Mit jelent ma a haladó precíziós gazdálkodás?

A precíziós gazdálkodás már régóta ismert fogalom a mezőgazdasági szereplők körében, azonban az elmúlt évek technológiai fejlődése és az adatvezérelt szemléletmód térnyerése új szintre emelte annak jelentését. Ma már nem elég néhány digitális eszköz beszerzése ahhoz, hogy egy gazdaság valóban precíziósnak nevezhesse magát – a „haladó precíziós gazdálkodás” ennél jóval többet kíván.

Virtuális kerekasztal összeállításunkban különböző szakterületek elismert képviselőit kértük fel arra, hogy saját nézőpontjukból értelmezzék, mit is jelent ma a haladó precíziós gazdálkodás. Az iparági szereplők, kutatók, vállalatvezetők és gyakorló agrárszakemberek egyaránt hangsúlyozzák: a technológiák önmagukban nem jelentenek megoldást. A kulcs a rendszerszemléletben, a tudatos tervezésben, az okszerű döntéshozatalban, valamint az adatok mélyreható elemzésében és hasznosításában rejlik – legyen szó akár egy családi gazdaság mindennapi döntéseiről, akár egy nagyüzemi struktúra fejlesztési stratégiájáról.

Az összeállításban szó esik a múlt tapasztalataira építő stratégiai gazdálkodásról, az állattartásban alkalmazott valós idejű monitoring rendszerekről, az okszerűen felépített növénytermesztési megoldásokról, a szaktanácsadás szerepéről, valamint az öntözés digitalizációjáról is. A különféle nézőpontok egyetlen irányba mutatnak: a jövő mezőgazdasága tudás- és adatalapú, ahol a technológia nem cél, hanem hatékony eszköz a fenntartható, versenyképes és környezettudatos termeléshez.

Szabó Levente
projekt szakmai vezető
4iG

Szabó Levente – Fotó: Agroinform.hu

A haladó precíziós gazdálkodás fogalmát az időbeliség mentén értelmezve egy olyan gazdasági működés rajzolódik ki, amely nem csupán a legmodernebb technológiákat alkalmazza, hanem azok integrálását is átfogó stratégiai szemlélettel valósítja meg. Egy ilyen gazdaság egyszerre épít a múlt tapasztalataira, a jelen adatalapú működésére, valamint a jövő fenntartható és piacközpontú célkitűzéseire.

Múlt: tapasztalat, rutin és technológiai alapok

Egy valóban haladó gazdaság mögött évek, gyakran évtizedek tapasztalata áll, amely során a technológiai újításokat nemcsak kipróbálták, hanem rutinszerűen beépítették a mindennapi munkafolyamatokba. Az alapvető precíziós rendszerek – mint a műholdas navigáció, a táblaszintű zónázás, a változó dózisú kijuttatás vagy a hozammérés – már nem számítanak újdonságnak, hanem a napi üzemeltetés természetes részei. Ez a múltbéli tudás és gyakorlottság biztosítja a gazdaság stabil alapjait, amelyre a jelen és a jövő fejlesztései épülhetnek.

Jelen: adatvezérelt működés és digitális ökoszisztéma

A haladó gazdaság jelenét az adatok uralják. A döntéshozatal alapját nem megérzések, hanem a terepi és üzemi adatok rendszerezett, strukturált elemzése képezi. Az adatgyűjtés már a termelés minden pontján zajlik, legyen szó talajmintavételről, növényállapot-felmérésről vagy gépteljesítmény-monitorozásról. Ezeket az információkat digitális platformokon keresztül értékelik, elemzik és hasznosítják.

Ehhez elengedhetetlen a korszerű adat-infrastruktúra megléte: jól működő kommunikáció ember és ember, ember és gép, valamint gép és gép között; megbízható, biztonságos és visszaállítható adatkezelési rendszerek (pl. felhőalapú szolgáltatások); továbbá célorientált szoftverek és egy átfogó Vezetői Információs Rendszer, amely az adatokat hasznos döntésekké alakítja. A siker kulcsa azonban nem csupán a technológiában rejlik, hanem a vezetői szemléletben is: felismeri-e a menedzsment a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket, és hajlandó-e azokat beépíteni a működésbe?

Jövő: tudatos fejlesztés és önfenntartó működés

A jövőbeli precíziós gazdaság világos termékpálya-alapú vízióval és ehhez illeszkedő fejlesztési stratégiával rendelkezik. Célja nem csupán a technológiai előrelépés, hanem egy pénzügyileg is önfenntartó, rugalmas és skálázható termelési-irányítási rendszer kiépítése. Ennek megalapozásához már ma fel kell tennünk a jövő kulcskérdéseit:

• Mit, kinek, milyen formában érdemes termelni a jövőben?
• Milyen technológiai és szervezeti megoldások növelhetik a hatékonyságot? Pl. csökkenő inputköltségek, munkaerő-kiváltás, éjjel-nappali működés, MI-alapú döntéstámogatás.
• Ezekhez milyen eszközöket szükséges beszerezni, vagy milyen szolgáltatásokat érdemes igénybe venni?
• Milyen bevételek származhatnak a másodlagos, pl. adatpiaci lehetőségekből?
• Milyen tudást szükséges házon belül kiépíteni, és milyen területeken érdemes külső szakértőkre támaszkodni?

A digitális megoldások palettája széles, de a siker titka abban rejlik, hogy ezek közül csak a céljainkhoz legjobban illeszkedő, egymással kompatibilis elemek kerüljenek kiválasztásra. Minden fejlesztést folyamatos megtérülés-alapú ellenőrzés alatt kell tartani, mivel a jövő gazdasága már nem külső támogatásokra, hanem saját erőforrásaira épít.

PREGA 2026 Konferencia és Kiállítás – Minden forint számít

Tölts el két napot a precíz, költséghatékony és okszerű gazdálkodás jegyében, mert most minden forint számít a túléléshez!

Időpont: 2026. február 10-11.

Helyszín: Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel & Conference Center

Jelentkezz a PREGA-ra ITT!

Dr. habil Húth Balázs
tanszékvezető
Széchenyi Egyetem, Állattudományi Tanszék

Dr. habil Húth Balázs – Fotó: Agroinform.hu

Amikor arról beszélünk, hogy egy telep haladó precíziós gazdálkodást folytat, akkor ez ma már jóval többet jelent néhány automatizált berendezés vagy szenzor használatánál.

A haladó precíziós gazdaság lényege az, hogy az állati termék-előállítás (tej, tojás, hús) teljes termelési folyamata adatvezérelt és rendszerszintű. Folyamatos kontroll alatt tartjuk az állatok viselkedését, teljesítményét, egészségi állapotát és a környezeti paramétereket (hőmérséklet, páratartalom, káros gázkoncentráció, por, zaj, stb.).

A döntéshozatal nem csupán emberi tapasztalatra és előre beprogramozott szabályokra épül, hanem valós idejű adatértelmezés és automatizált szabályozás segítségével történik. A csoportszintű termelés monitoringját, felváltja az egyedre szabott integrált monitoring rendszer, ahol a teljesítmény színvonalhoz igazítjuk a takarmányozás technológiáját és a környezetszabályozást, így a genetikai potenciál jobban kihasználható.

A haladó precíziós gazdálkodás tehát nem az egyes technológiai elemekről és digitális eszközökről szól, hanem a komplex adatalapú döntésekről. Az így működő állattartó telep képes előre jelezni a hőstresszt, a termelés visszaesését, a takarmányértékesítő képesség romlását, vagy a kialakuló betegségeket. A korai információknak (riasztásoknak) köszönhetően időben beavatkozhatunk a termelési folyamatokba.

A termelési és az élettani paraméterek folyamatos kontrollja mellett biztosítja a fenntartható állatitermék-előállítást, optimalizálva az erőforrások (energia, takarmány, víz) hatékony felhasználását.

Összességében tehát a haladó precíziós gazdálkodás egy olyan tudásalapú, önszabályozó rendszer, ahol a technológia, a biológia és a menedzsment együtt felel az állatjóllétért, a hatékony termelésért, valamint a káros környezeti hatások csökkentéséért.

Dr. Bottlik László
operatív növénytermesztési divízióvezető
Talentis Agro Zrt.

Dr. Bottlik László – Fotó: Agroinform.hu

Az én értelmezésemben akkor folytat haladó szemléletű precíziós gazdálkodást egy termelő, ha nem egy-egy precíziós rendszer elemet használ csak, hanem rendszerben gondolkodik és több rendszerelemet egymásra építve egy okszerű folyamatot igyekszik végigvinni. Tehát amennyiben valaki pl. csak automata kormányzást használ – mint a termelők többsége – az még nem jelent precíziós gazdálkodást. De önmagában egy szakaszvezérlés, GPS alapú vetőkocsi elzárás sem tekinthető annak. Ezek önmagukban csak alkalmazható rendszer elemek.

A precíziós gazdálkodás komplex szemléletre, gondolkodásra épül. Ennek tervezésekor számba kell vennünk, hogy milyen adatokra és technikai lehetőségekre tudunk építkezni. Ezek ismeretében kell a célokat meghatározni, milyen rendszerelemeket szeretnénk bevezetni, alkalmazni, majd esetlegesen bővíteni.

A precíziós gazdálkodás egyik alapját maga a termőterület adja, annak minden heterogenitásával. Ezt a heterogenitást használjuk fel zónázásra, kezelési egységek kialakítására (akár NDVI alapon, akár talajszkenneléssel stb.). A másik alapot a műszaki lehetőségek jelentik (törzsadatbázis, GPS helymeghatározás, sor-sorköz megkülönböztetés lehetősége, korlátlan számú visszatérési lehetőség, szakaszvezérlés, kanyarkompenzáció, térképes munkadokumentációk és hozamtérképek, stb.).

A „haladó szint” ezekre a lehetőségekre építve alakít ki rendszert. Figyelembe véve a talaj heterogenitását és termőképességét, differenciált tápanyag-utánpótlást végzünk, változó tőszámmal vetünk. A tenyészidőszakban NDVI felvételekkel nyomon követjük az állományok fejlődését, esetleges hiánytüneteket időben, differenciáltan kezelünk.

A vetéstechnikában építünk a szakaszvezérlésre, de egyéb műszaki megoldásokat is alkalmazunk, pl. sávtisztító vagy tömörítő kiegészítő eszközök. A talajművelésben törekszünk az egységes nyomvonal használatra és a munkaszélességek váltóméretek szerinti kialakítására. Fontos, hogy az inputanyag kijuttatással járó műveletek előre elkészített kijuttatási térképek szerint történnek és minden munkaművelet dokumentálásra kerül. A dokumentációs adatok visszaellenőrizhetők, elemezhetők a megfelelő szoftverekkel.

Dr. Pecze Zsuzsanna
fejlesztési ágazatvezető
IKR Agrár Kft.

Dr. Pecze Zsuzsanna – Fotó: Agroinform.hu

A ”precíziós” kifejezés félrevezető. Azt sugallja, hogy csak pontosan kell… de mit is kell? ..és mi mondja meg, hogy mi a pontos, mi a megfelelő, mi a helyes? Szóval itt lényegében arról van szó, hogy a táblák minden kis terület-darabján, celláján az annak a helynek megfelelő művelést kell folytatni optimális kezelések, adagolás mellett.

A haladó precíziós gazda nemcsak az egész lényegét, részleteit érti, de ellenőrizni tudja és ellenőrzi, méri, elemzi az egyes szaktanácsok eredményét. A leglényegesebb, hogy világosan megérti, hogy az egész rendszert nem tudja minden ízében legfelső fokon érteni, ellenőrizni. Nem dől be azért az eladói szirén-hangoknak, divatoknak, szólamoknak, alacsony szolgáltatói áraknak. A leglényegesebb 2 dolog felől indul a termesztést illetően: a gazdaságosságtól és a környezetterhelés minimalizálásán át az egészséges élelmiszer előállításig.

Fenntartható rendszerben gondolkozik nem hagyja magát egy-egy alrendszer̶ input, piac gép stb.̶ szólamaitól, üzleti zsonglőrmutatványaitól félrevezetni. Megérti, hogy a módszereknek, modelleknek mik a lényeges, meghatározó mennyiségei, mérései, nem dől be a csodáknak. Világosan tudja, hogy nem az adat vagy információk végtelen egymásra rétegezése, halmozása a hatékonyság útja, hanem elvárja és kritikával, mérésekkel, elemzésekkel kiválasztja a jó szaktanácsot minden területen. Felismeri azt, ha egy szolgáltatásban valójában kísérleti alany és még fizet is érte!

Nem lehet mindenhez érteni, de elemeznie kell tudni, vagy nagyon megbízható és beigazolt szaktanácsadót, szakembert kell keresnie az elemzésekhez. Mivel elemez, nem engedi, hogy a jó évjárat, vagy piaci viszonyok elhitessék vele egy gyenge módszer, javaslat nem létező előnyeit. ÉRTI, hogy az elnyúló kísérletezések nem optimálisak, lényegében elmaradt jövedelmet eredményeznek, ha nem elég megalapozott, beigazolt a javasolt módszer. Azt sem fogadja el, ha a szolgáltató bizonyítás nélkül az „évjárat”- ra fogja valamely gyenge teljesítését.

A haladó precíziós gazdálkodó lehetőleg egyenletesen tájékozódik az eszközök területén: a terület alkalmasságának ismerete, a megfelelő fajták és kívánatos-elegendő művelési feltételei, a művelő gépek képességei és kihasználhatóságuk. Tudni kell, az átlagművelés során hallott, tanult egyes tételek, unalomig emlegetett intelmek, tanácsok nem úgy, vagy egyáltalán nem érvényesek ennél az alkalmazkodó precíziós környezetben. A haladó precíziós gazda tudja, hogy nem szuper gépet kell venni és rossz-gyenge szaktanáccsal működtetni, művelni, hanem keményen támaszkodik a pontos, megbízható szaktanácsra. A mérések pontosságát, megbízhatóságát, hatókörét, alkalmasságát ismeri és az adatokat megbízhatóan tárolja. Tudja, hogy nem a divatos IT technikákban van a termesztési hatékonyság záloga, hanem az alapos tudásban, a mérések és adatok pontosságában, időtállóságában.

Hajdu Attila
Precíziós gazdálkodási menedzser
Bayer Hungária Kft.

Hajdu Attila – Fotó: Agroinform.hu

A „haladó” szemlélet a helyspecifikus (precíziós) gazdálkodásban már nem a technika meglétére és üzemeltetésére koncentrál, sokkal inkább azok technológiába való beillesztésére. Annál is inkább, mert a mezőgazdaság tudománya egy alkalmazott tudomány.

Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a területeinkről gyűjtjük az (hiteles) adatainkat (hozamtérképek, talajtérképek, távérzékelt növényi indexek, alkalmazási rétegek, stb), ezeket feldolgozzuk (tisztítjuk, validáljuk) / értelmezzük (ok – okozati összefüggések az adatrétegek alapján, majd ezek alapján beavatkozunk (tervezzük az inputanyagaink felhasználását) a kultúrnövény igényeinek kielégítése érdekében.

Így lehet csak biztosított az egyedi produktum növelése, azaz, amennyiben az egyes növényeink egyedi termését tudjuk növelni az igényeihez igazított technológiával, akkor a területegységre vetített kihozatalunk is növekedni fog. A haladó szemlélet tehát azt (is) jelenti, hogy el tudjuk dönteni mikor melyik adatréteget tudjuk/szükséges használnunk az egyes technológiai beavatkozásunk során, amikor már nem megoldásként, hanem eszközként tekintünk a gépekre.

A megoldást ebben a megközelítésben az eszközök tudatos és okszerű használata jelenti. Ezek rendszerben való kezeléséhez számos szoftver áll ma már a rendelkezésre, melyek között vannak könnyen kezelhető egyszerű rendszerek, illetve bonyolult térinformatikai elemző szoftverek is, egészen a géptípusra szabott és típustól független szoftverekig. Itt is igaz az, hogy „Minden ilyen jellegű szoftver annyit ér, amennyit a felhasználó ki tud hozni belőle”.

Hegedüs Attila
ügyvezető
Bauer Hungária Kft.

Hegedüs Attila – Fotó: Agroinform.hu

A haladó precíziós gazdálkodás öntözési szemszögből nézve már nem csupán jövőbeli lehetőség, hanem a korszerű, tudatos mezőgazdaság egyik legalapvetőbb pillére.

A korszerű szántóföldi öntözés technológiái – köztük a meteorológiai állomások, talajnedvességet monitorozó szondák, távoli elérésű vezérlés és a változó intenzitású öntözés – mind azt szolgálják, hogy a gazdák valós idejű adatok alapján pontosan és hatékonyan irányíthassák a víz kijuttatását.

E rendszerek segítségével a vízellátás nem csupán a megszokáson, hanem a növények aktuális igényein és az adott terület csapadékhelyzetén alapulhat. Bár a kezdeti beruházási költségek magasabbak lehetnek, az így elérhető hosszú távú gazdasági és környezeti előnyök egyértelműen megtérülnek. Az adatokra épülő döntéshozatal révén csökkenthető a víz- és energiafelhasználás, miközben a ráfordítások is optimalizálhatók, ezáltal a termelés hatékonyabbá és fenntarthatóbbá válik.

A haladó precíziós öntözés előnyei túlmutatnak a terméshozamon: jelentősen hozzájárulnak a termésbiztonság növeléséhez is, ami különösen fontos a változó éghajlati viszonyok között. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy sok termelő még mindig inkább saját tapasztalataira épít, és csupán a pályázati támogatások motiválják őket az új technológiák bevezetésére.

A modern rendszerek elterjedését tovább nehezíti a szakképzett munkaerő hiánya, ezért nagy előnyt jelenthetnek az automatizált, akár okostelefonról vezérelhető megoldások. Ezek különösen a kisebb méretű, néhány száz hektáros családi gazdaságok számára kínálnak kézzelfogható segítséget, mivel egyszerűbb kezelhetőséget és gyorsabb reagálást biztosítanak.

A jelenlegi agrártámogatási irányvonalak is az öntözési infrastruktúra fejlesztését, a termeléshatékonyság növelését és a termésbiztonság javítását célozzák. Ennek köszönhetően a következő években várhatóan tovább nő az érdeklődés az adatalapú fejlesztések iránt.

Tapasztalataink szerint érdemes a beruházásokat fokozatosan, több ütemben végrehajtani. A precíziós elemek később is könnyen beilleszthetők a meglévő rendszerekbe, így rugalmasan alakítható ki a legmegfelelőbb öntözési struktúra.

A haladó precíziós öntözés lényege tehát nem csupán az adatgyűjtésben rejlik, hanem abban is, hogy ezekből az adatokból hatékony, gazdasági és környezeti szempontból is megalapozott döntéseket hozzunk. Ez a szemlélet adja meg a választ arra, mit is jelent a haladó precíziós gazdálkodás öntözés szemszögéből.

Dr. Borsiczki István
címzetes egyetemi docens, ügyvezető, Tomelilla Kft.

Dr. Borsiczki István – Fotó: Agroinform.hu

A szántóföldi precíziós gazdálkodói kompetencia egy lépcsőzetesen felépülő rendszer, melyet talán három szintre bonthatunk, elfogadva azt, hogy lehetnek átfedések a szintek között. A kezdő precíziós gazdálkodónak azt tekintjük, akinél a robotpilóta használatában kimerül a digitalizáció, a munkagépei mechanikusak és a kombájnjában nincs hozammérő. Középhaladó szinten „okos” a géppark is, a kombájnban van hozammérő. Működik a szakaszvezérlés, tudja használni a kijuttatási terveket, hozamtérképekkel rendelkezik. A haladó precíziós gazdálkodó képes elemezni és létrehozni különböző, térinformatikai adatokkal rendelkező térképeket (hozam, NDVI, VR, stb.) és ehhez használ valamilyen térinformatikai szoftvert vagy rendszert.

Sajnos a tapasztalat az, hogy a gépek kínálta technológiai lehetőségeket nem használják ki a gazdák. Hogy miért nem? Az egyik ok, hogy a precíziós rendszerek nem mindig működnek hibátlanul. Egy-egy rosszul sikerült kísérlet után a gazda csalódik, és visszatér a megszokott, jól bevált módszerhez. Másrészt a precíziós technológia időigényes és bonyolult. Térképekkel kell dolgozni, adatot importálni, exportálni – ez nem az a klasszikus mezőgazdaság, amit a legtöbben megszoktak. A nehézségekhez gyakran technikai akadályok is társulnak. Hiába a szándék, ha az eszközök nem kompatibilisek. Sok gazda inkább visszatér a régi módszerekhez, mert belefárad a kínlódásba. Pedig a precíziós gazdálkodás lényege épp az, hogy idővel rutinná váljon – de ez évek kérdése. Mindezek ellenére a technológia ma már létkérdés. A mezőgazdaság jövedelmezősége szűkül, ilyen helyzetben minden egyes százaléknyi nyereség számít.

A precíziós gazdálkodás adhatja meg azt a „kis pluszt”, ami eldönti, hogy valaki a nullszaldó és a nyereség között hol landol. De, nem biztos, hogy a „haladó technológia” széles körben megvalósul. Ahogy írni-olvasni sem tanul meg mindenki tökéletesen, a precíziós gazdálkodásban is lesznek költők és lesznek, akik csak használják, amit muszáj. Az új generáció már más reményekkel kecsegtet, számukra ez lesz a természetes. Összefoglalva: a precíziós gazdálkodás nem divat, hanem új mezőgazdasági nyelv. És mint minden nyelvet, ezt is meg kell tanulni. Van, aki csak írni fog vele, és lesz olyan, aki költővé válik.

A hozzászólásokból láthatjuk, hogy a „haladóvá válásnak” több alapfeltétele is van.

A klasszikus agronómiai ismereteken túl a technológia elméleti és gyakorlati ismereteinek megszerzése, az integrálható, egymással kommunikáló rendszerek, az egységes adatkörnyezet, a termékpályában való gondolkodás, valamint az adatokon alapuló vállalatirányítás szükséges. Ehhez a szinthez a humánerőforrás minőségének is igazodni kell.

Összeállította: Gáspár Andrea

Kattints ide az Agroinform TechMag megnyitásához, vagy olvasd el a magazint itt:

A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod ide kattintva.