A görög–albán határon fekvő Kén-barlang a világ egyik legkülönlegesebb élőhelyének bizonyult – itt él a tudósok szerint több mint 111 ezer pók, egy gigantikus, 106 négyzetméteres összefonódó szövedékben. A felfedezés meghatározásában kulcsszerepet játszott Urák István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi Élettudományi Tanszékének docense, aki a tanulmány vezető szerzőjeként pontosan azonosította a barlangban élő fajokat.

Egy barlang, ahol több mint százezer pók él együtt

A kutatás eredményeit a Subterranean Biology tudományos folyóirat közölte, és a hír gyorsan bejárta a nemzetközi sajtót. A Kén-barlangban élő pókkolóniában 69 ezer házi zugpók (Tegenaria domestica) és több mint 42 ezer tüskésfejű pók (Prinerigone vagans) alkot gigantikus közösséget.

A házi zugpókok építik a hálót, a kisebb fajok pedig beköltöznek – így jön létre az a soha korábban nem látott együttélési forma, amelyről ez az első dokumentált bizonyíték.

A természet mérnökei – önjavító, állandóan megújuló pókháló

A Kén-barlang a Vromoneri-kanyon mellett, a Sarandaporo folyó közelében található, és sötét, kénes levegőjű üregei ideálisak a pókok számára. A szövedék folyamatosan megújul, mivel az egyes rétegek idővel saját súlyuk alatt leszakadnak, majd a pókok újraszövik azokat.

Urák István szerint ez a különleges rendszer egy állandó, önfenntartó hálózat, amelyben a különböző korú rétegek egyszerre vannak jelen.


Egyedülálló ökoszisztéma – a tápláléklánc alapja a kénbaktérium

A barlang biológiai háttere legalább annyira lenyűgöző, mint a pókok száma. A 26 °C-os, hidrogén-szulfidban gazdag forrás ideális feltételeket teremt a kénbaktériumoknak, amelyek a kemoautotróf folyamat révén szerves anyagot termelnek.

Ezt fogyasztják el a szúnyoglárvák, a szúnyogok pedig a pókok táplálékául szolgálnak – így zárul a barlang önálló, napfénytől független táplálkozási lánca.

Evolúciós alkalmazkodás a sötétséghez

A barlangi pókok látása fokozatosan csökkent a fényhiány miatt – pigmentjeik elhalványultak, a szemek száma is csökkenhetett. Ezt megnyúlt lábakkal és érzékszőrökkel kompenzálják.

A pókok egyébként hírhedtek kannibalizmusukról, ám a Kén-barlangban a rendkívüli táplálékbőség miatt békés együttélés alakult ki – ez magyarázza a kolónia eddig soha nem látott méretét.

Román kutatók a világ élvonalában

A felfedezés nemzetközi együttműködés eredménye: a projektet Şerban Sârbu, Kaliforniában élő román bioszpeleológus koordinálja, aki a híres dobrudzsai Movile-barlang feltárását is vezette 1986-ban.

Urák István elmondta, hogy a csapat pókszakértőjeként dolgozik a programban:

„Amikor Ingmar Weiss, az előző arachnológus visszavonult, engem kért fel a helyettesítésére. Azóta több barlang feltárásán is dolgoztam, és a feldolgozás folyamatos.”

pókháló

A Tegenaria domestica (házi zugpók) – Fotó: Facebook

A Kén-barlang védelméért

Urák István szerint a Kén-barlang világörökségi védelmet érdemelne.

– Ezek a rendszerek rendkívül érzékenyek, és ez a barlang különösen gazdag élővilágával kiemelkedik. Az sem mellékes, hogy a barlang két ország között oszlik meg – Görögország és Albánia között –, az élővilága azonban nem ismeri a határokat. Éppen ezért a közös védelem elengedhetetlen.

A sepsiszentgyörgyi laborban azonosított pókfajok és a barlangi ökoszisztéma világszinten is egyedülálló – a természet egyik legkülönösebb, határokon átívelő pókbirodalma tárult fel a kutatók előtt.

Forrás: Telex.hu

Indexkép: Facebook