Az elmúlt tíz nap esői, záporai hazánk területének bő egyharmadán alapos, míg a Duna-Tisza közén igen gyér öntözést nyújtottak. Sajnos az előttünk álló tíz napban is ezzel a csapadékkal kell beérnünk, mert a jövő hétvégéig számottevő esély sem mutatkozik esőre. Napos, száraz idő várható 30 fok fölötti csúcshőmérsékletekkel és gyakori légköri aszállyal, ami nem csak szántóföldi növényeink fejlődését nehezíti, de az érésben lévő zöldségeknél, gyümölcsöknél is megnöveli a napégés veszélyét.
A mögöttünk álló egy hétben előbb a Dunántúlon, majd múlt vasárnaptól a keleti országrészben is többfelé hullott jelentősebb mennyiségű csapadék. A hétvégén lassan átvonult hidegfront főként a Dunántúlt és a Tisza-menti területet öntözte meg 5-20 mm közötti csapadékkal, de nyugaton helyenként 25-60 mm is lehullott. A középső országrészben és a Tiszántúl nagy részén ekkor csak elenyésző eső esett, hétfőn este azonban egy magassági hidegörvény hazánk keleti, északkeleti harmadára is többfelé hozott 5-20, néhol 30-50 mm közötti mennyiséget. Szerdán pedig egy gyenge hidegfrontból esett többfelé 1 mm-t sem elérő eső.
Az elmúlt tíz nap csapadékösszege így elég nagy területi változékonyságot mutat, de az ország túlnyomó részén jóval kevesebb a sokéves átlagnál. Sokfelé hullott 10 és 25 mm közötti, foltokban 30-60 mm közötti mennyiség, de a középső és keleti országrészbe többfelé csak 1-4 mm jutott (1. ábra). A 30 napos csapadékösszeget is hasonló területi eloszlás jellemzi, északnyugaton, délnyugaton és a keleti határszélen többfelé 90-130 mm-t mérhettünk, ami akár jelentősen meghaladja a sokéves átlagot, hazánk nagy részén azonban csak 30-70 mm, a Duna-Tisza közén 20-30 mm esett, ami jóval kevesebb az ilyenkor szokásosnál (2., 3. ábra).
1. ábra 10 napos csapadékösszeg 2025. augusztus 6-ig (mm) – forrás: met.hu
2. ábra 30 napos csapadékösszeg 2025. augusztus 6-ig (mm) – forrás: met.hu
3. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. augusztus 6-ig (mm) – forrás: met.hu
A 90 napos csapadékösszegben pedig országszerte negatív eltérés mutatkozik (4. ábra). Az aszály területi kiterjedése csökkent az elmúlt egy hétben, a középső országrészben azonban fokozódott a mértéke. A felszín közeli talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen még kielégítő, de nagy területi változékonyságot mutat a lehullott csapadék függvényében (5. ábra). A középső talajréteg már nagyobb területen kritikusan száraz, a fél méternél mélyebb rétegben pedig országszerte igen kevés a nedvesség (6. ábra).
4. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. augusztus 6-ig (mm) – forrás: met.hu
5. ábra Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. augusztus 6-án (%) – forrás: met.hu
6. ábra Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2025. augusztus 6-án (%) – forrás: met.hu
A hőmérséklet a Dunántúlon 2-3, a Dunától keletre 1-2 fokkal alakult alacsonyabban az ilyenkor szokásosnál. Éjszakánként többször, többfelé hűlt 15 fok alá, csütörtök reggel 10 fok a levegő (7. ábra), napközben pedig jellemzően 25 és 30 fok közötti értékeket mérhettünk, de a Dunántúlon vasárnap és hétfőn ennél is hűvösebb volt.
7. ábra Minimumhőmérsékletek 2025. augusztus 7-én (Celsius fok) – forrás: met.hu
A nyári növényeket rendkívül megviselte a júniusi, július eleji csapadékhiány, és bár az elmúlt egy hónapban főként északnyugaton és keleten jelentős csapadék öntözte a szántóföldeket, de az állományok sokfelé fejletlenebbek, zöld tömegük kevesebb maradt az ilyenkor szokásosnál.
A csapadékeloszlásnak megfelelően nagyon nagyok a területi különbségek, a középső országrészben kiterjedt területen nagyon rossz termés várható, a kukoricán például nem képződött cső, azonban vannak vidékek (ez jóval kisebb terület), ahol még elfogadhatók a kilátások (8. és 9. ábra). A kukoricának és a napraforgónak a következő két hétben még számottevő mennyiségű csapadékra lenne szüksége, amit sajnos nem fog megkapni, és ez országszerte tovább rontja a terméskilátásokat.
8. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu
9. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu
Az elmúlt 4-5 napban gyakran és többfelé volt tartósan vizes a növények levelének felülete, ami kedvező körülményt teremtett a gombás megbetegedések kialakulásához (10. ábra). A párás időszakok ugyan jellemzően rövidebbek voltak, de az éjszakai és kora reggeli órákban a nagyobb csapadékot kapott helyeken hosszabb párás időszakok is előfordultak.
10. ábra Vizes levél időtartam lágyszárú növényekre a 2025. augusztus 6. reggel 8 órát megelőző 120 órában (óra) – forrás: met.hu
Az NDVI vegetációs index térképeink a július közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke a korábbi átmeneti, kis mértékű növekedés után jellemzően ismét csökken, ahogy az évnek ebben a szakában jellemző szokott lenni. Az anomália térképen az északkeleti és délnyugati tájak kivételével nagy a negatív eltérés, ami a súlyos aszály hatását mutatja, a legrosszabb helyzet az Alföldön alakult ki.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1000 és 1160 foknap között alakul, a magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon. Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 130-170 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagot viszont 10-50 foknappal meghaladják. Ez alól csak az északkeleti országrész kivétel, ahol kissé elmaradnak az átlagtól. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de többnyire átlagosnak mondható vagy annál kissé előrébb jár.
A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól.
Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett. Július végén majd augusztus elején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek csaknem teljesen kimaradtak az esőből. Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség csak fele-negyede az optimális mennyiségnek.
11. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. augusztus 6-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu
12. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. augusztus 6-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást júniusra behozta, majd a többször hűvös júliusban ismét kismértékű elmaradást gyűjtött össze.
Az előttünk álló 8-10 napban döntően anticiklon alakítja időjárásunkat, így napos, száraz, meleg időre van kilátás. A hőmérséklet a hét végéig emelkedik, vasárnap már 33-38 fok körül alakulnak a maximumok, de éjszakánként jellemzően 20, helyenként 15 fok alá hűl le a levegő. Átmeneti, kismértékű felfrissülést egy vasárnap térségünket súroló hidegfront hozhat, melynek nyomán nagyobb területen megélénkül majd a szél, és hétfőre a hőmérséklet is visszaesik pár fokkal. Keddtől azonban visszatér a hőség, és lehűlés illetve némi csapadék csak a jövő hétvégén érkezhet. Addig jellemzően igen száraz lesz a levegő, napközben 30% alá csökken a páratartalom, ami éjszakánként sem lesz 60%-nál magasabb.
A fokozott párolgás mellett a talajok gyorsan veszítenek majd nedvességtartalmukból, a mezőgazdasági aszály területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekedni fog. Magas UV-sugárzás is várható, ami az érésben lévő zöldségeknél, gyümölcsöknél napégést okozhat.
* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
Forrás: met.hu
Indexkép: shutterstock.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
