Az Európai Bizottság e napokban ismerteti azt a költségvetési javaslatcsomagot, amely radikálisan átalakítaná a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozását. A kiszivárgott tervek szerint

a KAP megtartaná ugyan a nevét és formális kereteit, de a pénzügyi döntések zöme nemzeti szintre kerülne át.

Ez a lépés Ursula von der Leyen elnök szándékai szerint lehetőséget ad arra, hogy Brüsszel elkerülje a látványos traktortüntetéseket – miközben a tagállamok maguk viaskodhatnak a csökkenő támogatási források elosztásáért.

Kevesebb pénz, több politikai harc

A tervezet értelmében az agrártámogatások egy része a jövőben szorosabban kapcsolódik majd a regionális és kohéziós alapokhoz, és a tagállamok nagyobb szabadságot kapnak abban, hogy hogyan és kinek osztják szét a forrásokat. A közvetlen kifizetések, a fiatal gazdák támogatása és az aktív gazdálkodó fogalma továbbra is fontos szerepet játszanak, de nem egységes szabályozás, hanem nemzeti döntések alapján.

A területalapú támogatásokat csökkentenék, különösen a nagybirtokosok esetében, a támogatás felső plafonját 100 ezer euróban maximalizálnák. Ezt a javaslatot azonban évek óta elutasítják a nagy mezőgazdasági lobbiérdekek, így komoly nemzeti politikai csaták várhatók.

A tagállamok között nőhet a szakadék

A tagországok eltérő mezőgazdasági szerkezete és politikai érdekei miatt az új rendszer a verseny torzulásához vezethet: különböző országok különböző mértékű támogatással és eltérő feltételrendszerrel segíthetik gazdáikat. Így az unió egyik alapelvét – az egyenlő versenyfeltételeket – is veszély fenyegeti.

A mezőgazdasági miniszterek aggódnak: José Manuel Fernandes portugál politikus például figyelmeztetett, hogy ha a mezőgazdasági és regionális pénzek összeolvadnak, a KAP-ból "mindenki kivehet, de senki sem felel érte".


A gazdák már készülnek a válaszlépésre

Bár a Bizottság „egyszerűsítésként” tálalja a változásokat, a gazdálkodói szervezetek széles körű elutasítással reagáltak. Szerintük az új rendszer elveszi a kiszámíthatóságot, növeli a bürokráciát, és meggyengíti az agrárágazat pozícióját más, erősebb minisztériumokkal szemben a nemzeti költségvetési vitákban.

A Farm Europe iparági csoport képviselője, Luc Vernet szerint a terv egyenesen „pofon a gazdáknak”, akik eddig az uniós politika egyik legfőbb támogatói voltak.

A következmények pedig már most érezhetőek: spanyol gazdák harmadik hete tiltakoznak, és újabb brüsszeli traktoros demonstrációt szerveznek, épp akkorra, amikor a Bizottság nyilvánosságra hozza a reformterveket.

A költségvetés vágása elkerülhetetlen?

A brüsszeli költségvetési mozgástér szűkülése nem új keletű: a Covid-válság miatti adósságállomány, az ukrajnai háború okozta védelmi kiadások, valamint az európai gazdaság stagnálása miatt az EU kénytelen több célt kevesebb forrásból finanszírozni.

A KAP esetében 15–25%-os forráscsökkentést valószínűsítenek a következő költségvetési ciklusban.

A Bizottság ez ellen úgy próbál védekezni, hogy a hatékonyságot és célzottságot hangsúlyozza, de ezzel csak az egyes tagállamokra helyezi a döntések és konfliktusok súlyát.

Brüsszeli csend – vidéki vihar?

Az EU új költségvetési javaslatai mélyen átrajzolhatják az agrártámogatások térképét. A KAP szimbolikus egységét megőrizhetik, de a gyakorlatban a nemzeti érdekérvényesítés és forráselosztás sokkal inkább meghatározza majd, ki marad versenyképes a mezőgazdaságban.

A következő évek tehát nemcsak Brüsszel és a gazdák, hanem Brüsszel és a tagállamok, sőt, a tagállamok saját mezőgazdasági érdekképviseletei közötti küzdelemről is szólnak majd.

Forrás: Politico

Indexkép: Shutterstock