A héten Magyarországra látogatott Christophe Hansen, az Európai Bizottság agrárbiztosa, aki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a MAGOSZ vezetőivel is egyeztetett. A gazdálkodói oldal nem udvariassági látogatásként kezelte a találkozót, hanem alkalomként arra, hogy egyértelmű kritikát fogalmazzon meg a készülő KAP-átalakítással szemben – olvasható Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára portálunkhoz eljuttatott tájékoztató levelében.

A magyar szervezetek több ponton is „vörös vonalat” húztak:

  • Elutasítják a KAP-források több mint 20%-os csökkentését.
  • Elfogadhatatlannak tartják a területalapú támogatások mérséklését, ami különösen a kis- és közepes családi gazdaságokat érintené érzékenyen.
  • Vétót emelnek a nyugdíjas gazdák támogatásának tervezett elvonása ellen.

Kritizálják a Közös Agrárpolitika önálló költségvetésének megszüntetését, amely szerintük gyengítené a mezőgazdaság érdekérvényesítő képességét az uniós büdzsén belül.

Érdemi piacvédelem nélkül maradnak a termelők a harmadik országokból beáramló, olcsó importtal szemben.

És – Cseh Tibor András főtitkár értékelése szerint – nincs valós válasz sem a piaci válságokra, sem a klímaváltozás okozta kihívásokra.

Az üzenet egyértelmű: a magyar gazdák szerint a jelenlegi KAP-reform-tervek egyszerre gyengítik a jövedelmi biztonságot és nem adnak kézzelfogható eszközt a piaci és klímakockázatok kezelésére.

Madárinfluenza: négyszeres emelkedés a vadmadarak körében

Miközben a támogatáspolitikáról Brüsszellel vitázik az ágazat, járványügyi fronton is rossz hírek érkeznek.

A 2025-ös őszi vonulás során közel 1500 madárinfluenza-esetet regisztráltak vadmadarakban Európa-szerte. Ez a szám négyszerese a tavalyi azonos időszakban észlelt fertőzöttségi adatoknak.

A vadmadarak állapotfelmérése azért kulcskérdés, mert:

  • előre jelzi a baromfiállományok kitettségét,
  • megalapozza az állategészségügyi korlátozások várható szigorítását,
  • és újabb bizonyítéka annak, hogy a nagyüzemi és háztáji baromfitartók számára a bioszekuritás és a zárt tartás nem adminisztratív, hanem létkérdés.

A kiugróan magas esetszám arra utal, hogy a járvány kockázata idén ősszel-télen is komoly lesz, ami exportpiacokon, vágóhidakon és termelői szinten is bizonytalanságot okozhat.

Olaszország betiltaná a kakascsibék leölését

A baromfiágazatot más irányból is új nyomás éri: Olaszország 2027-től megszüntetné az egynapos kakascsibék tömeges leölését.

A döntés mögött főként az Animal Equality kampánya áll, amely az iparág gyakorlatát állította a közvélemény célkeresztjébe. A jelenlegi gyakorlatban a tojóhibridek keltetése során a kakascsibék tömegesen, gazdasági szerep nélkül kerülnek selejtezésre.

Az új szabályozás szerint a keltetőknek olyan nemi meghatározási technológiákat kell bevezetniük, amelyekkel már a kikelés előtt eldönthető, milyen nemű csibe fejlődik az embrióban – így a kikelt, élő állatok rutinszerű megölése megszűnne.

A döntés időzítése különösen érzékeny, mert az európai baromfiágazat így is erős importnyomás alatt áll:

  • ukrán,
  • brazil,
  • és a készülő EU–Thaiföld megállapodás miatt várhatóan egyre több thaiföldi baromfi érkezik az uniós piacra.

Magyar szempontból mindez azt jelenti: a baromfiágazatnak egyszerre kell választ adnia a jóléti és etikai elvárásokra, miközben olcsó importtal versenyez – nem mindig azonos szabályozási feltételek mellett.

Új uniós rendelet: 10–20%-kal is drágulhat a műtrágya

Az uniós klíma- és kereskedelempolitika a műtrágyaárakat is célkeresztbe vette.

2026-tól lép hatályba az az új uniós rendelet, amelynek lényege, hogy az EU-ba importált, szén-dioxid-intenzív termékekre is ugyanaz a CO₂-ár vonatkozzon, mint az uniós kibocsátó vállalatokra.

A műtrágya tipikusan érintett termék:

  • az európai felhasználás mintegy egyharmada importból származik,
  • a gyártás energia- és szén-dioxid-intenzív,
  • így a CO₂-költség közvetlenül beépül a termék végső árába.

Egyes előrejelzések szerint már jövőre 10–20%-os műtrágya-áremelkedés valószínű, a beszállítók kibocsátási profiljától függően.

Magyar gazdálkodói szempontból ez több szinten is gond:

  • a termelési költségek újabb emelkedését hozza,
  • szűkítheti a műtrágyahasználatot, ami hosszabb távon hozamcsökkenést okozhat, ha nincs megfelelő tápanyag-gazdálkodási alternatíva,
  • miközben a piaci oldalon nem látszik olyan árnövekedés, amely automatikusan kompenzálná a termelőket.

COP30: gyenge kompromisszum, 1,5 °C helyett 2,3–2,8 °C felé tartunk

A brazíliai Belémben tartott COP30 klímacsúcs nem hozta el a várt áttörést. A tárgyalások gyenge kompromisszummal zárultak:

  • a gazdag országok mindössze azt vállalták, hogy megháromszorozzák a klímaalkalmazkodásra szánt támogatásokat,
  • ugyanakkor nem született megállapodás a fosszilis energiahordozók globális kivezetésének menetrendjéről,
  • hiába támogatta az olajkivezetést több mint 80 ország, a nagy olajtermelők ellenállása miatt ez kimaradt a végső szövegből.

A tudományos értékelések kijózanítóak: a világ a jelenlegi intézkedésekkel továbbra is 2,3–2,8 °C-os globális felmelegedés felé halad, ami messze az 1,5 °C-os cél fölött van.

Az Egyesült Államok távolmaradása tovább gyengítette a klímacsúcs politikai súlyát. Kína elnöke ugyan nem jelent meg személyesen, de a kínai delegáció hangsúlyozta: az ország a „tiszta technológiák globális ellátója” kíván lenni – vagyis inkább ipari, mint kibocsátás-csökkentési oldalról keretezi a kérdést.

Az agrárium szempontjából a COP30 üzenete világos:

  • a klímaváltozás várhatóan gyorsul,
  • a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válnak,
  • miközben a globális klímapolitika messze nem tart ott, hogy ezt a pályát érdemben letörje.

A gazdák pedig mindezt nem konferenciazáró dokumentumokban, hanem a szántóföldön, az istállóban, a piacon érzik meg.

Indexkép: Pexels