Nyírségi tanyától a Kossuth térig +VIDEÓ

Nagy István felidézte azt a vasárnap estét is a beszélgetés során, amikor az államtitkári irodából átköltözött a miniszteribe. A minisztérium üres volt, egyedül pakolta a dobozait, és közben tudatosult benne: innentől kezdve „mindenért ő lesz a felelős”.

– Ha esik, ha nem. Ha fagy, ha nem. Ha olcsó lesz, ha drága. Nem egy kistérségért, nem egy városért, hanem az egész magyar mezőgazdaságért – fogalmaz.

A miniszter számára ez nemcsak karrierút, hanem egy életív is: első bejegyzése a munkakönyvében „fejőstehenész”, 12 forint 50 filléres órabérrel. Innen vezetett az út a nyírségi tanyáról Mosonmagyaróvárra, majd a parlamenti és miniszteri székig.

– Soha életemben nem jutott volna eszembe, hogy valaha miniszter leszek. Ha valaki erre készül, abból szerintem nem lesz jó miniszter – teszi hozzá.

Küldetés: visszaadni a „paraszt” szó becsületét

Nagy István szerint a miniszteri munka legfontosabb, belső motivációja az volt, hogy visszaadja a parasztság tekintélyét.

– A „paraszt” szóból a kommunizmus alatt és után jelző lett, sokszor ma is pejoratívan használják. Holott az egyik legcsodálatosabb életforma, tisztességes foglalkozás és életérzés – mondja.

Úgy fogalmaz: fogadalma az volt, hogy úgy vezeti az ágazatot, hogy azok megbecsülése növekedjen, „akik ebben élnek, ebből élnek, ebben dolgoznak”. Szerinte a gazdákat, a parasztságot arra a szintre kell emelni a társadalom szemében, „ahová valók”.

Gyerekparlamenttől bizottsági meghallgatásig

Az adásban szóba kerül a gyerekparlament is, ahol a miniszter gyerekek kérdéseire válaszolt. Nagy István szerint a fiatalok „kíméletlenül őszinték”:

– Aki nem válaszolt komolyan, azt egyszerűen nem fogadták el. A gyerekek rögtön megérzik, mi az őszinte és mi nem – fogalmazott.

A hét másik csúcspontja a parlamenti bizottsági meghallgatás volt, ahol az elmúlt félév kormányzati munkájáról számolt be. Mint mondja, az agrárium az utóbbi időben soha nem látott mennyiségű kihívással szembesült:

• kora tavaszi fagy, amely a meggy-, cseresznye- és kajszibarack-termés 50–90 százalékát elvitte,
• ragadós száj- és körömfájás-járvány,
• madárinfluenza, amelynél „százezrével hullottak a víziszárnyasok”,
• kiskérődzők pestise, kéknyelv-betegség,
• szélsőséges aszály és „Európa legforróbb nyara”.

A miniszter úgy látja: intézkedéseiknek köszönhetően a 2022-es 1,5 millió hektárnyi aszálykár után idén „csak” mintegy 500 ezer hektár volt súlyosan érintett. Közben új fenyegetésként jelent meg a szőlő aranyszínű sárgasága, amely ellen külön kormányzati cselekvési terveket kellett kidolgozni.

Műhús helyett termőföld

Nagy vitát kavart a parlamentben a műhús kérdése is. Nagy István szerint ez „őrület”, amit Magyarországnak meg kell állítania:

 Ha elszakítjuk az élelmiszertermelést a termőföldtől, elveszítjük a kultúránkat, a hagyományainkat és rengeteg foglalkozást.

– Nem engedhetjük, hogy óriási globális cégek laborokban „műterméket” állítsanak elő, és ők döntsék el, ki jut élelemhez, ki nem – mondja.

Magyarország ezért törvényben tiltotta be a laborhús gyártását és humán célú forgalmazását. A miniszter szerint ez nem csak gazdasági, hanem identitáskérdés is: a termőföld megművelése a nemzeti önazonosság része.

Izrael: sivatagból termőföld, sósvízből élet

Az adásban szó esik Nagy István háromnapos izraeli útjáról is. Régi ismerősével, Avi Dichter agrárminiszterrel tárgyaltak öntözésről, vízgazdálkodásról és a szőlő aranyszínű sárgaság gyors kimutatásának lehetőségeiről.

A minisztert lenyűgözte, ahogyan Izrael a sivatagból „Édenkertet varázsolt”:

• a tenger vizét sótalanítják, ivóvízzé alakítják,
• a tisztított szennyvizet hatalmas csatornákon vezetik a szántóföldekre,
• a Negev-sivatagban így tesznek termővé korábban teljesen kopár területeket.

– Egy veszélyeztetett, kis országban tudással, innovációval és összefogással csodákat hoztak létre. Ebből mi is rengeteget tanulhatunk – mondja, hozzátéve: az izraeli fejlesztéseket a magyar szőlőültetvények védelmében is szeretnék hasznosítani.

Vetőmag, orosz nagykövet és kemény tárgyalások

A műsor kitér az orosz nagykövettel folytatott megbeszélésre is. A magyar vetőmagtermelés erősen függ az exporttól, Oroszország pedig kulcspiac volt – a szankciók miatt viszont ma nem lehet oda szállítani.

– Magyarország világviszonylatban a második–harmadik legnagyobb vetőmagexportőr. Nagyon sok gazda él ebből. Ezért kérettem be a nagykövetet, hogy találjuk meg a megoldást, hogyan tudjuk feloldani a helyzetet – mondja.

A tárgyalások témái között szerepelt a bábolnai tojóhibrid exportja és az SPF tojások (vakcinagyártásra alkalmas tojások) értékesítése is.

Gyökerek: Újfehértó és Mosonmagyaróvár között

A beszélgetés személyesebb részeiben szóba került az is, hogy hol érzi magát „igazán otthon”. A miniszter szerint ez kettős kötődés:

• Újfehértó: a gyerekkor, a nyírségi tanya, ahol az értékrend, az erkölcsi tartás, a jó és rossz megkülönböztetése kialakult;
• Mosonmagyaróvár: a felnőttkor, az a város, ahol már „mindenki ismer mindenkit”, ahol az utcán, a boltban, a közösségekben otthon van.

Úgy látja: amit gyerekként kapott – családi háttér, nevelés, magyar értékrend –, az a mai napig meghatározza döntéseit. Ezért tartja fontosnak, hogy a gyerekek ne NGO-k, „érzékenyítő programok”, hanem elsősorban a saját családjuk értékrendje mentén nevelődjenek.

Somlói bor, közösség, poros cipő

A heti program végén egy könnyedebb, de szimbolikus eseményről is beszámol: a Somlói Bor- és Pálinka Lovagrend 25 éves jubileumi ünnepségéről. A legkisebb borvidék borászai, lovagjai, baráti közösségei együtt ünnepeltek – kulturális műsorral, borkóstolóval, kitüntetésekkel.

– Jó érzés látni, hogy a legkisebb borvidék is milyen kiváló minőségű borokat ad, és mekkora erő van egy ilyen közösségben – mondja, bár hozzáteszi: hazafelé már izgalmasabb volt az út, mert szakadt a hó, és lépésben kellett közlekedni.

A „Poros cipő” cím nem véletlen: Nagy István szerint csak úgy lehet hitelesen agrárminiszternek lenni, ha az ember folyamatosan járja az országot, ott van a gazdák között, a falvakban, borvidékeken, földeken.

– Akkor igazán poros a cipő, ha a legkisebb gazda is úgy érzi: partnere a kormányzat, bármikor elérheti a minisztert, és jóban-rosszban együtt vagyunk. Én ezért dolgozom minden nap – foglalja össze a Poros Cipő podcast üzenetét.

Forrás és indexkép: Youtube