A kerti és búvárszivattyúk hosszú éveken át megbízhatóan szolgálhatják a gazdálkodókat és a háztartásokat, de csak akkor, ha megfelelő vízellátás áll rendelkezésükre. A vízhiány ugyanis rövid idő alatt súlyos károkat okozhat a berendezésekben, ezért egyre nagyobb jelentősége van a szárazonfutás elleni védelemnek.
A víz nem csupán a szállított közeg szerepét tölti be, hanem fontos hűtőfunkciója is van. Amikor a szivattyú víz helyett levegőt szív, a belső alkatrészek gyorsan felmelegszenek, ami a tömítések, a járókerék vagy akár maga a villanymotor meghibásodásához vezethet. A javítás sok esetben költséges, a teljes készülék cseréje pedig még nagyobb kiadást jelenthet.
Más veszélyek a kerti és a búvárszivattyúknál
A vízhiány hatása a szivattyú típusától függően eltérően jelentkezik.
A felszínen elhelyezett kerti szivattyúk általában kutakból, ciszternákból vagy tárolótartályokból szívják fel a vizet. Ha a szívóoldalon megszűnik a vízellátás, a motor tovább működik, miközben a rendszerben már nem történik vízáramlás. Ez jelentős terhelést ró az olyan alkatrészekre, mint az ejektor, a tömítések vagy a járókerék.
A búvárszivattyúk ugyan közvetlenül a vízben dolgoznak, ezért normál körülmények között jobb hűtést kapnak, de egy kiszáradó kút vagy tartósan alacsony vízszint esetén ezek a berendezések is veszélybe kerülhetnek. A túlmelegedés és az alkatrészek idő előtti elhasználódása itt is komoly kockázatot jelent.
Számos megoldás létezik a védelemre
A gyártók és a szakemberek többféle technológiát fejlesztettek ki a szárazon futás megelőzésére.
A legegyszerűbb megoldások közé tartoznak az úszókapcsolók, amelyek a vízszint csökkenésekor automatikusan leállítják a szivattyút. Ennél fejlettebb rendszerek a nyomásváltozás figyelésével érzékelik a problémát. Amikor a nyomás egy meghatározott érték alá csökken, a vezérlőegység megszakítja a működést.
Egyre elterjedtebbek azok az elektronikus védelmi rendszerek is, amelyek az áramfelvétel vagy a vízáramlás változásából következtetnek a vízhiányra. Az úgynevezett presscontrol automaták például folyamatosan figyelik a víz mozgását a rendszerben, és ha az áramlás megszűnik, néhány másodpercen belül leállítják a berendezést.
Megelőzhető a költséges meghibásodás
A szakemberek szerint a vízhiányvédelem ma már nem extra felszerelésnek, hanem alapvető biztonsági elemnek tekinthető. Különösen igaz ez az automatikusan működő öntözőrendszerek, a házi vízellátó rendszerek és a felügyelet nélkül üzemelő szivattyúk esetében.
A megfelelő védelemmel nemcsak a készülék élettartama növelhető jelentősen, hanem elkerülhetők azok a meghibásodások is, amelyek a legnagyobb nyári vízigény idején okozhatnak kellemetlen meglepetéseket.
Indexkép: Shutterstock
