Több mint tíz éve vált ismertté Allan Savory, amikor TED-előadásában forradalmi javaslatokat tett a globális környezeti problémák megoldására. A ma 88 éves szakember szerint a természetet utánzó, úgynevezett holisztikus legeltetési rendszer lehet a kulcsa a környezet regenerálásának. A módszer lényege, hogy az állattartás – ha megfelelően szervezik – képes javítani a talajállapotot, növelni a biodiverzitást, és csökkenteni a szén-dioxid mennyiségét a légkörben. A szakember nemrég hazánkban járt, és egy beszélgetés keretében válaszolt néhány kérdésre.

A világ szárazföldi területeinek harmadát érinti az elsivatagosodás

Míg korábban a túllegeltetést tartották a jelenség egyik fő okának, Savory éppen ellenkezőjét állítja: szerinte az állatok helyes használata az egyetlen eszköz a folyamat megállítására. A nagyüzemi állattartást elutasítja, és helyette olyan legeltetést javasol, amely a vadon élő növényevők viselkedését utánozza.

A természetes körforgás megőrzése érdekében a legelőkön a nyájak folyamatosan vándorolnak, így a növényzetnek van ideje regenerálódni. Az állati ürülék trágyázza a talajt, a letaposott növényzet pedig talajtakaróként segíti a vízmegtartást.

A folyamat egyik alappillére a rotációs legeltetés, amely lehetővé teszi, hogy a természetes ökológiai ciklusok újraéledjenek. Savory szerint ezzel nőhet a talaj széntároló képessége és gazdagodik az élővilág. A szakember állítja, hogy ha a világ füves területeinek felén holisztikus legeltetés zajlana, az elegendő szenet kötne meg ahhoz, hogy a szén-dioxid-szint visszatérjen az iparosodás előtti értékre. Jelenleg a Savory Institute világszerte 30 millió hektáron alkalmazza a módszert, Mongóliától Zimbabwéig. Legnagyobb projektjük egy egymillió hektáros állami élőhelyfejlesztési program.

A módszer egyszerűsége miatt rendkívül népszerű, ugyanakkor erősen vitatott. Kritikusai szerint a hatékonyságát nem támasztják alá elégséges tudományos bizonyítékok. Egyes kutatások szerint a holisztikus legeltetés nem hatékonyabb más módszereknél, sőt a parlagon hagyás is kedvezőbb lehet. További ellenvetés, hogy a módszer csak kisebb gazdaságokban működhet, nagyüzemi szinten pedig nem fenntartható. Emellett a szénmegkötési képességét is sokan kétségbe vonják. Savory szerint azonban nem sok vesztenivalónk van, mivel a próbálkozás költsége alacsony ahhoz képest, hogy milyen nagy változást hozhatna a siker.

állattartás

A folyamat egyik alappillére a rotációs legeltetés, amely lehetővé teszi, hogy a természetes ökológiai ciklusok újraéledjenek – fotó: Pixabay

A szakember hangsúlyozza, a jelenlegi módszerekkel nem lehet megállítani a klímaváltozást

„A mai módszerekkel nem lehet megoldani a klímaváltozást. A biodiverzitás csökkenését és a sivatagosodást kell megállítanunk, és ez lesz a kulcs a többihez. Nincs az a technológia, amellyel ezeket meg tudnánk oldani, csakis az állatokkal; a probléma biológiai eredetű, biológiai választ kell rá adnunk. A visszavadítással próbálkozhatnánk, de egyrészt olyan megoldást kell találnunk, amivel a gazdaságot is életben tartjuk, és az embereket is jóllakatjuk; másrészt például Európában ez akár működhet is, de azok a hatalmas területek, amelyek az év nagy részében nem kapnak csapadékot, nem itt, hanem Afrikában, Ausztráliában, Amerikában és Ázsiában húzódnak. Ezeken a helyeken nem jelent megoldást a visszavadítás, mert a terület magára hagyva már nem regenerálódik (hacsak nem nagyon hosszú távon), hanem elsivatagosodik. Más megoldás kell.”

Savory szerint az állatok nemcsak táplálékforrásként, hanem ökológiai eszközként is nélkülözhetetlenek. „Sok-sok millió szarvasmarhára lesz szükségünk akkor is, ha nem esszük meg őket, csak hagyjuk természetesen elpusztulni. Velük, általuk tudjuk visszafordítani a biodiverzitás csökkenését és a sivatagosodást. Használjuk őket mint eszközt! Másrészt viszont gondoljuk végig: ha egy csapásra mindenki vegánná válna, vajon ezzel megszüntetnénk a problémáink hátterében álló okokat?”

A Savory-módszer világszerte több mint 50 helyszínen működik

A szakember szerint azért nem alkalmazzák szélesebb körben, mert a döntéshozók nem kapnak egységes, világos üzeneteketű:

„A döntéshozók és a kormányzatok rengeteg ellentmondásos tanácsot és javaslatot hallanak, így nincs könnyű dolguk. Életem hátralevő részét azzal szeretném tölteni, hogy rámutassak a probléma gyökerére és a valódi megoldásra. Véleményem szerint a mezőgazdaság sokkal nagyobb probléma, mint a fosszilis energia használata, lényegében a világ legrombolóbb iparágává nőtte ki magát. Úgy gondolom, hogy egyesítenünk kell a közösségeket, hogy megküzdjünk ezzel a válsággal, de nincs könnyű dolgunk. Részben azért, mert az intézmények oldaláról heves ellenállásba ütközünk a módszerünkkel kapcsolatban, pedig épp nekik kellett volna elsőként átvenniük ezt. Az egyszerű farmerek, pásztorok, állattartók, akikkel együtt dolgoztam, megértik a mondandóm lényegét” – fogalmazott.

A jövőre vonatkozóan is megosztotta véleményét:

„Optimista vagyok, már amennyiben találunk egy politikust bárhol a világon, aki képes államférfiként viselkedni. Jelenleg mindenki csak politikus, akinek célja hatalomra kerülni és hatalmon maradni. Nem a jó kormányzás a cél. Az embereket viszont pont az motiválná, ha jó döntések születnének. A magyarországi látogatásom első napján elmentem a Terror Házába, és hallottam azokról a nevetséges és buta előírásokról és szabályokról, amelyeket a szocializmus korában a moszkvai hivatalnokok találtak ki és erőltettek a magyar gazdákra”

Forrás: greendex.hu

Indexkép: pixabay.com