Jordán László növényvédelmi szakértő a Légtér.hu Kft. részéről a PREGA konferencián elhangzott előadása elején pontosította a témamegjelölést: nem csupán dróntechnológiáról kívánt beszélni, hanem a teljes légi mezőgazdasági munkavégzésről. A fókusz így nem kizárólag a növényvédelemre, hanem a tápanyag-gazdálkodás légi megoldásaira is kiterjedt. A hangsúly tehát a drónok és a hagyományos nagygépes – repülőgépes, helikopteres – alkalmazások együttes szerepén volt.

Légi mezőgazdaság: múlt, jelen, új lendület

A légi növényvédelem hazánkban nem új jelenség: korábban jelentős volumenben működött, mára azonban tevékenysége jóval visszafogottabb. Az elmúlt években megjelenő dróntechnológia ugyanakkor új impulzust adott a területnek. A pilóta nélküli eszközök gyors terjedése számos mezőgazdasági feladatnál kínál alternatívát, ugyanakkor az előadás nem a technológiai lehetőségekre, hanem elsősorban a szabályozási környezetre koncentrált.

Magyarország a drónos mezőgazdasági tevékenység jogi szabályozásában az Európai Unióban az elsők között alkotott rendeletet, amely keretet biztosít a működéshez. Elviekben tehát lehetőség van a drónos kijuttatásra, a gyakorlati korlátot azonban a felhasználható anyagok köre jelenti.

Termésnövelő anyagok esetében a kijuttatás módja nincs külön korlátozva, növényvédő szereknél azonban az engedélyokirat jellemzően földi kijuttatást ír elő. Légi vagy drónos alkalmazás esetén külön engedélyeztetési eljárás szükséges. Az elmúlt években ez az eljárásrend kifejezetten szigorú és összetett volt, amit a szakma túlzottan nehézkesnek érzett. A szakmai egyeztetések eredményeként tavaly jelentősen egyszerűsödött a folyamat. Bár az engedélyezés továbbra sem nevezhető könnyűnek, a korábbi rendszerhez képest átláthatóbb és kezelhetőbb lett. A várakozások szerint ennek nyomán több kísérlet indulhat, és a következő években növekedhet a drónos kijuttatásra engedélyezett növényvédő szerek száma.

Uniós változások: az „Omnibus” csomag

Az Európai Unióban jelenleg is tárgyalás alatt áll az úgynevezett „Omnibus” rendeletmódosítási csomag, amely az élelmiszer-biztonsági szabályozást is érinti. A tervezet egyik fontos eleme a drónos növényvédelem újraszabályozása.

A jelenlegi rendszer az általános tiltás elvéből indul ki, amely alól egyedi, részletes eljárás alapján adható felmentés. Az új javaslat szerint azok a dróntípusok, amelyek igazoltan nem jelentenek nagyobb kockázatot a földi kijuttatásnál, mentesülhetnének a bonyolult engedélyezési eljárás alól. Ez érdemi könnyítést jelentene, ugyanakkor az uniós jogalkotás időigényes folyamata miatt a változás belátható időn belül nem várható. Addig a hazai szakmának a meglévő keretek között kell tovább dolgoznia a lehetőségek bővítésén.

Drónpilótaképzés: tapasztalatok és fejlesztési igény

Az előadó saját példáján keresztül is beszélt a növényvédelmi drónpilótaképzésről, amelyet maga is elvégzett. A képzés időigényes és komoly szakmai felkészültséget követel, bizonyos moduljai nehézségükben egyetemi vizsgákhoz hasonlíthatók. Ugyanakkor a Légtér.hu/Eduflex Kft. tanulói a jó felkészítésnek köszönhetően kiváló eredménnyel (90% feletti rátával) teljesítik a vizsgákat.

A tapasztalatok alapján három év működés után indokolttá vált a képzési követelmények felülvizsgálata. A Légtér.hu kezdeményezni kívánja a képző intézmények bevonásával a program áttekintését, hogy a rendszer még hatékonyabbá és gyakorlatiasabbá váljon, miközben megőrzi szakmai színvonalát.

drón

A dróntechnológia különösen előnyös akkor, amikor a talajállapot nem teszi lehetővé a földi gépek alkalmazását – Fotó: Shutterstock

Nagygépes légi kijuttatás: speciális szerepkör

A hagyományos nagygépes légi növényvédelem és tápanyag-kijuttatás jelenleg évente mintegy 20 000 hektárt érint, ami szerény volumennek számít. Ugyanakkor bizonyos helyzetekben – például zárlati károsítók elleni gyors beavatkozáskor – továbbra is kulcsszerepet tölt be. A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma és vektora elleni védekezés során például a légi szolgáltatók kaptak kiemelt feladatot, mivel rövid idő alatt nagy terület kezelése szükséges.

Differenciált műtrágyaszórás helikopterrel

Az egyik bemutatott fejlesztés a differenciált műtrágya-kijuttatás helikopterrel. Az uniós előírások értelmében a légi mezőgazdasági járműveket korszerű technológiával kell felszerelni, amely nemcsak elsodródáscsökkentő megoldásokat, hanem precíziós GPS-alapú rendszereket is jelent. A fejlesztés eredményeként egy Mi–2-es helikopterre adaptált, Trimble 750-es vezérlőegységen alapuló rendszer jött létre.

A technológia 20 és 500 kg/hektár közötti dózistartományban képes változtatni a kijuttatott mennyiséget, előre elkészített kijuttatási térkép alapján. A térkép alapulhat hozamadatokon, NDVI-indexen vagy talajvizsgálaton. A rendszer centiméteres pontossággal működik, a dózis automatikusan változik a tervezett zónák szerint. A pilóta továbbra is kézi irányítással vezeti a helikoptert, ami a biztonság záloga, ugyanakkor a kijuttatás precizitása a földi gépekhez hasonló.

A munkaszélesség 28 méter, az átfedés 2,5 méter. A teljesítmény jelentős: óránként 9–10 tonna műtrágya kijuttatása is lehetséges. Egy feltöltéssel 600–700 kilogramm műtrágya juttatható ki, a töltési folyamat rendkívül gyors, megfelelő kiszolgálás mellett másodpercekben mérhető.

A technológia különösen előnyös olyan időszakokban, amikor a talajállapot – például belvizes foltok miatt – nem teszi lehetővé a földi gépek alkalmazását. Ugyanakkor gazdaságossági okokból jellemzően 5–10 hektár alatti táblaméretnél már kevésbé indokolt az alkalmazása.

Kiegészítő, nem versenytárs technológiák

Felmerül a kérdés: drón vagy helikopter? Az előadás szerint nem egymás versenytársairól, hanem egymást kiegészítő megoldásokról van szó. Nagy összefüggő területeken a helikopter hatékonyabb, kisebb parcellákon a drón jelent rugalmas alternatívát. 

A légi mezőgazdasági munkavégzés tehát nem múltidéző megoldás, hanem folyamatosan fejlődő, precíziós technológiákkal integrált rendszer, amely a jövő kihívásaira is választ keres.

További információk a Légtér.hu Kft. honlapján megtekinthetők.