2025 első tíz hónapjában Ukrajna soha nem látott mértékben növelte sertéshús-behozatalát. Az import mennyisége elérte a 24 295 tonnát, ami több mint tizenegyszerese a tavalyi év azonos időszakában rögzített adatnak. A 2024-es év hasonló időszakában ugyanis mindössze 2120 tonna sertéshús érkezett az országba. A behozatal értéke ezzel párhuzamosan 61,55 millió dollárra rúgott, ami azt jelzi, hogy nemcsak a mennyiség, hanem az egyes szállítmányok átlagára is jelentős volt.

A drasztikus növekedés mögött több tényező állhat: az ukrán húsipar termelési nehézségei, a háborús infrastruktúrakárok, valamint a belső kereslet stabilizálódása vagy fokozódása mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy az import ilyen látványosan megugrott. Az is valószínű, hogy az európai piacon elérhető, versenyképes árú sertéshús váltotta fel a korábbi, elsősorban belföldi ellátásra épülő rendszert.

Dánia dominálja az ukrán importpiacot

Az ukrán sertéshúsimport meghatározó része három európai országból származik, élükön Dániával. Az északi ország önmagában több mint az összes behozott sertéshús 58 százalékát biztosította, ami értékben meghaladta a 36 millió dollárt. Lengyelország a második legnagyobb beszállító, mintegy 18,3 százalékos részesedéssel és 11,26 millió dollár értékű exporttal. A harmadik helyen Hollandia állt, amely közel 8,5 százalékban járult hozzá az ukrán behozatalhoz, 5,26 millió dollár értékben.

Ez a koncentráció arra utal, hogy Ukrajna elsősorban az Európai Unió belső piacairól, erősen integrált, iparszerű húsfeldolgozó rendszerekből fedezi szükségleteit. Az is figyelemre méltó, hogy ezek az országok az uniós minőségbiztosítási és nyomonkövetési szabályok szigorú betartása mellett képesek a versenyképes árakat biztosítani.

sertéshús

A legnagyobb szállító ország egyértelműen Lengyelország volt, amely az összes szállítás kétharmadát biztosította. Az onnan érkező zsírféleségek értéke meghaladta a 12 millió dollárt – Fotó: pexels.com

Sertéshúsexport: visszaesés a nemzetközi piacokon

A dinamikus importnövekedés kontrasztjaként Ukrajna sertéshúsexportja érezhetően csökkent. A januártól októberig terjedő időszakban az ország mindössze 2152 tonnát exportált, 6,42 millió dollár értékben. Ez a volumen közel 16 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának adataitól, amikor még 2554 tonnát szállítottak külföldre.

A visszaesés hátterében az exportpiacok szűkülése, a logisztikai nehézségek, valamint az ukrán belső kereslet emelkedése állhat, amely elszívja a potenciális exportálható árualapot. Ezzel párhuzamosan valószínűsíthető, hogy a hazai állomány is csökkenő pályán van, így az export helyett az importkényszer fokozódik.

Szalonna és zsírfélék: jelentősen nőtt a behozatal

A sertéshús mellett a szalonna, valamint a sertés- és baromfizsírféleségek behozatala is jelentős mértékben emelkedett.

A 2025-ös év első tíz hónapjában Ukrajna 28,9 százalékkal növelte e termékek importját, összesen 15 672 tonnát szállítottak be, ami 18,08 millió dollárnak felel meg. Ez azt mutatja, hogy a zsíralapú élelmiszerek piaca is erősödő keresletet mutat, akár a feldolgozóipar, akár a lakossági fogyasztás oldaláról nézve.

A legnagyobb szállító ország egyértelműen Lengyelország volt, amely az összes szállítás kétharmadát biztosította. Az onnan érkező zsírféleségek értéke meghaladta a 12 millió dollárt. A második legnagyobb exportőr Németország volt, amely közel 13 százalékkal járult hozzá a teljes importhoz, míg Spanyolország a harmadik legfontosabb szállítóként szerepelt a maga majdnem 10 százalékos részesedésével.

Mi áll a trend mögött? – Gazdasági és társadalmi összefüggések

Az ukrán sertéshús- és zsírimport látványos felfutása mögött több, egymást erősítő folyamat állhat. A háborús konfliktus okozta termelési veszteségek és infrastrukturális károk mellett az ukrán feldolgozóipar is átalakuláson megy keresztül, ahol egyre nagyobb szerepet kapnak az importalapanyagok. Emellett fontos szempont lehet az is, hogy a lakossági fogyasztás részben eltolódott az egyszerűbb, energiadúsabb, zsír- és húsalapú termékek irányába, különösen a válságövezetekben.

Az EU-ból érkező import emelkedése egyúttal annak a jele is, hogy az ukrán élelmiszerpiac – bár kényszerűségből – egyre mélyebben integrálódik az európai ellátási láncokba. Ez hosszú távon át is alakíthatja az ország mezőgazdasági szerkezetét és agrárpolitikáját.

Forrás: karpataljalap.net
Indexkép: pexels.com