Egyik oldalról értetlenül állunk e rendkívüli időjárás előtt. Már e hónap első hetében is fura, bár hatásában komoly következményeket hozó változékonyságot tapasztaltunk. Képletesen szólva ismét hullámvasúton ültünk, április első napjaiban 20-25 oC csúcshőmérséklet, majd a hét második felében a fagyos lehűlés, ezt követte egy rövid és átmeneti melegedés, majd ismét fagyok jöttek.
És most érkeztünk el néhány kanyar után a bevezető gondolatokhoz: sír a szemem, mert virágzik a cseresznye és a meggy, teljes virágzásban a szilva, szirmait hullatja az őszibarack. Ebben a helyzetben a csonthéjasok kimondottan fogékonyak a moníliás hajtás- és virágszáradásra (Monilinia laxa, M. fructicola). Az ígéret szerinti csapadékos napok a kórokozó fertőzését segítik, másik oldalról lehetetlenné teszik a betegség elleni permetezéseket.
A másik szemem nevet, mert odáig jutottak talajaink, hogy az ország nagy részén 30% alá csökkent a hasznos vízkészlet, ami komolyan veszélyeztette a tavasziak vetését, kelését. Ezen segít a most érkezett csapadék, s némi bizodalmat ad a jövő felé, hogy továbbra is esős napok mutatkoznak a meteorológiai előrejelzésben.
A fagy után, most a csapadékos idő veszélyezteti a gyömölcsfákat – fotó: MTI/Varga György
Milyen állapotban van az őszi árpa és az őszi búza?
Máris jobb a látkép egy kis eső után. Kevésbé poros, inkább tiszta és zöld a kalászostáblák képe. Az őszi árpa elérte a bokrosodás vége állapotot, már szárba indulna, csak a hideg napok lassítják fejlődését. Betegség kevésbé látható a növényeken, a hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres) észlelési szinten ott van az állományokban.
A vetésfehérítő (Oulema spp.) imágók az utóbbi napokban eltűntek, de ez messze nem jelenti végleges eltűnésüket, sokkal inkább elbújtak, de ott vannak a táblákon. Már a rágásnyom is szaporodik. Aki védekezni akar az imágók ellen, annak érdemes időben kezelni, így a táblaszéleken megfogható a kártevő terjedése.
A vetésfehérítő most nem mutatkozik, de ott van a kalászos táblákon – – A szerző felvétele
Az őszi búza a bokrosodás végén jár, a kedvező őszi, majd téli időjárásban megerősödtek a növények, s a tavaszi fejtrágya és a napsütés ismét csodát tett. Több helyen észlelték a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) tüneteit és a fahéjbarna levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis) kezdeti fertőzését is. Újabb állományszemle mutatta meg, hogy a lisztharmat (Blumeria graminis) is megjelent szórványosan, éppen csak tüneti szinten. E kultúrában is tömeges a vetésfehérítő bogár betelepedése, mindannak ellenére, hogy éppen most, az esős és hideg időjárásban alig találni bogarat.
Az eddig leírt helyzet várhatóan lényegesen megváltozik a melegedés érkeztével. Remélhetőleg több eső jön még, kell a talajnak és a növényeknek. A nedves, párás körülmények az előbb emlegetett kórokozóknak kedveznek, a fertőzések terjedése várható. A bokrosodás, majd szárbaindulás növekvő lombtömeget eredményez, s ezzel együtt kedvező mikroklíma alakul ki a betegségek megtelepedéséhez, majd terjedéséhez. Az állományok szemlézése és a szükség szerinti beavatkozás fontossá válik.
Virágzik a repce
Kezdődik a repce virágzása. Már a múlt héten találtam sárgabimbós növényeket, majd a hideg időjárásban szinte megállt a folyamat, de most már látni kinyílt virágokat. A hétvégén melegedést várunk, s az felgyorsítja majd a táblák virágba borulását. Természetesen pár nap eltérés lesz majd a tájegységek között. Itt is érvényes, hogy a hideg, esős napokon a kártevők aktivitása visszaesik, alig lehet látni őket.
Kezdődik a repce virágzása – A szerző felvétele
Még mindig veszélyeztet a repceszárormányos (Ceutorhynchus pallidactylus), de egyre inkább a repcefénybogár (Meligethes aeneus) veszi át a vezető szerepet. Ebben a sárgabimbós állapotban tudja a legnagyobb kárt előidézni a bimbók kirágásával, éppen ezért veszélyes az elhúzódó sárgabimbós állapot. A melegedés meghozza a tömeges megjelenésüket és táplálkozásukat is. Fokozottan figyeljük a virágzás kezdetét, védjük, kíméljük a méheket!
A repcefénybogár már károsít – A szerző felvétele
A növény kórtani helyzete nem változott, a fómás levélfoltosságot (Leptosphaeria maculans) gyenge fertőzöttséggel meg lehet találni az állományokban, egyelőre nem okoz gondot. A hűvös, esős időjárás kedvez a betegség terjedésének, ezért érdemes a táblákat ilyen szemmel is megnézni.
Késve indul a tavaszi kapások vetése
Úgy tűnik, hogy késve indulhat a tavaszi kapások vetése. Sem a száraz talaj, sem az alacsony (5-6 oC-os) talajhőmérséklet nem támogatta a vetőágykészítést, majd a vetést. Ennek ellenére többen nekikezdtek a munkának, hisz a naptár szerint vetni kellene.
Még volt annyi nedvesség a talajban, hogy elfogadható, jó minőségű magágyat tudtak készíteni, s gyorsan elvetették a napraforgót. Szinte azonnal ment a vetés után a preemergens gyomirtás is. Most, hogy tudjuk, megérkezett az eső, ez jó döntésnek bizonyul. A csírázás időpontja és erélye még kérdéses, hiszen tartja magát a naptárhoz képest hideg, így a talaj is lassan melegszik.
Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy haladjon a gyomirtás – A szerző felvétele
A kukorica vetésével még várnak, még hideg a talaj. Reméljük, az esők és a gyors melegedés kedvező helyzetet teremt pár nap múlva.
A gyümölcsök közül néhánynak még van esélye
Elvirágzott a kajszi, s félő, a tavalyi kihagyós év után az idén sem lesz jó termés. Az első felmérések, becslések alapján úgy tűnik, hogy az északi tájakon és az Alföldön levő ültetvényekben súlyos a fagykár. Ennek ellenére figyeljünk fáinkra, s adjuk meg nekik a védelmet, mert ez ad esélyt a jövő évi termésre. Egy elhanyagolt év pusztítását kemény munkával, évek alatt lehet helyrehozni. A levelek még alig jöttek elő, a sodrómolyok (Pandemis ribeana) sem láthatók még.
A kajszi sajnos lefagyott – A szerző felvétele
A virágzás végén tart az őszibarack, itt még kérdéses a kár mértéke. A moníliás hajtás- és virágszáradás (Monilinia laxa, M. fructicola) ellen az esők elálltával mindenképpen kezelni kell. Ugyanakkor figyelni kell a kezdeti fejlődés jellegzetes károsítójára, a tafrinás levélfodrosodásra (Taphrina deformans) is. E betegségnek a hűvös, csapadékos időjárás kimondottan kedvez, erős támadására kell számítani.
A szilva és a cseresznye fővirágzásban van, s megkezdődött a meggy virágzása is. Ezeket is védeni kell a moníliás betegség ellen, amint a lombozat felszárad.
Előrébb léptek fejlődésükben az almatermésűek is. A körte már virágzik. A hideg időjárás egyelőre távol tartja az erwiniás tűzelhalás betegséget (Erwinia amylovora). A körtelevélbolha (Cacopsylla spp.) viszont szaporodik, intenzív a tojásrakás, most, a tenyészidőszak elején kellene megfogni.
Az almáról azt írtuk a múlt héten, hogy az első levelek már kiterülnek, így alkalmas felületet adnak a varasodás (Venturia inequalis) fertőzéséhez. Ez továbbra is igaz, sőt az esők erősítik az aszkospórák szóródását és a fertőzés megindulását. A védekezéseket az esők után meg kell kezdeni. Virágzás előtt még rézzel is kezelhetünk.
Arra érzékeny fajtákon viszont máris megjelentek az első lisztharmatos (Podosphaera leucotricha) hajtások. A törpe ízközű, ugyanakkor piszkos, szürkés bevonatos kis levelek egyértelművé teszik a betegség jelenlétét. E kórokozó ellen is meg kell kezdeni a kezeléseket. Itt a mechanikai – a fertőzött hajtások levágása és eltávolítása – védekezés is segít, illetve kémiai kezeléssel kiegészítve jó eredményt ad. A molyok még nem aktívak, de a levélpirosító almalevéltetű (Dysaphis devecta) szokásához hűen korán megjelent az idén is, tüneteit már megfigyelhetjük a fákon.
Lelassult a szőlő fejlődése is, reméljük, éppen ez menti meg a termést a fagytól.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
Indexkép: MTI/Mohai Balázs
_fill_100x75_0.jpg)
