Erdőtüzek százairól érkeznek jelentések Dél- és Kelet-Európa, USA, Ausztrália számos vidékéről. Megszokott jelenség, ahol perzselő a nyári hőség, és nem esik eső. Nem ritka a több ezer hektáros egybefüggő erdő vagy bozótos leégése sem. Európában az év első hat hónapjában összesen 3.376 km2 erdő vált a lángok martalékává. A polgári védelmi hatóságok szerint a legtöbb erdőtűz hanyagságból, meggondolatlanságból (eldobott cigaretta, tilos időbeni tűzrakás stb.) ered, azonban számos esetben gyújtogatás, szándékos károkozás következtében szabadul el a pokol. Nem ritka jelenség az erdőtüzek mögött megbúvó szervezett bűnözés, a telekspekuláció, a biztosítási csalás, stb.

A legtöbb veszélynek kitett ország rendelkezik az erdőtűz oltásban magasan képzett szolgálattal. A kormányok jelentős forrásokat szánnak tűzoltásra, de szükség van arra is, hogy a megelőző intézkedésre helyezzenek ki forrásokat, számításba véve, hogy az egyik nem helyettesíti a másikat.

Hatással van az erdőtüzekre és az oltási lehetőségekre az is, hogy mekkora az egybefüggő erdőterület, milyen a függőleges tagoltság, hogyan lehet mozogni az erdőben. A veszélyt csak fokozza, a gyúlékony szárazanyag felhalmozódása az erdőben, ami a művelési vagy ápolási munkák elhanyagolásának a következménye. Az oltás eredményességét javítja, ha az erdő kellő tűzvédelmi infrastruktúrával rendelkezik.

A júliusi erdőtüzekben 3.000 ha feletti erdőterület semmisült meg részben vagy egészben. A károsodott faanyag értéke és a felújítás költségei együttesen 5-6 milliárd forintot tesznek ki. A rendkívüli szárazság és az aszály viszont az első becslések szerint csaknem 15 ezer hektárnyi erdő telepítését és felújítását teszi szükségessé, ami 10-12 milliárd forintnyi kárt jelent. Az oltásra volt olyan nap, amikor 100 millió forintot költöttek.

A tapasztalat azt mutatja, hogy főként gazdasági területek és nem őshonos fákkal, például feketefenyővel és akáccal telepített erdők váltak a lángok martalékává júliusban hazánkban.

Csak Bács-Kiskún megyében összesen 1450 ha erdő égett le. Legnagyobb természetvédelmi kár a Kéleshalmi Homokbuckák Természetvédelmi Területhez tartozó 60 hektáros rész a leégésével keletkezett. A védelmi munkák ezen a területen nagyobb kárt okoztak, mint maga a tűz.

A közvetlen kár mellett az élővilág pusztulása is jelentős. A madarak igaz elrepülnek, a nagyobb vadak is képesek elmenekülni, amennyiben nem zárja őket körül a tűz. A talajodukban lakó kisemlősök is viszonylag jól átvészelik a tűzvészt. A gyíkok, hüllők már védtelenebbek. Az elhúzódó tűz esetén a búvóhelyük sem nyújt kellő védelmet. Szinte teljesen elpusztul a növényszint rovarfaunája. A pókok például rendszerint teljesen kipusztulnak az adott területről.

A tűz által letarolt területeken átmenetileg a növényzet és a fauna összetétele is megváltozik, ahogy azonban visszatérnek a megszokott növényfajok, lassan a tápláléklánc csúcsáig helyreáll a rend. Az akác viszonylag gyorsan regenerálódik, a tűlevelűeket viszont újra kell telepíteni. Mivel jellemzően a telepített gazdasági erdők, vagy a futóhomok megállítása miatt ültetett véderdők pusztultak, ezek helyreállítása csak emberi beavatkozással lehetséges.

Igazából tavaszra derül ki, hogy mekkora a természetben keletkezett kár, és mennyi időbe telik a természet regenerálódása. Egy dolog biztos, fel kell készülnünk a hasonló helyzetek megismétlődésére, így jövőre is lehetnek, akár nagyobb mértékű erdőtüzek hazánkban. A megelőzés része a tűzgyújtási tilalom időbeni elrendelése, és a betartás fokozott ellenőrzésének megszervezése, a ténylegesen elriasztó bírságok kiszabási gyakorlatának bevezetése, a figyelőszolgálat megszervezése. Az oltás hatékonyságát növeli a területen jól mozgó, ugyanakkor kevés kárt tevő technika beszerzése és a szakemberképzés.

Dr. Kovács János