Ondré Pétert, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetőjét és ügyvezető-helyettesét, Giczi Gergelyt év végi számvetésre kértük, amely egyben hivatalba lépésük másfél esztendejének mérlege is lett, de szó esett az öltönyre húzott gumicsizmáról is.

Ügyvezetőként adott első interjújában pont az Agroinform.hu-nak fogalmazta meg, hogy az agrártermékek promócióján túl azt is a feladatának tekinti, hogy az AMC pozitív üzeneteket közvetítsen a fiataloknak a mezőgazdaságról. Mit értek el ezeken a területeken?

Ondré Péter: Az Agrármarketing Centrum alapvetően három területért felel: az élelmiszeripari export fejlesztéséért, a belföldi termékpályakampányok végrehajtásáért, valamint rendezvényszervező tevékenysége keretében az OMÉK-ért (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár) és társprogramjaiért.

Olyan időket élünk azonban, amikor nemcsak a gyártóknak és termékeiknek van szükségük a marketingre, hanem az egész mezőgazdaságnak. Gondoljunk csak az agráriumot is sújtó munkaerőhiányra, és ezzel összefüggésben arra, mennyire megkopott az ágazat presztízse a fiatalok szemében. Épp ezért mindenképp feladatunknak tartjuk a mezőgazdaság promócióját is.

Sok rendezvényünkön szólítottuk meg a fiatalokat, tártuk eléjük, milyen nagyszerű dolgokat tudnak megvalósítani, ha a mezőgazdaságot választják hivatásul. A precíziós gazdálkodással az ökológiai fenntarthatóságot erősíthetik. A helyi termékek piacával pedig a különböző térségek kultúrájának fenntartásához járulhatnak hozzá stb. Nem mellesleg aki a mezőgazdaságban dolgozik, tovább viszi az ország hagyományait is.

kép

Ondré Péter: "Idén hét belföldi termékpályakampányt hajtottunk végre, és legalább egy tucat szakmai rendezvény szervezésében vettünk részt" – fotó: AMC/Varjú Krisztián

Milyen céljaik vannak az egyik, a másik és harmadik területen?

O. P.: A belföldi termékpályakampányaink a kiváló magyar élelmiszerek fogyasztásösztönzésén keresztül az egészséges táplálkozást szolgálják. A külföldi kiállítások célja pedig a hazai gyártók és termékeik megismertetése, exportlehetőségeik bővítése.

Giczi Gergely: Ami az OMÉK-ot illeti, jelentős válaszút előtt álltunk, amikor belekezdtünk a szervezésébe. Azt láttuk – talán fogalmazhatunk így –, hogy nem leli igazán a helyét abban a rendszerben, ami körülveszi, hiszen mind külföldön, mind belföldön egyre nagyobb számú és egyre inkább tematikus agrárgazdasági események vannak. Meg kellett találnunk az OMÉK pozícióját ebben a hazai és nemzetközi rendszerben is.

Arra jutottunk, hogy a 79. OMÉK-nak el kell indulnia egy koncepcióváltás irányába. Két fókuszt határoztunk meg. Az egyik a nemzetköziesítés, hogy minél több határon túli magyar termelőt vonjunk be kiállítóként és látogatóként, illetve hogy nyissunk a távolabbi piacok felé is. Így lett a partnerország Marokkó.

A másik célunk az üzleti jelleg erősítése volt. Ehhez felmértük a magyar cégek viszonyulását az OMÉK-hoz. Kikértük a véleményüket az új koncepcióról is. Egyértelművé vált, hogy érdemi beszerzői tárgyalások lehetőségét kell megteremtenünk ahhoz, hogy a kiállítás megfelelő irányba tudjon fejlődni. Efelé léptünk egyet, és a legtöbb teendő is itt mutatkozik majd a továbbiakban is.

kép

Giczi Gergely: "A Hungaricool termékinnovációs verseny arra is jó példa, milyen sikeresen működhet együtt egy piaci és egy állami szereplő az élelmiszer-előállítók és a fogyasztók javára" – fotó: AMC/Varjú Krisztián

Nézzük meg, mit sikerült megvalósítani! Év végi számvetést kérek. 

G. G.: Az első teljes üzleti évünk lezárásakor akár a hivatalba lépésünk óta eltelt másfél esztendőt is értékelhetjük.

Kezdjük a belföldi termékpályakampányokkal!

O. P.: A legfontosabb fokmérő ezzel kapcsolatban a fogyasztás alakulása. A több éve tartó „Kapj rá – minden, ami hal” akciónk hatása is benne van abban – az áfacsökkentésen és a reáljövedelmek dinamikus emelkedésén túl –, hogy 2018-ban több mint 10 százalékkal nőtt a belföldi halfogyasztás.

A sertéshús-termékkampányunk a sertéspestis következtében felhalmozódó belföldi piaci tartalékok levezetését szolgálta. Ez által is növekedett a fogyasztás. Ugyanez a helyzet a mézzel is. Mindez azt mutatja, hogy van értelmük, hasznuk ezeknek a kampányoknak, el tudjuk juttatni az üzeneteinket a vásárlókhoz.

Mi a helyzet a külföldi kiállításokkal?

O. P.: A külföldi kiállítások más szegmenst jelentenek. A promócióra vitt cégek nem feltétlenül osztják meg velünk üzleti adataikat. Azt viszont elmondhatjuk, hogy folyamatosan növekedik az igény az effajta tevékenységünk iránt, a kiállításainkat javarészt túljelentkezés jellemzi. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a piacnak szüksége van ezekre a megjelenésekre. Idén 16 külföldi kiállításon 250 magyar céget mutattunk be, a jelentős európai piacoktól kezdve Közel- és Távol-Keleten át egészen Amerikáig.

kép

„Magam is fiatal ember lévén szívügyem, hogy megmutassuk a fiataloknak a hazai mezőgazdaságban rejlő nagyszerű lehetőségeket és a vidéki élet szépségeit” – fotó: AMC/Varjú Krisztián

Mi az agrármarketing-hozadéka az OMÉK-nak?

G. G.: A mostani OMÉK rekordlátogatottságot hozott, 85 ezer regisztrált érdeklődőt a négy nap alatt. A több mint 700 kiállító 60 ezer m²-en mutatkozhatott be. A már hagyományossá váló nulladik napon pedig a mezőgazdaság egészének a promóciójára – amelyről Péter szólt az imént – is sor került. Elmondhatjuk, hogy mind a szakma, mind a közönség megelégedésére valóban az agrárium ünnepe volt.

Az AMC három fő feladata hogyan aránylik egymáshoz a tennivalók volumenét illetően?

G. G.: A termékpályakampányok folyamatos tevékenységet jelentenek mind a kommunikációs, mind a kiállítás- és rendezvényszervezői csapatunk számára. A külföldi kiállítások inkább az év első felére fókuszálódnak, az OMÉK pedig eleve időszakos feladatot jelent, hiszen kétévente rendezzük. Ha rangsorolni kell, akkor azt mondanám, hogy a belföldi promóció a leghangsúlyosabb, és egyre inkább kidomborodik, mert a termékpályák igénylik, a fogyasztás pedig visszaigazolja. A külföldi kiállítások és az OMÉK munkaterhelés szempontjából nagyjából egy szinten állnak.

Számokkal, adatokkal leírva hogyan néznek ki a belföldi kampányok?

O. P.: Idén hét belföldi termékpályakampányt hajtottunk végre, és legalább egy tucat szakmai rendezvény szervezésében vettünk részt. Illusztrálásul vegyük a legnagyobb volumenű, halfogyasztást ösztönző kampányunkat: az elmúlt 16 hónapban 80 belföldi rendezvényen vettünk részt, 80 ezer adag halgasztronómiai fogást, falatot kóstoltattunk a látogatókkal. Ezek borászati, gasztronómiai események, ifjúsági, könnyűzenei vagy egyéb nyári fesztiválok voltak, ahol egy újraértelmezett magyar halgasztronómiát mutattunk meg, nagyon széles közönségnek.

Hogyan váltak be az online marketingmódszerek?

O. P.: Újdonságnak számított az AMC életében, amikor másfél évvel ezelőtt a közösségi médiában való megjelenésünket is elkezdtük tudatosan felépíteni. Mára elmondhatjuk, hogy általuk igazán hatékonyan tudjuk az üzeneteinket közvetíteni, széles táborhoz, minden fogyasztói réteghez el tudunk jutni. Marton Adrienn gasztroműsor-vezető és ételstylist blogger, valamint Rácz Jenő Michelin-csillagos séf közreműködésével például nagy sikerű gasztrovideó- és blogsorozatot indítottunk.

Nyáron megjelent egy applikációnk is, amely a halfogyasztást népszerűsíti. Tudástárral, receptekkel, játékkal fut a „Kapj rá” alkalmazás, több ezer felhasználó veszi igénybe a szolgáltatásait

Mi volt az AMC idei legsikeresebb tevékenysége?

O. P.: A fogyasztói igényekkel és a kor kihívásaival leginkább találkozó tevékenységünk az úgynevezett kóstoltató roadshow volt, amelyet a sertés- és haltermékpályán végeztünk. Bárhol megjelentünk, óriási sikere volt az ott elkészített gasztronómiai fogásoknak, amelyeket ingyenesen kínáltunk. Ilyenkor alkalom nyílott arra is, hogy az ágazat helyzetéről beszéljünk az emberekkel, megismertessük velük az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudnivalókat. Rá tudtunk világítani arra is, hogy a magyar mezőgazdaság által előállított termékek milyen kiváló alapanyagot jelentenek a konyhában is.

G. G.: Ha csak egyet emelhetek ki, akkor az számomra a Hungaricool termékinnovációs verseny, amelyet a Spar Magyarország Kft.-vel közösen hoztunk tető alá. A legjobb 20 pályázatot – a 269 közül! – az OMÉK-on mutattuk be, a 10 győztest is itt hirdettük ki. Ők egy mentorprogramban is részt vehetnek, ahol felvértezik őket azzal a tudással és tapasztalattal, amely még szükséges ahhoz, hogy a hazai és nemzetközi piacokon is sikereket arathassanak. 2020 áprilisától ez a 10 termék megjelenik a hazai Interspar-hálózatban, ahol garantált polchelyet kapnak.

Az AMC pedig 2021-ben ingyenesen elviszi őket egy általuk kiválasztott európai kiállításra, ahol egyébként is megjelenünk. Így belekóstolhatnak az exportlehetőségek világába is.

Azért is hiánypótló ez az akció, mert nagyon nehéz megugrani a cégeknek, hogy a manufakturális kategóriából igazi beszállítói pozícióba kerüljenek. Mi most megfogtuk a kezüket, és mind a belföldi, mind a külföldi relációban végigkísérjük és húzzuk őket, amíg sikeres beszállítók nem lesznek. Az külön öröm számunkra, hogy ez a program egy piaci és egy állami szereplő nagyszerű együttműködésével jött létre, ami jó példát szolgáltathat a hasonló kooperációkra.

kép

„A családi paraszti tradíciókat folytatva hivatásom egyik része a vidékhez, a Rábaközhöz köt, a másik a fővároshoz – ez a kettősség hihetetlenül inspirál” – fotó: AMC/Varjú Krisztián

A jövő év kampányairól, ügyeiről lehet már valamit tudni? 

O. P.: Az Agrárminisztérium által kijelölt szakpolitikai vonalat követjük, hiszen az Agrármarketing Centrum ennek a végrehajtója. Az magától értetődik, hogy a piaci elvárási rendszerhez és a társadalmi igényekhez kell igazodnunk.

G. G.: Egészen biztosan folytatódik 2020-ban is a „Kapj rá” kampány. A farsangi időszakra fókuszáltan, az előző évek gyakorlatához hasonlóan lesz sertéskampányunk is. Tervezünk kisebb léptékű termék pályakampányokat is, ezekről a jövő év folyamán értesülnek majd a fogyasztók. Nyáron egészen biztosan jönnek majd a zöldség- és gyümölcsakcióink, és az őszi mézkampány sem maradhat el. Abban az esetben, ha valamelyik ágazat év közben bajba kerülne, vagy valamilyen bel- vagy külpiaci anomália állna elő, akkor kríziskommunikációra is lesz lehetőségünk, ezt is beterveztük a szakmai programba.

A sertéspiaci anomáliákon kívül volt-e még valami, ami a kríziskommunikáció körébe tartozik?

O. P.: Akár krízishelyzetnek tekinthetjük, hogy nem fogyasztunk elegendő zöldséget és gyümölcsöt. A WHO szerint a napi ajánlott mennyiség 350 gramm, Magyarországon mindössze 250 gramm teljesül. A magyar gazdák kiváló minőségű zöldséget-gyümölcsöt termesztenek, úgyhogy ha a magyar termékekből növeljük a fogyasztásunkat, nemcsak az egészségünkért teszünk, hanem az ágazat sikeréhez is hozzájárulunk.

G. G.: Ha úgy nézzük, a kríziskampányok közé sorolhatjuk a mézet is, hiszen a méhészeti ágazatban és a mézpiacon is jelentős problémák vannak. Például a világszerte tapasztalt méhpusztulás jelensége, vagy az olcsó, kétes eredetű kínai méz Európába áramlása.

kép

„Ha valamelyik ágazat év közben bajba kerülne, vagy valamilyen bel- vagy külpiaci anomália állna elő, akkor kríziskommunikációra is lesz lehetősége az Agrármarketing Centrumnak” – fotó: AMC/Varjú Krisztián

Végül egy személyes kérdés: mi a szívügyük a munkában?

O. P.: Magam is fiatal ember lévén az, hogy megmutassuk a fiataloknak a hazai mezőgazdaságban rejlő nagyszerű lehetőségeket és a vidéki élet szépségeit. E hitvalláson túl azért is, mert komoly kihívások előtt áll az agrárium, és a siker záloga, hogy a fiatalok szorgalommal, kreativitással, tudással és a modern világra felkészülten érkezzenek – és egyáltalán megérkezzenek! – a mezőgazdaságba.

G. G.: Egy kicsit messzebbről fordulnék rá a válaszra. Apai ágon nagy paraszti hagyományokra tekinthet vissza a családom. Ezt a tradíciót a gyakorlatban is tovább viszem: őstermelőként gazdálkodom a nagyszülőktől örökölt 15 hektáron, sőt bérmunkát is vállalok. Ugyanakkor külkereskedelmet és nemzetközi tanulmányokat végeztem, tehát ebben a külpiaci, exportpromóciós globális térben tudom talán leginkább szolgálni a magyar agrárgazdaságot. Az egyik egy fizikai síkú dolog, a másik pedig „öltönyös-nyakkendős” (bár megesett már az is, hogy a nagy sietségben öltönyre húzott gumicsizmában ültem be a kombájnba aratni). Az egyik a vidékhez, a Rábaközhöz köt, a másik a fővároshoz – ez az a kettősség, ami engem igazán inspirál.

Egyiket sem tudom elengedni. Sem a földeken megélt szabadságérzetet, sem azt, hogy az agrárium „idegközpontjában” tegyek meg minden tőlem telhetőt az ágazatért. A két világ úgy is találkozik, hogy ehhez hitelességet teremt számomra az a tudás és hagyomány, amit a nagyszüleimtől kaptam.