2024-ben a magyar mezőgazdaság teljes kibocsátása folyó áron 4,2 ezer milliárd forint volt, ami 5,4%-os visszaesést jelent 2023-hoz képest. A csökkenést a termelési volumen 4,3%-os, valamint az árszínvonal 1,5%-os mérséklődése okozta. A bruttó hozzáadott érték volumene 16%-kal esett vissza – ez jelzi legpontosabban az ágazat jövedelmezőségének romlását.

A növénytermesztés gyengült, az állattenyésztés erősödött

A kibocsátás visszaesését főként a növénytermesztés okozta: a volumen közel 10%-kal zsugorodott. A visszaesés mögött több ok is áll:

  • a 2023-as jó év magas bázisa,
  • a betakarított terület csökkenése,
  • a szélsőséges időjárás, különösen az aszály és a tavaszi fagyok.

A legnagyobb visszaesés a gabonaféléknél volt:

  • búza: –11% termés,
  • kukorica: –15% termés (5,3 millió tonna),
  • árpa: a terület és a termés egyharmadát elvesztette,
  • összes gabona: 2,3 millió hektárról 12,7 millió tonna (+16% visszaesés).

Az ipari növényeknél a terület nőtt, de a termés 9,1%-kal csökkent. Kiemelkedő kivétel volt a szója, amely területben és mennyiségben is 1,5-szeresére nőtt. Ezzel szemben az állattenyésztés 4%-kal bővült. A sertés- és baromfiállomány nőtt, az állati termékek volumene pedig összességében javult. A 2024-es vágóállat-összsúly 5,6%-kal haladta meg az előző évit.

statisztika

Forrás: KSH

Romló jövedelmezőség, csökkenő termelékenység

A bruttó hozzáadott érték aránya a kibocsátáson belül 37% volt (míg az EU-s átlag 44%). Ez azt jelenti, hogy 100 forintnyi mezőgazdasági kibocsátáshoz 63 forint ráfordításra volt szükség – ez több, mint az uniós átlag.

A munkaerő-termelékenység is tovább romlott:

  • 2024-ben 11%-kal csökkent,
  • és csupán az EU-átlag 61%-át érte el.

A munkaerő-felhasználás (ÉME) 9,2%-kal csökkent, miközben a munkabérek 13%-kal nőttek.

Az Alföld húzza a magyar mezőgazdaságot

A kibocsátás közel felét a két alföldi régió adta:

  • nagy gabona- és olajosnövény-területtel,
  • jelentős állattenyésztési kapacitással.

A legintenzívebb termelés a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön zajlott, míg a leggyengébb mutatók Észak-Magyarországon jelentek meg.

Uniós kitekintés: Magyarország továbbra is erős kukorica- és baromfitermelő

Az EU mezőgazdasági kibocsátása 2024-ben stagnált, értéke 532 milliárd euró volt.

Magyarország hozzájárulása:

  • 2,0% az uniós teljes agrárkibocsátáshoz,
  • 4,8% az EU gabonatermeléséhez,
  • 8,4% az uniós kukoricához,
  • 4,8% az ipari növényekhez,
  • 4,6% a baromfihoz.

Összegzés: a magyar agrárium sokkok között egyensúlyoz

A 2024-es év kiegyensúlyozatlan képet mutat:

  • gyengülő növénytermesztés,
  • erősödő állattenyésztés,
  • romló jövedelmezőség és termelékenység,
  • valamint erős régiós különbségek jellemezték az ágazatot.

A klímaváltozás, a területvesztés és a kedvezőtlen piaci mozgások egyre nagyobb alkalmazkodást követelnek a mezőgazdasági szereplőktől – miközben a nemzetközi verseny is erősödik.

Forrás: KSH

Indexkép: Pexels