A kutatóintézet számításai szerint a magyar áram- és gázszámlák a jelenlegi érték közel négyszeresére emelkednének, ami egy átlagos családnak évente mintegy 575 ezer forintos többletkiadást jelentene. A benzin és a gázolaj literára a karbonadó bevezetése után 870 forint fölé emelkedne, ami nemcsak a közlekedési költségeket növelné jelentősen, hanem tovább fokozná az inflációs nyomást is.

2040-re 90 százalékos kibocsátáscsökkentés a cél

A Századvég emlékeztet, hogy az Európai Parlament 2025. november 13-án elfogadta azt a klímarendeletet, amely 2040-re 90 százalékos kibocsátáscsökkentést irányoz elő.

A cél elérésének egyik kulcseleme a 2028-ban induló kibocsátáskereskedelmi rendszer lenne, amely a lakossági fűtésre-hűtésre, közlekedésre, valamint a mezőgazdaságra is kiterjedne. Ez a rendszer kvázi-karbonadóként működne, vagyis mesterségesen emelné meg az energia- és üzemanyagárakat, a fogyasztás visszafogása érdekében.

Európa már most is túl van terhelve

A Századvég szerint a javaslat racionális érvekkel nehezen indokolható, hiszen az Európai Unió csupán a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 6 százalékáért felel, miközben az uniós polgárok már most is sokkal magasabb energiatarifákat fizetnek, mint más fejlett gazdaságokban élők.

2023-ban az európai háztartási áram ára 60, a gázé pedig 125 százalékkal volt magasabb, mint az amerikai átlag.

Hasonló a helyzet az üzemanyagokkal is: 2025 januárjában az Európai Unióban egy liter benzin kétszer annyiba került, mint az Egyesült Államokban, és 65 százalékkal többe, mint Kínában. Ez a szállítási költségeken keresztül szinte minden termék árát megemeli, így Európa a világ egyik legdrágább régiójává vált.

drágulás

Az üzemanyagok ára is jelentősen megmelkedne – Fotó: Pixabay

Egyre több a fűtési nehézséggel küzdő háztartás

A magas energiaárak már jelenleg is komoly társadalmi problémát okoznak. 2024-ben az uniós polgárok 22 százaléka számolt be fűtési, és 26 százaléka díjfizetési nehézségekről. A különbségek mögött leginkább az eltérő tarifaszabályozási rendszerek állnak.

Magyarország például a rezsicsökkentési program révén alkalmazza az EU legszigorúbb árkorlátait, így itt a legalacsonyabb az energetikai nehézségekkel küzdők aránya.

A karbonadó bevezetésének következményei

A karbonadó lakossági kiterjesztése ugyanakkor a Századvég szerint rendkívül súlyos következményekkel járna. A kibocsátáskereskedelmi rendszer technikai bevezetése a hatósági árak felszámolását tenné szükségessé, amely azonnal a piaci árak megjelenéséhez vezetne a háztartásokban.

Mindez különösen azon országokat sújtaná, ahol jelenleg erős az állami árkontroll – ilyen például Magyarország. A kívánt kibocsátáscsökkentés eléréséhez uniós szinten is további jelentős drágulásra lenne szükség, amely begyűrűzne a lakossági tarifákba. A Századvég számításai szerint a karbonadó és a rezsicsökkentés megszüntetése együttesen közel négyszeresére növelné a hazai áram- és gázdíjakat.

Az üzemanyagárak ugrásszerű emelkedése

A klímacélok teljesítéséhez az üzemanyagáraknak már a rendszer bevezetésének évében csaknem 50 százalékkal kellene emelkedniük. Ez a Századvég szerint Magyarországon 872 forintos benzin- és 886 forintos gázolajárat eredményezne, jelentősen növelve a háztartások közlekedési kiadásait.

A karbonadó emellett megdrágítaná a vállalatok szállítási költségeit és a mezőgazdasági munkálatokat is. A gazdálkodók kiadásai nőnének, mivel a teljes tevékenységükre kivetett karbonköltségeket is viselniük kellene, ami gyengítené a hazai agrárszektor versenyképességét.

A megnövekedett költségek az árakba is beépülnének, így a karbonadó közvetve is tovább erősítené az inflációs nyomást.

A Századvég arra is felhívta a figyelmet, hogy a kibocsátáscsökkentési elvárások évről évre szigorodnak, így a karbonadóval járó tehernövekedés is folyamatos lenne. Ugyanakkor klímavédelmi szempontból a hatás minimális: a modellek szerint a 90 százalékos kibocsátáscsökkentés teljesítése 2040-ig mindössze 0,019 Celsius-fokkal mérsékelné a globális felmelegedést.

A Századvég záró megállapítása szerint tehát: a karbonadó bevezetése jelentős társadalmi árat követelne, miközben érdemi klímavédelmi hatást nem érne el.

Forrás: hirado.hu
Indexkép: freepik.com