Az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás hatásainak mérséklésében – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter az isztambuli Zero Waste Foundation konferencián. A rendezvény az étel- és vízpazarlás megelőzésére fókuszált, mely témák ma már nemcsak fenntarthatósági kérdések, hanem gazdasági és társadalmi kihívások is.


Példamutató a “Maradék nélkül” program eredménye

A miniszter felszólalásában kiemelte: a magyar agrárszektor célja, hogy jó minőségű és megfizethető élelmiszerekkel lássa el a lakosságot, miközben a termelők jövedelmezőségét is biztosítani tudja. A szabályozási környezet javítása mellett kulcsfontosságú az élelmiszer-pazarlás mérséklése is, mivel a fejlett országokban a kidobott élelmiszerek jelentős része – több mint 50 százaléka – a háztartásokban keletkezik.

Hazánk már 2016-ban reagált a problémára: ekkor indult útjára a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) “Maradék nélkül” programja, amely tudatos fogyasztói magatartásra nevel, valamint gyakorlati tanácsokat ad a maradékok hasznosítására, a vásárlás és tárolás optimalizálására.

A program sikere kézzelfogható: az elmúlt években több mint harmadával csökkent az egy főre eső élelmiszer-pazarlás mértéke. A cél pedig ambiciózus, de elérhető: 2030-ra a felére szeretnék mérsékelni a háztartási élelmiszer-hulladékot.


pazarlas

Fotó: Agrárminisztérium

205 ezer tonna pazarlás – óriási társadalmi veszteség

A jelenlegi becslések szerint évente körülbelül 205 ezer tonna élelmiszer kerül a kukába a háztartásokban. Ez a mennyiség 380 ezer ember éves élelmezésére lenne elegendő. Nemcsak élelmiszerként veszik el az érték, hanem az előállításhoz felhasznált víz, energia és munka is kárba vész – így összességében több százmilliárd forint veszteséget jelent a társadalom számára.

A miniszter szerint a csomagolási technológiák korszerűsítése is hozzájárulhat a pazarlás csökkentéséhez, de a legfontosabb mégis a fogyasztói szemléletformálás. Tudatosabb vásárlással, megfelelő tárolással és a maradékok kreatív felhasználásával minden háztartás hozzájárulhat a fenntartható élelmiszer-gazdálkodáshoz.

Vízmegtartás: kulcs a mezőgazdaság klímaalkalmazkodásához

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik sarokköve a víz megtartása a tájban. A gazdálkodók többféle módszerrel élhetnek e cél eléréséhez: ilyen például a téli talajtakarást, a nem termelő tájképi elemek kijelölése, valamint a mikrobiológiai talajkondicionáló szerek alkalmazása. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköz a talajnedvesség megőrzésére, különösen a szárazabb időszakokban.


Összegzés

Magyarország nemcsak felismerte az élelmiszer-pazarlás problémáját, de hatékony intézkedéseket is tett annak visszaszorítása érdekében. A “Maradék nélkül” program és a vízmegtartási megoldások nemzetközi szinten is követendő példaként szolgálnak. A cél világos: a fenntarthatóság, a gazdálkodók jövedelmezősége és a klímakockázatok mérséklése egyszerre valósulhat meg – ha időben cselekszünk.

Forrás és kép: Agrárminisztérium