„Ez már nem elmélet – figyelmeztetett Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára. – A nyugati nagyvállalatok már most is uralják Ukrajna termőföldjeinek jelentős részét, és ezek a cégek – gyakran amerikai, nyugat-európai vagy akár szaúdi, kínai érdekeltségek – az ukrán csatlakozástól azt várják, hogy az általuk előállított, olcsó, de gyenge minőségű mezőgazdasági termékek akadálytalanul juthassanak be az uniós piacokra."

A főtitkár úgy fogalmazott: amit Ukrajnában látunk, az „modern kori gyarmatosítás", hiszen 2021 óta külföldi cégek legálisan vásárolhatnak ott termőföldet, és élnek is a lehetőséggel. Hozzátette: a tíz legnagyobb ukrán mezőgazdasági vállalat közül kilenc nem is ukrán, hanem külföldön bejegyzett cég.

„Ez nem egy távoli veszély. Ez most történik, és hatással van ránk – emelte ki Cseh. – Ha Ukrajnát beléptetik az EU-ba, ezek a vállalatok szinte korlátok nélkül áraszthatják el az európai piacot a termékeikkel, miközben nem kell betartaniuk azokat a szigorú élelmiszerbiztonsági és állatjóléti előírásokat, amelyeket a magyar gazdákra ráerőltetnek."

A főtitkár szerint az uniós élelmiszerlánc már most is „láthatatlanul" tartalmaz ukrán alapanyagokat, hiszen nincs minden terméken feltüntetve az eredet. „Simán lehet, hogy a gyerekeink ukrán lisztből sütött kenyeret esznek, anélkül, hogy tudnánk róla" – mondta.

Az Európai Unió egyre szigorodó élelmiszerbiztonsági előírásai mind a mezőgazdasági termelésre, mind az élelmiszer-feldolgozásra komoly terheket róttak. Az utóbbi években ezeket a szabályokat sokan már túlzónak tartják – nem véletlen, hogy számos országban gazdatüntetések robbantak ki.

Cseh Tibor

Cseh Tibor András – forrás: MAGOSZ

A nyugati, főként francia, belga, holland és dán cégek válaszként úgy döntöttek, hogy áthelyezik a termelésüket: kiszervezték azt az EU-n kívüli, olcsóbb piacokra. Ukrajna, Marokkó, Egyiptom vagy épp más közel-keleti országok tökéletes célpontnak bizonyultak. Ezeken a területeken alacsonyabbak a költségek, lazábbak a szabályozások, az innen származó termékeket pedig vissza lehet hozni az EU-ba.

Ez a stratégiai átrendeződés már lezajlott – a nagyvállalatok átstrukturálták az ellátási láncokat. Most viszont az a cél, hogy ezek a külföldön előállított termékek korlátlanul juthassanak be az uniós piacra, méghozzá úgy, hogy a versenyhátrányokat teljes mértékben a hazai termelők viseljék. Ez a folyamat hosszú távon veszélyezteti az európai – különösen a közép-kelet-európai – mezőgazdaság versenyképességét és fenntarthatóságát.

A szakember rámutatott arra is, hogy az ukrán gazdálkodók 1-2 dolláros órabérrel működnek, miközben az EU-ban ez az összeg többszöröse. „Ezt a versenyt így nem lehet megnyerni – figyelmeztetett. – Ha ezt Brüsszel nem veszi figyelembe, az európai gazdák, különösen a közép-kelet-európaiak egyszerűen tönkremennek."

Cseh Tibor szerint nemcsak gazdasági, hanem fogyasztói kockázatot is jelentene az ukrán mezőgazdasági termékek térnyerése, hiszen Ukrajnában olyan növényvédő szereket is használnak, amelyeket az EU-ban régóta betiltottak, és sok termék esetében nincs is megfelelő laboratóriumi kontroll.

„Aki azt hiszi, hogy ha Ukrajna belép, majd azonnal alkalmazni fogják az uniós szabályokat, nagyon naiv – fogalmazott. – A csatlakozás után évekre szóló moratóriumot kapnának, és ezalatt az idő alatt mi itt tönkremegyünk."

Zárásként hangsúlyozta: „Ez nem propaganda, nem politikai játszma – ez a valóság. 2022-ben már kaptunk ízelítőt abból, mi történik, ha az ukrán termékek bejutnak a régiónkba. Most nem engedhetjük meg, hogy mindez újra megtörténjen. Ez tényleg a bőrünkre megy."

Forrás: Mandiner

Indexkép: Pixabay