Egy új klímamodell szerint az El Niño jelenség az eddigieknél rendszeresebben, akár 2-5 évente is bekövetkezhet, és sokkal nagyobb intenzitással, mint korábban. A változás különösen aggasztó a mezőgazdasági termelők számára, mivel az időjárási szélsőségek – aszályok, heves esőzések – egyre gyakoribbá válhatnak világszerte, így hazánkban is.
A kutatást a Hawaii Egyetem óceánkutatója, Malte F. Stuecker vezette, aki szerint a Csendes-óceán trópusi régiója elérhet egy úgynevezett "klímafordulópontot". Ez azt jelenti, hogy már kisebb felmelegedés is hatalmas változásokat indíthat el – például rendszeresebb El Niño ciklusokat.

Gyakoribbak lehetnek az özönvízszerű esőzések is – Fotó: Shutterstock
A tanulmányban használt szuperszámítógépes modell (AWI CM3) precíz részletezettséggel szimulálja az óceáni áramlásokat és az atmoszféra viselkedését. Az eredmények szerint az óceán felszíni hőmérséklete a jövőben egyre szélsőségesebben ingadozik, és a változások globálisan is összehangolódnak más éghajlati ciklusokkal – például az Atlanti-óceán és az indiai monszun rendszerével.
Mit jelent ez a mezőgazdaság számára?
Röviden: kiszámíthatatlanabb és extrémebb időjárást. Az El Niño hatására hazánkban is gyakoribbak lehetnek az aszályos nyarak vagy az özönvízszerű esőzések. A klímaváltozással megnő a „hidroklimatikus ostorcsapás” (hydroclimate whiplash) esélye – azaz hirtelen váltások szárazság és áradás között.
A jó hír: ha az El Niño valóban rendszeresebbé válik, az javíthatja az időjárás-előrejelzések pontosságát, ami segíthet a gazdálkodóknak a felkészülésben. A rossz hír: a következmények még súlyosabbak lehetnek, ha nem készülünk fel időben.
A jövő kulcsa: alkalmazkodás
A kutatók szerint elengedhetetlen a hosszú távú alkalmazkodási stratégiák kidolgozása. Több víztározó, hatékonyabb öntözési rendszerek, valamint rugalmas mezőgazdasági gyakorlatok nélkül a magyar termelők is könnyen kiszolgáltatottá válhatnak az új időjárási rendben.
Forrás: earth.com