Az év végének közeledtével az ukrán agrárszektorban is elérkezik az idő a számvetésre. Miközben a gazdák egy része még mindig a földeken dolgozik – gyakran sárban, esőben, gépekkel küszködve –, a szakértők és döntéshozók már mérleget vonnak. A minisztériumok frissítik az exportkilátásokat, elemzők újraszámolják a becsült termésmennyiségeket, és mindezek alapján próbálják értékelni a 2025-ös agrárszezon alakulását. Az első jelek szerint a háború és az időjárási szélsőségek ellenére a szektor teljesítménye jobb, mint amire korábban számítani lehetett. A kérdés csak az: mennyit ér mindez egy olyan évben, amikor a gazdálkodás egyre inkább túlélési harccá válik?

Nehéz szántás, késlekedő aratás: mit tett a földdel az időjárás?

Az ukrán agrárium 2025-ben is elsősorban két tényező kereszttüzében dolgozott: az időjárási szélsőségek és a háború okozta logisztikai problémák folyamatosan próbára tették a gazdálkodókat. A tavaly őszi vetés szárazságban indult, a tél és tavasz alig hozott csapadékot, majd nyáron újabb aszály sújtotta az országot. Mire elérkezett a betakarítás ideje, a helyzet megfordult: elhúzódó, sokszor hetekig tartó esőzések tették nehézzé vagy egyenesen lehetetlenné a munkát.

Különösen a kukoricát érintette érzékenyen a késlekedés. A középső és nyugati régiókban a termény szemnedvessége olyan magasra nőtt, hogy a gépek nem tudták hatékonyan betakarítani. A 35–40 százalékos nedvességtartalom nemcsak technikai kihívást jelent, hanem anyagit is: a szárítás költsége tonnánként akár 30 dollárt is elérhet, miközben sok gazdaság nem rendelkezik saját szárítóval. Ezért gyakoriak a feldolgozóüzemek előtt kígyózó sorok, ami tovább lassítja a munkát, és a minőség rovására megy.

kukorica

A sokszor hetekig tartó esőzések tették nehézzé vagy egyenesen lehetetlenné a munkát – Fotó: Pixabay

A számok biztatóak – de vajon mit rejtenek?

Az ukrán agrártárca és a független elemzők is viszonylag kedvező képet festenek a terméseredményekről.

Az összesített gabona- és olajosmag-termés elérheti a 79–80 millió tonnát, ami körülbelül hat százalékkal haladja meg a tavalyi évet. A búza- és árpatermés már teljes egészében a tárolókban van, a kukorica hozama pedig folyamatosan növekszik – az időjárás okozta csúszás ellenére az előrejelzések alapján akár meg is duplázódhat a jelenlegi mennyiség.

Az olajos növényeknél is hasonló a helyzet: a repce aratása már befejeződött, a napraforgó betakarítása közel végéhez ért, és a szója, valamint a cukorrépa esetében is több millió tonnányi termés került a raktárakba. Bár a szója mennyisége némileg elmarad a tavalyi rekordévhez képest, összességében az ukrán mezőgazdaság e téren is tartja magát. A független elemzések, például az Ukrán Agrárgazdasági Klub számai is megerősítik a hivatalos becsléseket.

Romokban az infrastruktúra romokban

A termelés azonban önmagában nem elég – a terménynek el is kell jutnia a vevőkhöz. A háborús körülmények között azonban ez egyre nehezebb. Az orosz támadások célzottan pusztítják a vasúti infrastruktúrát, szakaszok esnek ki, javítások lassítják a forgalmat, a teherkocsik mozgása korlátozott.

A közlekedési nehézségek következtében az áruszállítási költségek is folyamatosan nőnek. Az elmúlt hetekben a szállítási díjak 10–20 százalékos emelkedését regisztrálták, és újabb vasúti díjemelések vannak kilátásban – ráadásul megszűnt az a kedvezmény is, amelyet korábban a frontvonalhoz közeli régiók gazdái kaptak. A gazdálkodók emiatt egyre nehezebben érik el a kikötőket, és gyakran arra kényszerülnek, hogy alacsonyabb áron adják el a termést a belföldi piacon.

Brüsszel szigorít: bezárulnak a nyugati kapuk

Az export szempontjából további kihívást jelent az Európai Unió októbertől érvényes új szabályozása. Több ukrán mezőgazdasági termékre – például búzára, árpára és cukorra – kvótákat vezettek be, amelyek túllépése esetén vámot kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna nem számíthat automatikusan az EU piacaira, mint korábban, és éves szinten akár 1–1,2 milliárd dolláros bevételkieséssel is számolnia kell.

A termelők ezért új piacok után néznek: a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Ázsia országai kerülnek fókuszba. Ugyan működik az új exportregisztrációs rendszer, de sok gazda szerint a szeptemberi átmeneti időszakban indokolatlan vámokat vetettek ki rájuk, amit azóta sem térítettek vissza. A szakmai szervezetek szerint ezt a költségvetésnek kellene kompenzálnia.

Annak ellenére, hogy az ukrán belső fogyasztás viszonylag alacsony – körülbelül 15 millió tonna gabonát igényel évente –, a piacra jutás és a jövedelmezőség szempontjából ez nem nyújt igazi védelmet. A feldolgozási kapacitások fejlődnek ugyan, így egyre több olajos mag kerül magasabb hozzáadott értékkel – például napraforgóolajként vagy szójadaraként – külföldre, de ez a trend még nem képes teljes mértékben ellensúlyozni az exportkorlátozások és logisztikai nehézségek hatását.

A mennyiség helyett a minőség dönt?

Bár a betakarított mennyiség alapján Ukrajna továbbra is jelentős élelmiszerexportőr marad, a szakértők egyre inkább azt hangsúlyozzák: jövőre a minőség lesz a versenyképesség kulcsa. A magas nedvességtartalom, a gombásodás veszélye és a hosszú szállítási idők miatt sok termény csak alacsonyabb kategóriában értékesíthető.

Ez különösen fájdalmas azoknak a gazdaságoknak, amelyek a nyugat-európai piacokra termeltek, ahol a szigorú minőségi szabványok már kisebb eltérések esetén is jelentős árveszteséget okoznak. A logisztikai késedelmek ezt a helyzetet csak tovább súlyosbítják: a gabona gyakran napokat vagy heteket vesztegel a határon, ami tovább rontja az eladhatóságát.

Minden jel arra utal, hogy 2025-ben Ukrajna exportstruktúrája kettéválik: a magas minőségű tételek megmaradhatnak a prémium nyugati piacokon, míg az alacsonyabb kategóriába sorolt termények a közel-keleti és afrikai régiók felé terelődnek. Ez a trend már most érzékelhető, és a következő évben döntően meghatározhatja a gazdák bevételeit, a szektor fejlődési irányait, sőt akár a földhasználati stratégiákat is.

Forrás: vg.hu
Indexkép: shutterstock.com