Az Európai Bizottság 2026 elejére kívánja előrehozni a 150 euró alatti csomagokra vonatkozó vám- és áfamentesség megszüntetését – vagyis két évvel korábban vezetnék be az új rendszert, mint azt eredetileg tervezték. A lépés nemcsak a nemzetközi csomaglogisztikát alakítaná át, hanem a hazai mezőgazdasági kkv-k versenyhelyzetét is érintené, hiszen a jelenlegi szabályozás évek óta a harmadik országból érkező olcsó tömegáruknak kedvez.

Miért gyorsítana Brüsszel?

Maros Sefcovic kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős biztos a tagállami pénzügyminisztereknek írt levelében egyértelműen fogalmazott: a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, és megfelelő politikai elszánással 2026 első negyedévére életbe léptethető az új vámolási rend.

Az EU pénzügyminiszterei már korábban megegyeztek az értékhatár eltörléséről, ám csak 2028 közepére tervezték a bevezetést. Sefcovic szerint azonban „rendkívül nehéz lenne megmagyarázni az európai vállalkozásoknak és polgároknak”, miért várna az Unió további két évet egy olyan ügyben, amelyben teljes az egyetértés.

Mi kerül a helyére? Egyszerűsített EU-s vámolási díj

A biztos egy uniós szintű, egyszerűsített ideiglenes vámolási díjat javasol, amely átmeneti megoldásként lehetővé tenné, hogy minden csomag vámolható legyen – vagyis megszűnjön a 150 eurós mentesség. Ehhez az EU vámügyi informatikai rendszereinek jobb összekapcsolását sürgeti.

A tagállamok közben már saját úton is lépnek: Franciaország bejelentette, hogy nemzeti kezelési díjat vet ki a kis értékű csomagokra, függetlenül az uniós reformtól.

Egy uniós diplomata szerint az értékhatár eltörlése azt jelenti, hogy egyik napról a másikra mintegy 5000 termékkategóriára kell majd vámot kivetni.

Miért fontos ez a hazai agrár- és élelmiszeripari kkv-knak?

A problémát jól jelzi, hogy 2024-ben több mint 4 milliárd, 150 euró alatti csomag érkezett az EU-ba – döntő részben Ázsiából. Ezek egy része nem felelt meg az európai termékbiztonsági szabványoknak, és sokszor a valósnál alacsonyabb értéket deklaráltak rajtuk.

Az olcsó importáruk elárasztották a piacokat:

  • mezőgazdasági eszközök másolatai,
  • kertészeti, hobbi- és állattartási kiegészítők,
  • olcsó elektronika, mérlegek, szenzorok,
  • munkaruházat, védőfelszerelések.

A svéd pénzügyminiszter, Elisabeth Svantesson egyenesen úgy fogalmazott:

A szabad kereskedelem nem azt jelenti, hogy eláraszthatod a piacot bármilyen szeméttel.

A hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari kkv-k régóta panaszkodnak arra, hogy a platformokon keresztül érkező, gyakran minőségtelen termékek letörik az árakat, miközben a magyar vállalkozásokra szigorú minőségi és adózási előírások vonatkoznak. Az áfacsalás és a hamis értékmegjelölés évek óta torzítja a versenyt.

A mentesség megszüntetése tehát:

  • tisztább piaci környezetet,
  • versenysemlegességet,
  • erősebb fogyasztóvédelmet,
  • várható árkiegyenlítő hatást hozhat a hazai gyártók javára.

Shein, Temu – a reform árnyékában korlátozások jönnek

Az európai hatóságok már most szigorítanak: a francia szervek a hónap elején felfüggesztették a Shein platformjához való hozzáférést, termékbiztonsági aggályokra hivatkozva. A reform elsősorban az ilyen, tömeges küldeményeket bonyolító óriásszereplők térnyerését fékezné.

Dirk Gotink holland EP-képviselő szerint a rendszer már most túlterhelt:

Idén több csomagot kaptunk, mint 2024 egészében, és a karácsonyi csúcs még előttünk van.

Mikor léphet életbe?

Ha a tagállamok gyorsan megegyeznek, akkor az új szabályok 2026 első negyedévétől hatályba léphetnek. Ez a hazai mezőgazdasági vállalkozásoknak és kkv-knak – különösen a kisebb eszközöket, kiegészítőket és inputanyagokat importálóknak – rövid távon áremelkedést, hosszabb távon azonban tisztább és kiszámíthatóbb piacot hozhat.

Forrás: SG.hu

Indexkép: TEMU