Veszélyben a hazai zöldség-gyümölcs termelés

A klímaváltozás, a munkaerőhiány és az elavult technológia egyre nagyobb kihívások elé állítja a magyar zöldség-gyümölcs ágazatot – a hazai termelők térvesztése miatt az import termékek veszik át az uralmat a boltok polcain.

A legtöbb zöldség-gyümölcs kultúra komoly élőmunkaigénnyel jár

Évről évre csökken a magyar zöldség-gyümölcs termőterület, a termelési volumen és az export, miközben az import mértéke folyamatosan nő, rontva ezzel az ország önellátási szintjét – értékelte a jelenlegi helyzetet Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke.

Az ágazat visszaesésének fő okai a munkaerőhiány és a klímaváltozás, hiszen a legtöbb zöldség-gyümölcs kultúra komoly élőmunkaigénnyel jár. Az ipari paradicsom, a zöldborsó, a szabadföldi paprika, a hagyma és a sárgarépa maradt meg, amelyek gépesítése teljességgel megoldott. Bár a terület csökken, a hektáronkénti hozam növekedése lehetővé teszi, hogy ugyanannyi termés kevesebb területről is betakarítható legyen.

A termelők számára komoly kihívást jelentenek az időjárási szélsőségek. A 2022-es aszály után idén tavasszal is hosszú szárazság sújtotta a gyümölcsösöket, amit heves viharok, jégesők és özönvízszerű esőzések követtek. A legutóbbi orkánerejű szél számos fóliasátrat rongált meg Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében.

Arra kell készülnünk, hogy az időjárás szélsőségessége is erősödik, amihez alkalmazkodni kell. Azaz, amikor aszály van, öntözni kell, amikor hirtelen sok a csapadék, meg kell tartani a talajban és a tározókban a vizet

– hangsúlyozta Apáti Ferenc. Az öntözés döntő fontosságú lenne, ám míg a zöldségterületek 90%-án ez biztosított, a gyümölcsösöknek csak negyedén érhető el, főként a felszín alatti rétegvíz hiánya miatt. A termelők nem jutnak vízjogi engedélyhez, mivel – mint az elnök fogalmazott – "nincs víz, nincs kiosztható vízkvóta!”

A hazai termelők térvesztése miatt az import termékek veszik át az uralmat a boltok polcain – fotó: Pixabay

A problémát súlyosbítja, hogy hiányzik a korszerű szaktudás 

A korábbi fajtakísérleti és kutatóállomások ma már nem szolgálnak megbízható, korszerű információval. Emiatt sok gazda saját kárán tapasztalja meg, hogy egy-egy drágán telepített fajta nem bírja a hazai éghajlatot.

A hatékonyabb holland, lengyel, marokkói termelőkkel ilyen viszonyok mellett, öntözés nélkül, elmaradt technológiával nem tudunk versenyezni

– ismeri el a szakember, utalva arra, hogy ez az egyik fő oka a magyar termelés visszaesésének és az import ugrásszerű növekedésének.

Az import térnyerését erősíti a hazai termékek drágulása 

Az AKI adatai szerint a 26. héten a hazai spárgatök és hegyes paprika ára közel 70%-kal, a fürtös paradicsomé és vöröshagymáé 40%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a külföldi termékek áremelkedése mérsékeltebb volt. Bár a cél évek óta az, hogy a kiskereskedelemben a hazai zöldség-gyümölcs aránya elérje a 80%-ot, „Ezt szezonban, amikor van elég magyar gyümölcs, el tudjuk érni, de egész évben általában nem” – mondta Apáti Ferenc. Ennek oka, hogy például a korai paprika, paradicsom, kígyóuborka termeléséhez télen és kora tavasszal nincs elég természetes fény, a mesterséges körülmények pedig túlságosan költségesek. Ráadásul a szezonban is jelen van az import, mivel az áruházláncok versenyeztetik a beszállítókat és bővítik a választékot.

A szentesi kertészek és a FruitVeB a „Vedd a hazait!” szlogennel próbálják visszahódítani a fogyasztók bizalmát. A német és osztrák példát követve szeretnék egyértelműen megjelölni a hazai eredetű zöldségeket és gyümölcsöket, valamint külön polcokon kínálni azokat az üzletekben. Ez egyelőre csak tájékoztató kampány, és nem része országos akciónak. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy jelenleg még nincs jogi lehetőség arra, hogy nemzeti zászlóval ellátott címkékkel lássák el a magyar termékeket, így ez a kezdeményezés még kezdeti fázisban van.

Végül egy kis remény a hazai termelőknek: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint nemcsak a magyar, hanem az import zöldségek ára is emelkedik. Marokkóban például háromszorosára nőtt a paprika ára a csökkenő hozamok és az egyre növekvő uniós kereslet miatt, ami némileg mérsékelheti a versenyhátrányt a magyar piacon.

Forrás: fruitveb.hu

Indexkép: pexels.com