Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

Az időjárás kiszámíthatatlansága, a piaci ingadozások, a termelési költségek növekedése és a klímaváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítják a magyar gazdákat. A jövedelmezőség megőrzése ma már elképzelhetetlen a kockázatok tudatos felmérése és kezelése nélkül. A digitális technológiák és az adatalapú döntéshozatal új lehetőségeket kínálnak, amelyekkel mérsékelhetők a veszteségek, és biztosítható a hosszú távú versenyképesség.

Agrárkockázatok – Fotó: 4iG Informatikai Zrt.

A hazai mezőgazdaság jövedelmezősége az utóbbi években erősen hullámzott. 2024-ben például a kibocsátás 8, a vállalkozói jövedelem pedig 35 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A gazdálkodók mindennapjaiban egyre gyakrabban jelentkeznek olyan tényezők, amelyekre nincs közvetlen ráhatásuk: az időjárási szélsőségek, a talaj minőségének romlása, a betegségek és a kártevők megjelenése, vagy éppen a gépek meghibásodása mind komoly termelési kockázatot jelentenek. Ehhez társulnak a társadalmi-gazdasági jellegű veszélyek, mint a támogatási rendszerek átalakulása, az árfolyamok változása, a finanszírozási nehézségek, és a piaci árak hektikus mozgása.

Ezek a tényezők együtt alakítják azt a környezetet, amelyben a gazdálkodónak meg kell hoznia mindennapi és hosszú távú döntéseit. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb a szerepe a pontos adatokon alapuló, tudatos kockázatértékelésnek.

Aszálytól senyvedő „furulyázó” kukorica – Fotó: 4iG Informatikai Zrt.

Adatalapú gazdálkodás: a jövő útja

A mezőgazdaságban ma már nem elég pusztán a tapasztalatokra hagyatkozni. A jövő gazdaságai hálózatba kötött rendszerekként működnek majd, ahol a szenzorok, drónok, IoT-eszközök és autonóm munkagépek folyamatosan adatokat szolgáltatnak a termőföld állapotáról, a növények fejlődéséről, az állatok egészségéről, vagy a gépek működéséről.

Ehhez három dolog szükséges: megbízható és naprakész adatok, ezekhez egy egységes értelmezési keret, valamint olyan technológiai háttér, amely kompatibilissé és összehasonlíthatóvá teszi az eltérő adatforrásokat. Csak így születhetnek valóban megalapozott, gyors és hatékony döntések.

Kockázatkezelés több szereplő együttműködésével

A kockázatok mérséklése nem kizárólag a gazdálkodó felelőssége, bár kétségtelenül ő az, aki a legközvetlenebb hatásokat érzékeli. Döntéseivel – legyen szó a vetésszerkezetről, a technológiai beruházásokról, vagy a géppark fejlesztéséről – hosszú évekre meghatározhatja gazdasága eredményességét.
Fontos azonban a szakértők bevonása is.

Talajtani és növényvédelmi szakemberek, állatorvosok, vagy természetvédelmi szakértők mind segíthetnek az adott terület kockázatainak feltárásában. A szolgáltató intézmények – bankok, biztosítók, integrátorok – a finanszírozás és szerződések során mindig figyelembe veszik a megtérülési kockázatokat. Az állami szereplők, például a NÉBIH, az Agrárminisztérium, vagy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ellenőrzési és monitoringfeladatokat látnak el, valamint információt biztosítanak az ágazatirányítás számára. Emellett az egyetemek, kutatóintézetek és agrártechnológiai startupok is kulcsszerepet játszanak az új módszerek és előrejelzések kidolgozásában.

Milyen eszközökkel csökkenthetők a veszteségek?

A kockázatok teljes kiküszöbölése lehetetlen, de hatásuk mérsékelhető. Az egyik legkézenfekvőbb eszköz a mezőgazdasági biztosítás, amely ugyan többletköltséget jelent, de kiszámíthatóbb bevételt biztosít. Hasonló célt szolgál a diverzifikáció, vagyis többféle növény és tevékenység párhuzamos művelése, amely mérsékli az egy-egy ágazatban elszenvedett veszteségeket. Az állami támogatások és kárenyhítési rendszerek gyors segítséget adhatnak, az öntözési rendszerek és más technológiai beruházások – noha nagy kezdeti költséggel járnak – hosszú távon jelentősen növelik a termésbiztonságot, a szerződéses termelés pedig biztos piacot és árstabilitást kínál.

Gabonaaratás – Ki mint vet, úgy arat? – Fotó: 4iG Informatikai Zrt.

Az adatokból születik a tudás

A kockázatértékelés alapját ma állami kezelésű rendszerek adják, például a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer, az Elektronikus Gazdálkodási Napló vagy a meteorológiai adattárak. Ezeket egészítik ki az üzemi szinten telepített szenzorok, digitális csapdák és drónos felmérések.

Az élelmiszergazdasági termékpálya egységes adatinfrastruktúrájának kialakítása elengedhetetlen és halaszthatatlan feladat, amely csak az ágazati szereplők összefogásával, és a kormányzat katalizáló együttműködésével valósítható meg. Az így gyűjtött adatok térbeli és időbeli dimenzióinak elemzése kulcsfontosságú. A mesterséges intelligencia segítségével térképen azonosíthatók a kockázati zónák, feltárhatók a ciklikus mintázatok, és előrejelzések készíthetők a jövőbeni kockázatokra. Így például pontosabban meghatározható, mely térségek a leginkább aszályveszélyesek, hogyan függ össze a talajminőség a terméskieséssel, vagy milyen területeken fordulnak elő gyakrabban kártevőfertőzések.

Adat- és információs ciklus – Forrás: 4iG Informatikai Zrt.

A 4iG szerepe a digitális agráriumban

A 4iG Informatikai Zrt. Magyarország vezető rendszerintegrátor-vállalata, amely közel három évtizedes tapasztalatával és a legkorszerűbb technológiai megoldásokkal a mezőgazdaság digitalizációját is támogatja. A terepi adatgyűjtéstől kezdve az adatátvitelen és tároláson át egészen a mesterséges intelligenciára épülő elemzésekig teljes körű megoldásokat kínál.

Szakemberei számos hazai és nemzetközi projektben bizonyították, hogy képesek komplex adattárházak és üzleti intelligenciarendszerek létrehozására. Tapasztalatukkal és szaktudásukkal olyan integrált rendszereket építenek, amelyek valódi segítséget nyújtanak a gazdáknak a kockázatok kezelésében és a jövedelmezőség megőrzésében.