Farkasokkal, vagy nélkülük?

A farkasok jelentősége az európai vadonban nagy, döntő szerepet játszanak ökoszisztéma egyensúlyának megőrzésében. Csúcsragadozóként a farkasok segítik más állatok, például szarvasok és jávorszarvasok populációinak szabályozását azáltal, hogy a leggyengébb és legbetegebb egyedeket zsákmányul ejtik. Ez egészségesen tartja az említett fajok populációit, és megakadályozza, hogy azok túllegeljék a területeket és károsítsák a környezetet.

Az a kérdés, hogy engedjük-e a farkasokat újra benépesíteni azokat a területeket, ahonnan a múltban kiirtották őket, összetett kérdés, és a viták mindkét oldalán vannak érvényes érvek.

Egyrészt a farkasok természetes élőhelyükre való visszatérésének engedélyezése hozzájárulhat az ökológiai egyensúly helyreállításához, és megelőzheti a növényevők túlzott bőségéből fakadó negatív következményeket. Másrészt a farkasok veszélyt jelenthetnek az emberre és a háziállatokra, jelenlétük pedig konfliktusokat szülhet a helyi közösségekkel.

A farkasok jelentősége az európai vadonban nagy, döntő szerepet játszanak ökoszisztéma egyensúlyának megőrzésében.

A farkasok jelentősége az európai vadonban nagy, döntő szerepet játszanak ökoszisztéma egyensúlyának megőrzésében. Kép: Pexels


Politikai nyomás

Az Európai Parlament nemrég a farkasok védett státuszának visszaminősítését szorgalmazta az EU-ban az állattenyésztési ágazat védelmének elősegítése érdekében. Ezt a lépést a gazdálkodók ünneplik, a zöldek elítélik, az EU végrehajtó testülete pedig némi szkepticizmussal fogadja. Noha a november 24-én nagy többséggel elfogadott közös állásfoglalás nem kötelező erejű, ezért nincs valódi súlya, politikai nyomást gyakorolhat az Európai Bizottságra, hogy értékelje újra a farkaspopulációk kezelésével kapcsolatos megközelítését.

A farkas jelenleg szigorú jogi védelmi státuszt élvez az EU élőhelyvédelmi irányelvében, amely segít megőrizni Európa legsebezhetőbb és legértékesebb faját. Ez azt jelenti, hogy a vadon élő farkasok szándékos befogásának vagy leölésének minden formája tilos.

A jobbközép Európai Néppárt (EPP) szerint azonban az EU-ban egyre több nagyragadozó jelent kihívást a gazdálkodók számára, akik azt állítják, hogy nehezen tudnak együtt élni olyan ragadozókkal, mint a farkasok, hiúzok és a medvék. Herbert Dorfmann jobbközép európai parlamenti képviselő szerint: „A nagyragadozók növekvő populációja számos európai országban veszélyezteti a hagyományos gazdálkodási módot”

Franciaországban évente több mint 10 000 juhot ölnek le a farkasok, míg Németországban a farkaspopuláció évente 36 százalékkal növekszik.

Ulrike Müller liberális EP-képviselő szerint a szavazás pozitív lépés annak biztosítására, hogy a csordákat „végre hatékonyan megvédjék az egyes ragadozók leölésével, amikor ez szükségessé válik. A veszélyeztetett állatok visszatérése kétségtelenül a fajtavédelem sikere. Az együttélés azonban azt jelenti, hogy mindkét félnek joga van a létezéshez” – mondta közleményében, hangsúlyozva, hogy a gazdálkodók és a legelő állatok „masszívan szenvednek” a növekvő számú támadástól. „A természetvédőknek fel kell ismerniük: amikor jön a farkas, a legelő pusztul – és vele együtt sok növény és rovar is” - vélekedett.

Az Európai Parlament nemrég a farkasok védett státuszának visszaminősítését szorgalmazta az EU-ban az állattenyésztési ágazat védelmének elősegítése érdekében.

Az Európai Parlament nemrég a farkasok védett státuszának visszaminősítését szorgalmazta az EU-ban az állattenyésztési ágazat védelmének elősegítése érdekében. Kép: Pexels

A gazdálkodók támogatták, a zöldek bírálták

Hasonlóképpen, az EU COPA-COGECA gazdálkodói szövetsége is üdvözölte a létszám kordában tartásának új megközelítése felé tett lépést, a jelenlegi keretet „elavultnak és nem megfelelőnek” nevezve.

„Mivel egyre több tragédia történik vidékünkön a farkasok jelentette ökológiai nyomás miatt, most azonnal cselekedni kell”

– sürgették közleményükben a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy azok „hagyják abba a dogmatikus hozzáállást, és javasoljanak konkrét megoldásokat a farkaslétszám kordában tartására ”.

A szavazás eredményét a zöld európai parlamenti képviselők bírálták. Thomas Waitz zöld európai parlamenti képviselő elismerte, hogy a nagyragadozók visszatérése Európába „jelentős kihívások elé állítja a gazdálkodókat”, fenntartotta, hogy ez ugyanakkor „nagy természetvédelmi siker”. Az EP-képviselő leszögezte, hogy a jobbközép „a gonosznak beállított farkastól való félelem szítását választotta”, és nehezményezte, hogy „a RENEW (az Európai Parlament liberális képviselőcsoportja) segítségével eltérítettek egy kiegyensúlyozott állásfoglalást”.

„Az ő céljuk a farkasok korlátok nélküli kiirtása”

– mondta, és arra figyelmeztetett, hogy az élőhelyvédelmi irányelv feloldása „sok faj védettségi állapotát és más természetvédelmi vívmányokat is veszélyeztet”. Hasonlóképpen, Reineke Hameleers, az Eurogroup for Animals kampánycsoport vezérigazgatója a farkasokat „szép állatoknak nevezte, melyeket a múltban illetve egészen a mai napig igazságtalanul üldöztek”. Hangsúlyozva, hogy védelmük „elsődleges” az ökoszisztéma működéséhez, Hameleers azt mondta, hogy nem a selejtezés a megoldás, hanem a gazdáknak „együttműködő és igazságos megoldásokat kell találniuk”.

Thomas Waitz zöld európai parlamenti képviselő elismerte, hogy a nagyragadozók visszatérése Európába „jelentős kihívások elé állítja a gazdálkodókat

Thomas Waitz zöld európai parlamenti képviselő elismerte, hogy a nagyragadozók visszatérése Európába „jelentős kihívások elé állítja a gazdálkodókat", fenntartotta, hogy ez ugyanakkor „nagy természetvédelmi siker". Kép: Pexels

A Bizottság szkepticizmusa

A Parlament felszólításai ellenére azonban valószínűtlennek tűnik, hogy a lépés elnyerje az Európai Bizottság támogatását, amely a november 23-i vita során határozottan ellenezte ezt a lépést. Janez Lenarčič, válságkezelésért felelős biztos óvatosságra intett:

„Nagyon óvatosan kell eljárnunk. Úgy gondoljuk, hogy továbbra is szigorú védelmi státusz szükséges a kedvező természetvédelmi állapot eléréséhez és fenntartásához”

– mondta, megjegyezve, hogy ez a legtöbb tagállamban még nem így van. Rámutatva arra, hogy az EU-ban a farkas-probléma által érintett juhok jelenlegi aránya mindössze az összes állat 0,06 százaléka, a biztos azt mondta, hogy „nem hiszi, hogy a juhtenyésztés vagy a földfelhagyás válságát a nagyragadozók okoznák”. „Az állatvédelmi intézkedések hatékonynak bizonyultak” – mondta, hozzátéve, hogy a Közös Agrárpolitikában (KAP) elegendő forrás áll rendelkezésre ahhoz, hogy támogassák a gazdálkodókat a megelőző intézkedések megindításában, és hogy a Bizottság „különböző szinteken” aktívan figyelemmel kíséri a kérdést. ”.

Végső soron annak a döntésnek, hogy engedélyezzük-e a farkasok újratelepítését egy adott területen, a lehetséges kockázatok és előnyök alapos értékelésén kell alapulnia, figyelembe véve a sajátos helyi körülményeket és az összes érintett fél véleményét. Az is fontos, hogy olyan megfelelő intézkedéseket hajtsanak végre a lehetséges negatív hatások mérséklésére, mint például az állatállomány veszteségeinek kompenzációja vagy oktatási és tájékoztatási programok végrehajtása a farkasok és az emberek közötti konfliktusok csökkentése érdekében.

Szlovákiai helyzet

Szlovákiában 2021 június elsejével véglegesen véget ért a farkas vadászhatósága, ahogy a magyarvadasz.hu is megírta. A védetté minősített farkas vadászata, befogása, megölése és otthoni tartása vagy tenyésztése is tilos lett - a Szlovák Környezetvédelmi tárca közleménye nyomán.

Ján Budaj, a környezetvédelmi tárca vezetője, jelképesen a 2021-es Föld napján írta alá a rendeletet, mely a környezetvédelmi törvényt kiegészítve, a védett élőlények közé sorolja a farkast (Canis lupus) és eszmei értékét 3000 euróban (egymillió forint) állapítja meg. Az Európai Unió tagállamainak többségében védett farkas vadászatának szlovákiai szabályozása addig kevésbé volt szigorú, és szezonális keretek között lehetőség volt a ragadozó vadászatára.

Szlovákia területén az ott élő farkasok létszámáról csak becslések vannak, a vadászegyesületek ezernél több állatot vélelmeznek, a környezetvédők 35-40 falkát, és azokban négyszáz egyedet említenek, az állami természetvédelmi alap 600 egyedet tart nyilván. Hazánkba is innen szivárognak vissza főképp a farkasok.

A hazai helyzet

Magyarországra tehát főképp északról, a Szlovákiából érkeznek ezek az állatok melyek már a múlt század nyolcvanas évei óta meg is telepednek itt - írta a 24.hu. Név szerint az Aggteleki-karsztról és a Zempléni-hegységről van szó, ezeken a területeken már hat éve is almok születtek, vagyis bőséggel vannak már olyan farkasok, melyek soha nem jártak másik országban, csak Magyarországon.

A 24.hu-nak Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense, a hazai farkasok elsőszámú szakértője nyilatkozott, aki ismeri ezeket az állatokat, de azt is tudja, hogy sajnos mélyen gyökeredzik a lakosságban a farkasoktól való félelem, ezért szeretné veszélybe sodorni őket. Az alábbi videoban egy Aggteleki Nemzeti Park területén nevelkedett alom kölykeiről készült felvétel tekinthető meg.

A farkasokra hagyományosan az ember, illetve a kutyafélék fajtáira jellemző betegségek jelentik  jelenti a legnagyobb veszélyt, úgymint a szopornyica, a parvovírus vagy a fertőző májgyulladás. Nem lehetséges, és nem is kell őket beoltani, hagyni kell a természetet dolgozni a maga módszerei szerint - vélekedett erről Szabó Ádám.

Hazánkban a farkas szigorú védelem alatt áll

– magyarázza a szakember. Szabó Ádám szerint nincs értelme annak a felvetésnek, hogy a farkasok kárt okoznak a természetes vadállományban, hiszen maguk is annak részei, mindenestül az állam tulajdonában állnak a zsákmányállataikkal egyetemben. A farkasok helyzetének megnyugtató rendezésére szerinte az lehet  megoldás, ha a vadász, az erdész, a gazda és természetvédő meg tudják beszélni a problémát, ami a farkasokkal való együttélés hagyományainak elfeledéséből sarjadzott.

Viszi a jószágot

A farkas néha valószínűleg valóban háziállatokat zsákmányol, ami kimeríti a károkozás fogalmát és a magántulajdont érintő veszteségnek számít. Ilyen esetekben Szabó Ádám szerint a külterjes legeltetéshez való visszatérés segíthet, illetve felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon a "farkas probléma" csak 1920 óta tűnt el a nyilvánosságból, Erdélyben, és a szlovákiai területeken a mai napig őrkutyákkal őrzik a nyájakat, és erre itthon is lenne lehetőség az olyan kitűnő kutyafajtákkal, mint a komondort vagy a kuvasz. Aki bővebben is kíváncsi a hatékonynak bizonyult kármegelőzési módszerekre, az bátran keresse fel az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának lakossági, valamint szakmai fórumait online illetve személyesen, és ott rendszeresen kaphat tájékoztatást a fentebb részletezett problémákról.

(Forrás: Euractiv, 24.hu, magyarvadasz.hu)