A hal egészséges, könnyen emészthető és tápanyagokban gazdag étel, mégis érdemes tudatosan választani, milyen fajtát teszünk az asztalra. Egyes halakban ugyanis aggasztóan magas higanyszintet mutattak ki, amely hosszú távon súlyos egészségkárosodást okozhat. A probléma különösen aktuális a karácsony közeledtével, amikor a halételek újra előtérbe kerülnek.

Láthatatlan veszély

Bár a magyarok a világátlaghoz képest viszonylag kevés halat esznek – évente nagyjából 6 kilogrammot fejenként, míg globálisan ez 21 kilogramm –, a halat idehaza is az egészséges étrend alapjaként tartják számon. Ám korántsem mindegy, milyen halat fogyasztunk. A szennyezett vizekben élő példányok ugyanis a higany elsődleges forrásai lehetnek, ami az emberi szervezetben idegrendszeri, veseműködési és fejlődési rendellenességeket is okozhat.

Honnan kerül a higany a halakba?

A higany legnagyobb részben az ipari tevékenységből – főként a széntüzelésű erőművek és gyárak kibocsátásából – származik. A levegőből a nehézfém a természetes vizekbe jut, ahol a kisebb élőlények és halak táplálékukkal veszik fel. A táplálékláncban felfelé haladva a higany egyre koncentráltabban halmozódik fel, így a legnagyobb, legidősebb ragadozó halak testében található meg a legtöbb mérgező anyag.

hal

A hal egészséges, könnyen emészthető és tápanyagokban gazdag étel, mégis érdemes tudatosan választani, milyen fajtát teszünk az asztalra – fotó: pexels.com

A legszennyezettebb halfajták

A kutatások szerint a higanykoncentráció fajonként és élőhelyenként eltérő lehet, de általános szabály, hogy minél nagyobb és hosszabb életű a hal, annál magasabb a higanytartalma.

Az FDA és az EPA mérései alapján különösen veszélyesnek számít a marlin, a nagyszemű tonhal, a cápa és a kardhal.

A legnagyobb higanysűrűséget a Mexikói-öbölben élő homoki cseréphalban mérték, amely akár 30–40 évig is élhet. Mivel ezek a halak sekély, meleg vizekben élnek, különösen nagy mennyiségű szennyező anyagot halmoznak fel.

Mely halak fogyasztása biztonságosabb?

A tengeri herkentyűk közül a kagylók, a fésűkagylók és a garnélák számítanak a legbiztonságosabb választásnak, mivel rövid életciklusuk és apró méretük miatt kevesebb higanyt halmoznak fel.

A közepes kockázatú kategóriába tartoznak a tőkehal, a sügér és a tonhalkonzerv: ezekből havonta legfeljebb hat adag fogyasztása ajánlott.

A harmadik, már veszélyesebb csoportba olyan halfajták tartoznak, mint a sárgaúszójú tonhal, a fehér tonhal vagy a fekete tőkehal, amelyekből legfeljebb havi három alkalommal javasolt fogyasztani.

A negyedik kategória a nagy ragadozóké – a cápa, a kardhal, a homoki cseréphal –, amelyek fogyasztása kifejezetten kerülendő a magas higanytartalom miatt.

A konzervek sem egyformák

A halkonzervek esetében sem mindegy, mit választunk. Az apróbb halakból – például a „chunk light” tonhalból – készült termékek higanytartalma alacsonyabb, így ezek biztonságosabbak. A konzerv lazac szintén kedvező választás, mivel rövidebb életű halból készül, és a feldolgozás során gyakran eltávolítják a higanyban gazdag részeket is.

Hazai hal: a legjobb megoldás

A legbiztonságosabb választás továbbra is a hazai, ellenőrzött forrásból származó hal. A magyar halgazdaságok kisebb méretű, tiszta vizekben nevelik a halakat, így azok jóval kevésbé terheltek nehézfémekkel. Ha friss, minőségi halat szeretnénk, érdemes közvetlenül halpiacon vagy halboltban vásárolni.

Különösen figyeljünk a gyerekek és várandós nők étrendjére

A higany káros hatásai leginkább a fejlődésben lévő szervezeteket érintik, ezért a kisgyermekek és a várandós nők esetében fokozottan fontos, hogy csak megbízható forrásból származó, alacsony higanytartalmú halat fogyasszanak. A tudatos választás nemcsak egészségünket, hanem a jövő generációk biztonságát is védi.

Forrás: penzcentrum.hu
Indexkép: shutterstock.com