Vigyázz! A C-vitamin szedésének komoly mellékhatásai lehetnek!

Immunerősítésre C-vitamin? Naná! De vajon hogyan és mennyit szedhetünk büntetlenül, és mikor lesz a vitaminbombából vesekőgyár? A téli szezon közeledtével mindenki feltölti a házipatikát C-vitaminnal, de a legújabb kutatások szerint nem árt óvatosnak lenni, főleg, ha valaki már átélt veseköves rémálmokat.

Mi a baj a C-vitaminnal?

Az aszkorbinsav, vagyis a C-vitamin nélkülözhetetlen az immunrendszerünk védelméhez, a vas felszívódásához és a sejtvédelemhez. Csakhogy a szervezetben az anyagcseréje során oxalát is képződik belőle – ez pedig a rettegett kalcium-oxalát vesekő fő alapanyaga - olvassuk a zaol.hu írásában!

De ne essünk pánikba: az ételekből származó C-vitamin (gondoljunk csak a paprikára, a citrusfélékre, a  bogyós gyümölcsökre) nem jelent kockázatot. A baj ott kezdődik, ha valaki hosszú távon napi 1000 mg felett viszi be a vitamint tabletta vagy por formájában. Egy svéd kutatásban például azoknál a férfiaknál, akik naponta 1000 mg-nál több C-vitamint szedtek, 41%-kal nőtt a vesekő kialakulásának esélye! A nőknél viszont nem volt ilyen egyértelmű az összefüggés, valószínűleg a hormonoknak és az anyagcserének köszönhetően.

Mit tehetünk? Létezik biztonságos megoldás!

A szakértők szerint a napi 500 mg pufferolt C-vitamin (például kalcium-aszkorbát vagy nátrium-aszkorbát) általában biztonságos, még azoknak is, akik már találkoztak a vesekővel. Feltéve, hogy:

• naponta legalább 2–2,5 liter folyadékot isznak,

• nem szednek más oxalátképző étrendkiegészítőt,

• és odafigyelnek arra, hogy ne vigyenek be túl sok oxalátot spenótból, dióból, céklából, körtéből és egyéb ételekből.

Ez a mennyiség még nem dobja meg érdemben a vizelet oxalátszintjét, ráadásul gyomorbarát formában segíthet a szervezetnek, különösen a téli megfázásos időszakban.

Kinek kell különösen odafigyelni?

Akinek már volt veseköve, annak érdemes a napi 500–1000 mg közötti mennyiségnél megállni, és inkább természetes forrásokból fedezni a C-vitamin szükségletét. A bőséges folyadékfogyasztás, a mértékletes só- és fehérjebevitel, valamint az oxalátban gazdag ételek (spenót, sóska, rebarbara, eper, vörösbor, csoki) mérséklése legalább ennyire fontos.

Tanulság: barát vagy ellenség?

A C-vitamin továbbra is az immunrendszerünk egyik legjobb barátja lehet, de csak mértékkel! Aki betartja a szakemberek ajánlásait, annak nem kell tartania a vesekőtől. De ha valaki túlzásba viszi, könnyen lehet, hogy nemcsak a náthától, hanem a vesekőtől is retteghet.

A legjobb, ha természetes forrsából pótolod a vitaminokat. – Fotó: Shutterstock

Ne feledjük: a tudatos vitaminpótlás, a megfelelő étrend és a sok folyadék mind-mind segítenek abban, hogy a C-vitamin csakis a barátunk maradjon!

Nemcsak C-vitaminra van szükséged

Ahhoz, hogy az immunrendszer jól működhessen, nagyon fontos, hogy jó legyen az általános egészségi állapotunk. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az egészséges életmód, a kellő mennyiségű testmozgás és persze a megfelelő táplálkozás.

Fontos, hogy olyan élelmiszereket fogyasszunk, amelyek lehetővé teszik a kiegyensúlyozott anyagcserét és ellátják a szervezetünket minden fontos tápanyaggal. Mint amilyen például a sárgaborsó, amely igazi szuperhősként védi az immunrendszerünket. De vajon melyek még azok az élelmiszerek, amelyek igazán csúcsformába hozzák az immunrendszerünket?

• Joghurt és kefír: Az élő baktériumkultúrát tartalmazó joghurt gondoskodik a bélrendszer egészségéről, és segít megtisztítani a bélcsatornát a betegségeket okozó baktériumoktól. Rendszeres fogyasztása hozzájárul az immunrendszer normális működéséhez, azonban fontos, hogy élőflórás változatot válasszunk, amelyben nincs hozzáadott cukor, és amelyik natúr, vagy valódi gyümölcsökből készül. A legjobb választás a natúr joghurt, amelyet ízesíthetünk friss vagy mélyhűtött gyümölcsökkel. A kefir szintén remek immunrendszer erősítő, melyből heti két dobozzal ajánlott fogyasztani.
• Zab és árpa: Nem véletlen, hogy a lovak csak úgy duzzadnak az energiától, hiszen náluk szóba sem jöhet a reggeli zab nélkül. A zab és az árpa béta-glükánt tartalmaz, amely egy olyan élelmi rost, amelynek mikrobaellenes és antioxidáns tulajdonsága erősebb, mint az echináciáé. De nemcsak a megelőzésben kaphat komoly szerepet, hiszen felgyorsítja a gyógyulás folyamatát is.

• Fokhagyma: A fokhagymában található allicin sikeresen veszi fel a harcot a baktériumokkal és a fertőzésekkel szemben. A kutatók szerint ehhez a legjobb, ha hetente legalább 6 gerezd nyers fokhagymát fogyasztunk. Azonban az is biztos, hogy az ezzel járó illatok nem csak a baktériumokat fogják elűzni, hanem az embereket is, így hát érdemes a fokhagyma fogyasztását olyan időszakokra korlátozni, amikor nem megyünk társaságba.
• Tengeri finomságok: A rákban, osztrigában, kagylóban nagyon sok a szelén, amely nagyon fontos a sejtek illetve az immunrendszer megfelelő működéséhez. A lazac, a makréla és a hering omega-3 zsírsavakban gazdag, aminek gyulladáscsökkentő hatása is van. A tenger gyümölcseinek fogyasztásakor azonban nagyon oda kell figyelni a frissességre, hiszen könnyen romlásnak indulhatnak.
• Húsleves: A húsleves csodás hatását már mindannyian megtapasztalhattuk, hiszen azon túl, hogy nagyon jól tud esni egy megfázás alkalmával, utána valahogy mindig jobban érezzük magunkat. Ez nem is csoda, hiszen a csirkehúsból a főzés során cisztein nevű, nem esszenciális aminosav szabadul fel, ez pedig segít legyőzni a betegségeket. . De a marhathúsból készült leves is segít a betegségek legyőzésében, hiszen a marhahúsban található cink fontos immunerősítő. A cink fogyasztása pedig kiemelten fontos a fehérvérsejtek termeléséhez, amelyek felismerik és elpusztítják a baktériumokat, vírusokat.
• Müzli: Szintén cinkben gazdag a müzli, azonban ehhez alaposan el kell olvasnunk a dobozát, és azt választani, amelynek egy adagjában legalább 13-15 mg cink rejlik. A cink nemcsak az immunrendszer hatékony működéséhez nélkülözhetetlen, fontos szerepet játszik az anyagcsere-folyamatokban, a vércukorszint stabilizálásában és a sebek gyógyulásában is.
• Tea: A legtöbben, ha egyébként nem is, de a betegségeink alatt előszeretettel fogyasztunk teát. Ez pedig nem csak a melegségével gyógyít. A Harvard Egyetem kutatói szerint azok, akik két héten keresztül napi 5 csészényi fekete teát ittak, tízszer hatékonyabban vették fel a harcot a vírusokkal szemben. A teában találhaó L-Theanine aminosavnak köszönhetjük ezt, amelyik nagyban hozzájárul az immunrendszerünk erősítéséhez.
• Narancssárga ételek: A narancssárga színű gyümölcsökben és zöldségekben sok az A-vitamin, amely remek immunerősítő. Ezért hatásos a vírusokkal, a baktériumokkal és az egyéb kórokozókkal szemben. Ne hanyagoljuk hát el a sütőtököt, az édesburgonyát, a répát vagy a narancsot.

Edd magad egészségesre

A szakirodalom szerint az immunrendszerünk egészségéhez a leginkább A-, B6-, B12-, C-, D-, E-vitaminra, cinkre és szelénre van szükségünk. 1.

• D-vitamin: Bár a D-vitamin kis mennyiségben élelmiszerekben is megtalálható, mint például különféle tejtermékekben, tengeri halakban, tojássárgában és a joghurtokban, a bőrben UV-B sugárzás hatására kialakuló D-vitamin az emberi szervezet legfőbb D-vitamin-forrása. Emiatt az őszi és a téli időszakban, amikor jóval kevesebb napfény jut szervezetünk számára, fontos, hogy egészítsük ki a készleteinket. Télen különösen nagy szükségünk van rá, hiszen több vizsgálatban is találtak összefüggést a magasabb D-vitamin szint és a kevesebb légzőszervi fertőzés között.
• C-vitamin: A C-vitamin magyar találmány, hiszen Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus fedezte fel. A C-vitaminnak nagy szerepe van az immunvédelemben és az egészség fenntartásában is. A C-vitamin-szint fenntartása csökkenti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét is. Természetes forrásai között fontos szerepet tölt be a paprika, de nagy mennyiségben megtalálható a citrusfélékben, káposztafélékben, a karalábéban és a bogyós gyümölcsökben, de ne feledkezzünk meg a csipkebogyóról sem, amelyik valódi C-vitamin bomba.
• B6-vitamin: A B-vitaminok közül az immunrendszerre gyakorolt hatás tekintetében kiemelkedő a B6-vitamin, melynek hiányában zavart szenvedhet az immunrendszer szabályozása. A piridoxin természetes módon megtalálható a belsőségekben, így például a májban, de a húsokban is. A szárazhüvelyesekben, a burgonyában, az olajos magvakban és a teljes kiőrlésű gabonákban is megtalálható, kisebb mennyiségben pedig a tejtermékekben és a tojásban is hozzájuthatunk.
• Kalcium: A kalcium nagy része a csontokban és a fogakban található. Fontos szerepe van az izmok összehúzódásában és relaxációjában, a véralvadásban, a sejtmembrán felépítésében és a vérnyomás szabályozásában. Fontos kalciumforrás a tej és a tejtermékek, de a hüvelyesek, a spenót, az ásványvíz, a teljes kiőrlésű gabonák, a zabpehely és az olajos magvak fogyasztásával is hozzá tudunk jutni.
• Probiotikumok, probiotikus hatású élelmiszerek: A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek ha megfelelő számban vannak jelen, kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre. Fontosak, mivel a bélrendszerünknek jelentős szerepe van az immunvédekezésben is. Probiotikusnak nevezhetjük azokat a tejtermékeket, melyek olyan hasznos baktériumokat tartalmaznak, amelyek a vastagbélben megtelepedve hozzájárulnak a megfelelő bélflóra kialakulásához, így támogatva a szervezet immunvédekezését.

Ha tehát teheted, próbáld meg a tápanyagszükségletedet természetes forrásokból pótolni, és minél több friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani!