Egy friss amerikai tanulmány szerint a népszerű fogyasztógyógyszerek nemcsak a testsúlyra, hanem a teljes fogyasztási szokásrendszerre is radikális hatást gyakorolnak. A kutatók szerint ezek az új típusú készítmények már most átrendezik a háztartások vásárlási szerkezetét, és hosszabb távon alapjaiban változtathatják meg az élelmiszeripar működését.

A fogyás ára: kevesebbet költenek az élelmiszerekre

A Journal of Marketing Research című tudományos folyóiratban publikált kutatás több tízezer amerikai háztartás tranzakciós adatait vizsgálta meg. A szakértők azt tapasztalták, hogy

azokban a háztartásokban, ahol valaki elkezdte használni a GLP-1 típusú, étvágycsökkentő hatású gyógyszereket, hat hónapon belül átlagosan 5,3 százalékkal csökkent az élelmiszerekre fordított kiadás. Ez a csökkenés még szembetűnőbb a magasabb jövedelmű rétegekben, ahol az arány meghaladja a 8 százalékot is.

Ez a visszaesés nem csak számokban jelentős, hanem a mögötte rejlő fogyasztói magatartásban is: a gyógyszerhasználók ugyanis nem csupán kevesebbet esznek, de tudatosabban is választanak. A kutatók szerint már rövid távon is érzékelhető a változás az élelmiszerboltok polcain és a kosarak tartalmában is.

fogyókúra

A népszerű fogyasztógyógyszerek nemcsak a testsúlyra, hanem a teljes fogyasztási szokásrendszerre is radikális hatást gyakorolnak – Fotó: pexels.com

Elhagyott finomságok, új kedvencek

A tanulmány részletesen elemezte, hogyan változott meg az egyes termékkategóriák iránti kereslet.

A legnagyobb vesztesek közé kerültek a sós nassolnivalók, az édességek, a péksütemények és a cukrásztermékek, ahol akár 10 százalékos visszaesést is mértek.

De a változás nem állt meg a „bűnös élvezeteknél". A kutatás szerint még olyan alapélelmiszerekből is kevesebb fogyott, mint a kenyér, a hús vagy a tojás – vagyis azokból a termékekből, amelyek korábban szinte automatikusan kerültek a kosárba. Az étvágycsökkentés következményeként kevesebb az étkezés is, így csökken a beszerzett mennyiség.

Ugyanakkor a kutatás nemcsak visszaesésről számol be, hanem növekvő keresletet is kimutat néhány kategóriában. A joghurtok, a friss gyümölcsök és a magas fehérjetartalmú húsos snackek iránti érdeklődés érezhetően nőtt. Ez arra utal, hogy a fogyasztók – még ha kevesebbet is esznek – egyre tudatosabban választanak, és előnyben részesítik azokat a termékeket, amelyek megfelelnek újfajta egészségügyi céljaiknak.

Visszaesés a gyorsételek és kávézók világában is

A gyógyszerek hatása túlmutat az otthoni bevásárláson: a gyorséttermek és kávézóláncok is érzékelik a változást. A kutatás szerint a gyógyszert szedőknél ezekben az egységekben átlagosan 8 százalékkal csökkent az elköltött összeg. Ez komoly érvágás egy olyan szegmensnek, amely hagyományosan az impulzív, „megkívánom és megveszem" típusú vásárlásokra épül.

Az étvágy csökkenésével ugyanis visszaesik a kényelmi fogyasztás: kevesebb a váratlan nassolás, ritkább az impulzusvásárlás, és egyre többen választják inkább a házi vagy egészséges alternatívákat. Az éttermek számára ez új kihívást jelent – hogyan tartsák meg a vendégeket, ha azok egyszerűen már nem éhesek?

Jelentős kihívás az élelmiszeripar számára

A kutatók szerint az élelmiszeriparnak komolyan fel kell készülnie a keresleti trendek tartós átalakulására. Az olyan gyártók, amelyek korábban az ultrafeldolgozott, kalóriadús élelmiszerek előállításából éltek, jelentős bevételkieséssel nézhetnek szembe. A változás ugyanis nem tűnik átmenetinek: ha az étvágycsökkentő gyógyszerek használata világszerte elterjed, az élelmiszerfogyasztás szerkezete globálisan változhat meg.

Ezzel párhuzamosan viszont megnő a kereslet az egészségtudatos, friss, magas tápértékű termékek iránt, ami új lehetőségeket is teremt a gyártók és forgalmazók számára. Aki időben reagál, új piacot nyerhet meg magának – de aki ragaszkodik a régi stratégiákhoz, könnyen hátrányba kerülhet.

Forrás: Journal of Marketing Research
Indexkép: pexels.com