A Balaton nyugati kapujában, Sármellék határában, valamint a közeli szentgyörgyvári hegy zártkerti dombvidékén működik a Tüskevár Kert, egy több lábon álló, tudatosan felépített családi gazdaság, amely az elmúlt közel másfél évtizedben fokozatosan alakult át hobbitermesztésből komplex, vegyszermentes bogyósgyümölcs-termelő és -feldolgozó rendszerré.
A képernyőtől a földekig vezető út
Gergely eredetileg műszaki informatikát tanult, és körülbelül másfél évig ebben a szektorban is dolgozott. Ez után az élelmiszeripar következett, ahol öt évet töltött el – ez alapozta meg a mai feldolgozást. A fordulatot azonban nem egyetlen döntés, hanem egy lassú szemléletváltás hozta meg.
A családi háttér azonban mindig is jelen volt: kisebb szőlőművelés, gyümölcsösök, saját fogyasztásra termelő kert. A földdel való kapcsolat tehát adott volt, csak nem volt fő irány.
Tihanyi Gergely egy csipkebogyóbokor mellett – Fotó: Tüskevár Kert
A változás akkor indult el, amikor a család egyik sármelléki földterülete, amely korábban bérbe volt adva, visszakerült művelésbe. Ez lett az első komolyabb lépés a saját gazdálkodás felé.
„Nem úgy indult, hogy ebből vállalkozás lesz. Inkább az volt a kérdés, hogy a családi földekkel mit kezdjünk. Aztán ez szépen kinőtte magát. Egy ideig a főállásom mellett folytattam a termelést, s amikor utóbbi már annyira megerősödött, hogy teljes embert kívánt, váltottam” – fogalmazott.
A szentgyörgyvári hegy és a sármelléki ültetvények kialakulása
A gazdaság két fő egységből áll: az egyik Sármelléken, a másik a szentgyörgyvári hegy zártkerti részén található, egymástól körülbelül 5 kilométeres távolságban.
A termésből lekvár is készül – Fotó: Tüskevár Kert
A szentgyörgyvári hegyen lévő terület családi örökség: egykori szőlő- és pincebirtok, amely generációkon át darabolódott, majd Gergely fokozatosan visszavásárolta és újrastrukturálta. Itt kezdetben még szőlőművelés folyt, később azonban a hangsúly áthelyeződött a vegyes gyümölcsösre és az ősi, hagyományos fajták megőrzésére.
A sármelléki terület ezzel szemben egy tudatosan újragondolt telepítés eredménye lett. A kiindulópont egy mindössze negyedhektáros aróniaültetvény volt, amelyet később újabb területekkel bővítettek.
Ma a két területen együtt már közel 3 hektár gyümölcsös található, amelyből nagyjából 1,5 hektár intenzíven termő, aktívan művelt ültetvény.
Az aróniaültetvény – Fotó: Tüskevár Kert
A bogyós gyümölcsök tudatos kiválasztása
A Tüskevár Kert fő profilja a bogyós gyümölcsök vegyszermentes termesztése és feldolgozása. A termesztett fajok között szerepel:
- fekete berkenye (arónia)
- csipkebogyó
- húsos som
- fekete ribizli
- szeder
- kékszőlő
- valamint kisebb arányban régi, őshonos alma- és körtefajták a szentgyörgyvári hegyen.
Gyümölcse antociánban gazdag, rendkívül egészséges – Fotó: Tüskevár Kert
A választás mögött nem csupán piaci logika áll, hanem agronómiai és ökológiai szempont is. Olyan növények kerültek előtérbe, amelyek:
- jobban tűrik a szárazságot
- kevesebb vegyszeres beavatkozást igényelnek
- és kiemelkedő élettani hatással bírnak
Nem akartunk olyan rendszert, ami folyamatos növényvédőszeres védekezésre épül. Inkább olyan növényeket kerestünk, amelyek önmagukban is stabilak
– mondta Gergely.
Vegyszermentesség és feldolgozási szemlélet
A gazdaság egyik alapelve a vegyszermentes termesztés, amely a teljes termelési láncot meghatározza a talajműveléstől a szüretig.
A másik kulcselem a saját feldolgozás. A betakarított gyümölcsök nem kerülnek tömegértékesítésbe nyers formában, hanem helyben dolgozzák fel őket:
- 100%-os gyümölcslevek készülnek
- cukormentes vagy enyhén édesített lekvárok
- szörpök
- valamint különféle természetes sűrítmények.
A feldolgozás során a cél a minél kíméletesebb technológia alkalmazása, hogy a gyümölcsök beltartalmi értékei minél inkább megmaradjanak.
A szemlélet része a pazarlás csökkentése is: a feldolgozás melléktermékeiből – például héjakból és szárított maradványokból – aszalványok, teakeverékek és őrlemények készülnek.
A szederültetvény – Fotó: Tüskevár Kert
Folyamatosan bővülő családi gazdaság
A Tüskevár Kert ma már családi őstermelői gazdaságként működik, amelyben Gergely édesapja is aktívan részt vesz. A munkaerőigény miatt azonban a technológiai fejlesztés folyamatos: a kézi munka egy részét gépesítéssel próbálják kiváltani, különösen a szüret és a feldolgozás területén.
A szedés az egyik legnagyobb kihívás, különösen az arónia esetében, ahol több ezer tő egyidejű betakarítása jelentős fizikai munkát igényel. A gazdaság ezért kísérletezik gépi szüreteléssel is, egy bogyós kombájn bevezetésével, amely hosszú távon meghatározhatja a további fejlesztési irányt is.
Értékesítés: piacok, rövid láncok és közvetlen kapcsolat
A termékek értékesítése elsősorban rövid ellátási láncokon keresztül történik. A Tüskevár Kert jelen van többek között a hévízi és a káptalantóti piacon is, amelyek a térség meghatározó termelői piacai.
Ezeken túl a gazdaság csomagküldéssel is dolgozik, mivel sok visszatérő vásárló az ország különböző részeiről rendel rendszeresen.
A cél azonban egyre inkább a közvetlen kapcsolat erősítése a fogyasztókkal.
„Szeretnénk, ha az emberek látnák, honnan jön az ételük, és hogyan készül. Ez bizalmi kérdés is” – hangsúlyozta a tulajdonos.
Ennek érdekében a gazdaság a nyitott porta irányába is elmozdulna, ahol a látogatók a helyszínen ismerhetik meg a termesztés és feldolgozás folyamatát.
Értékesítésre előkészített, gyönyörű gyümölcsök – Fotó: Tüskevár Kert
Klímaváltozás és öntözési kihívások
A gazdaság működését egyre inkább befolyásolják az időjárási szélsőségek. Bár a választott növények alapvetően szárazságtűrők, a termés mennyiségét és minőségét jelentősen rontja a nyári csapadékhiány.
Az öntözés részben saját kútra és vízgyűjtésre épül, de Gergely szerint ez a rendszer még fejlesztésre szorul.
„A növények nem pusztulnak el, de a termés és a következő évi fejlődés már nagyon érzékeny az aszályra” – mondta.
Fejlesztési irány: feldolgozás és gépesítés
A jövő egyik fő kérdése, hogy a gazdaság milyen irányba bővüljön. Ha a gépi szüret beválik, akkor az ültetvények növelése is reális lehet. Ha viszont a kézi szedés marad domináns, akkor inkább a feldolgozott termékek irányába tolódik el a fejlesztés.
Ennek része egy vákuumtechnológiás feldolgozógép beszerzése is, amely még kíméletesebb eljárással tenné lehetővé a lekvárok és gyümölcskészítmények előállítását.
Egy tudatosan felépített alternatív gazdaság
A Tüskevár Kert története végső soron egy tudatos életmódváltás és gazdaságépítés példája: az informatika világából indulva egy olyan mezőgazdasági rendszer jött létre, amely egyszerre épít a hagyományokra, a vegyszermentességre és a modern feldolgozási technológiákra.
A cél nem csupán a termelés, hanem egy hosszú távon fenntartható, egészségtudatos élelmiszerlánc kialakítása.
„A lényeg az, hogy amit előállítunk, annak valódi értéke legyen – ne csak a piacon, hanem az emberek egészségében is” – foglalta össze Tihanyi Gergely.
Indexkép: Tüskevár Kert
