A magyar erdők jövője ma már nem pusztán természetvédelmi vagy gazdasági kérdés, hanem klímapolitikai, vízgazdálkodási és társadalmi ügy is egyszerre. Az elmúlt évek aszályai, hőhullámai és viharkárai egyértelművé tették: a jelenlegi erdőgazdálkodási modell egyre nehezebben tud alkalmazkodni a gyorsuló klímaváltozáshoz. Lapos Tamás erdőmérnök, jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember és dr. Nagy Dániel erdőmérnök, jogász írását a Másfél fok hozta le.
Nem négyévente fontos az erdő
A szakmai javaslatcsomag központi eleme egy tízpontos reformprogram, amely szerint a magyar erdők elsődleges feladata a jövőben nem kizárólag a gazdasági hasznosítás lenne, hanem az éghajlati alkalmazkodás, a vízmegtartás, a biodiverzitás védelme és az emberek életminőségének javítása. A szemléletváltás azért sürgető, mert Magyarország az európai átlagnál gyorsabban melegedő térségben helyezkedik el, miközben az erdők jelentős része már most is stressz alatt áll.
A szakemberek szerint az új erdőprogram első feladata az lenne, hogy hosszú távú, politikai ciklusokon átívelő stratégiát alkosson. Az erdők életciklusa évtizedekben mérhető, ezért a rövid távú gazdasági érdekekre épülő döntések különösen kockázatosak. A javaslat hangsúlyozza: az államnak olyan szabályozási és finanszírozási környezetet kell teremtenie, amely ösztönzi az ellenállóbb, vegyes fafajú, természetközelibb erdők kialakítását.
Kiemelt pont az erdők vízmegtartó szerepének erősítése. A klímaváltozás miatt gyakoribbá váló aszályok következtében az erdők túlélése sok térségben már nem magától értetődő. A szakértők szerint a vízrendezési gyakorlatot is újra kell gondolni: a gyors levezetés helyett a tájban történő vízvisszatartásra kell koncentrálni. Az erdők ugyanis nemcsak elszenvedői, hanem enyhítői is lehetnek a klímaválságnak.
Természetesebb és ellenállóbb faállomány kialakítása a cél – Fotó: Shutterstock
Minél közelebb a természethez
A tízpontos javaslat másik hangsúlyos eleme a biológiai sokféleség növelése. Az egykor gazdasági racionalitás alapján telepített, homogén fafajú erdők sérülékenyebbek a kártevőkkel, betegségekkel és szélsőséges időjárással szemben. Ezért a jövő erdeiben nagyobb szerepet kell kapniuk az őshonos, változatos fajösszetételű állományoknak. Ez összhangban van az Európai Unió új erdészeti és természet-helyreállítási célkitűzéseivel is, amelyek az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének javítását tekintik prioritásnak.
A szakértők az erdők társadalmi funkcióinak megerősítését is sürgetik. A városkörnyéki erdők ma már nemcsak kirándulóhelyek, hanem egészségügyi és klímavédelmi infrastruktúrák is. Hűtik a településeket, javítják a levegő minőségét és rekreációs lehetőséget biztosítanak. Az új nemzeti erdőprogram ezért nagyobb hangsúlyt adna a közjóléti és közösségi erdőgazdálkodásnak is. Fontos elem az oktatás és szemléletformálás kérdése. Az „Iskolában az Erdő” program példája jól mutatja, hogy a környezeti nevelésen keresztül hosszú távon is formálható a társadalom viszonya az erdőkhöz és a fenntarthatósághoz.
A kezdeményezés hátterében egyre erősebb nemzetközi nyomás is áll. Az Európai Unió új szabályozásai – köztük az erdőirtásmentes termékekre vonatkozó előírások és a természet-helyreállítási rendelet – mind abba az irányba mutatnak, hogy az erdőkre komplex ökológiai rendszerként kell tekinteni. A szakmai javaslat szerint Magyarország csak akkor lehet sikeres a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, ha az erdőpolitikát nem ágazati részterületként, hanem nemzetstratégiai kérdésként kezeli.
Kapcsolódó cikkünk: Erdők a klímaváltozás szorításában: 200 ezer hektár erdő van veszélyben az Alföldön.
Indexkép: Shutterstock.
