Mit árul el a talaj pH-ja és mésztartalma a termőföld állapotáról?

A NAK cikksorozatának az első részében a talajvizsgálati eredmények KA (Arany-féle kötöttségi szám) értékét ismerhettük meg. A jogszabályi kötelezettségek – nitrát-rendelet, integrált növényvédelem -, illetve pályázati feltételek teljesítése miatt egyre több gazdálkodónak kötelező talajvizsgálat. A NAK fontosnak tartja, hogy a laboratóriumi vizsgálati eredmények adatait a gazdálkodók maguk is értelmezni tudják.

Kémhatás (pH)

A fizikai talajféleség – Arany-féle kötöttség (KA) értelmezéssel - mellett a másik lényegi tulajdonság a talajok kémhatása. Talajok esetében pH-t csak oldatban tudunk mérni. A pH-mérést 1 rész talaj és 2,5 rész desztillált vízzel, vagy pedig kálium-klorid-oldat hozzáadásával végzik. A vizes és a kálium-kloridos kémhatás között 0,2-0,3 pH-értéknyi eltérés van. Az eltérés magyarázata, hogy a kálium-kloridos oldószer a talajkolloidok felületéről a szuszpenzióba több savanyúságot okozó H⁺ iont „kényszerít”, ami a mérésnél megmutatkozik.

A talajsavanyúságot a jellemzően a hidrolitos aciditás (y1) érték mutatja. Ezeknek a paramétereknek a megállapításakor arra kapunk választ, hogy a talajszemcsék (kolloidok) felületén mennyi savanyúságot okozó H⁺ iont van megkötve. Ennek ismerete a meszező anyagok megállapításához szükséges.Ha az y1 érték 8-nál nagyobb, akkor mindenképpen kell meszezni, 4-8 között feltételesen, 4 alatt pedig nem.

A talajokat kémhatását általánosan az alábbi kategóriák szerint csoportosíthatjuk:

• ≤4,5 erősen savanyú
• 4.5-5.5 savanyú
• 5.5-6.8 gyengén savanyú
• 6.8-7.2 semleges
• 7.2-8.5 gyengén lúgos
• 8.5-9 lúgos
• ≥9 erősen lúgos

A talajok kémhatása meghatározza többek között a termeszthető növények körét, a tápanyagok mozgását a talajban. Általában a gyengén savanyú és semleges körülmények között a legkönnyebb a növényeknek a tápelemeket felvenni. Mind a túl alacsony, mind a túl magas kémhatásnál a tápanyagok megkötődnek és a növények számára nem felvehető állapotba kerülnek.

Szénsavas mésztartalom – CaCO₃ (%)

A talaj kémhatására jelentősen hat – de nem csak és kizárólag – a talaj mésztartalma. Azoknál a talajoknál, ahol a mésztartalom a 15%-ot meghaladja, jelentős foszforlekötődésre számíthatunk. A mész hiánya is sok problémát okozhat pl. a paprika-, a paradicsom- és az almatermesztők körében (eltarthatósági probléma). A mész ezenfelül hozzájárul a talaj szerkezetének kialakításához, hiszen a talaj morzsás szerkezetének kialakításában szerepe domináns (pl. csernozjom (mezőségi) talajok).

Mésztartalom vizsgálata házilag

Ehhez háztartási ecetre – vagy 10%-os sósavra – és egy kis talajra lesz szükség. Ha a rögre kevés ecetet/sósavat cseppentünk, s ez hallhatóan pezsegni kezd, de nem habzik, akkor a talaj mésztartalma éppen elegendő. Ha hirtelen pezsgést tapasztalunk, úgy talajunkban sok a mész. Ez gátolja a foszfor, a kálium, a vas és más elemek felvételét. Az ilyen talajon a növények levelei sárgulhatnak (klorózis) és elhalnak. Előfordulhat, hogy a talajminta nem reagál az ecetre, ez mészhiányt jelez.

A mésztartalom mértéke a sósav hatására bekövetkező pezsgés alapján – forrás: NAK

Forrás: NAK

Indexkép: pexels.com