan vizes élőhelyet tart fenn, amely a madárvilág számára is kiemelt jelentőségű – elég a nagy kócsagokra gondolni, amelyek rendszeres vendégei a rehabilitált területeknek.

Hasonló szemlélet érvényesült Jászberény határában is, ahol a nemzeti park a Hajta-patakon épített zsilip segítségével állította helyre a mocsaras élőhelyeket. Ezek a projektek már jól illeszkednek abba az uniós stratégiába, amely a természetközeli élőhely-helyreállítást – különösen a vizes élőhelyekét – az éghajlat- és vízválság kezelésének egyik kulcseszközeként kezeli.

Kicsiben kezdődik a vízforradalom

A Víztükör indulása fontos üzenetet közvetít:

nem csak a nagy folyók mentén, hatalmas állami beruházásokkal lehet tenni a magyarországi vízmérleg helyreállításáért.

Sokszor egy településnyi patakvölgy, egy jól megtervezett rönkgát, egy iskolakertben létrehozott esőkert vagy egy városi zöldtető is számít.

Az új honlap éppen ezért hiánypótló: egyszerre ad kézzelfogható ötleteket az önkormányzatoknak, gazdálkodóknak, civileknek és pedagógusoknak – és közben térképre teszi azokat, akik már el is kezdték a munkát. A hazai vízmegtartás jövője nagyban múlik azon, hogy ezek a jó példák mennyire tudnak terjedni. A Víztükör abban segít, hogy aki változtatni akar, ne a nulláról induljon.

Forrás: Qubit

Indexkép: Agroinform