Az állati tetemek (nem éppen publikus szóval: dögök) jelenléte hosszabb időre a biodiverzitásban és az ökoszisztémák működési rendszerében – a laikusok véleményével szöges ellentétben – viszont fontos szerepet tölthet be.

A Németországban működő, iDiv rövidítésű kutatóközpont és a Groningeni Egyetem kutatói a Plos One folyóiratban publikálták megállapításaikat. Közép-Európában a hollandiai Oostvaardersplassenben található az egyik legnagyobb védett vizes terület. Itt azt vizsgálták, hogy az elhullott szarvas tetemének jelenléte milyen hatással van a biodiverzitás alakulására.

Megfigyelték hogy a szarvas teteme nemcsak közvetlenül a dögevő állatok számára jelent táplálékforrást, hanem hosszú távon kedvező hatással van a közelükben lévő növények növekedésére is. Így például a bogáncs (Carduus) egyedei közvetlen közelükben ötször nagyobbra a nőnek, mint a tetemtől távoli társaik, egyszersmind a növényevő rovarok és azok ragadozóinak egyedszáma pedig négyszeresére nőtt.

bogáncs

Az állati tetemek jelenléte hosszabb időre a biodiverzitásban és az ökoszisztémák működési rendszerében fontos szerepet tölthet be – fotó: Pixabay

Az „eltakarító szervezetek” hasznos szerepe a természetben jól ismert, viszont azt meglepőnek tartják, hogy a teljes helyi táplálékláncban milyen nagy szerep jut nekik – jelen példa szerint még öt hónapon túlmenő időszakban is.

Mindazonáltal az ökoszisztémákban jelen lévő állati tetemek szerepe így új megvilágításba került, ezért az ökoszisztémákban pozitív hatásukat figyelembe kell venni, és nem szabad viszolyogva tekintetni jelenlétükre. Miként az erdőben visszamaradt, elpusztult fák látványa megszokott és természetes mindenki számára, az állati tetemek megítélésének szemléletében változtatásra lenne szükség. Talán az EU-ban az elhullott állatokra vonatkozó szabályok szigorán némileg enyhíteni lehetne – szögezték le a kérdéssel foglalkozó kutatók.