Médéric Diard szerint az antibiotikumok használatának visszaszorítása alapvető fontosságú, de önmagában nem elegendő a rezisztencia terjedésének megállítására.
Korábban ezért kizárólag az antibiotikumok túlzott használatát tették felelőssé, a legutóbbi vizsgálatok azonban arra mutattak rá, hogy a rezisztencia bizonyos (ritka) esetekben antibiotikumok használata nélkül is kialakulhat. Médéric Diard, korábban a Zürichi Főiskola, jelenleg a Bázeli Egyetem Biocentrumának professzora szerint az antibiotikumok használatának visszaszorítása alapvető fontosságú, de önmagában nem elegendő a rezisztencia terjedésének megállítására.
A professzor most – Wolf-Dietrich Hardt, zürichi mikrobiológia professzorral együtt – egy átfogó kísérletsorozatba kezdett a baktérium antibiotikum-rezisztencia okainak alapos felderítésére. Az már a kísérletek beindításakor egyértelmű volt, miszerint antibiotikum-mentes környezetben a rezisztens baktériumok semmilyen előnnyel nem rendelkeznek, tehát a rezisztencia kialakulásának vizsgálatánál mégis az antibiotikumok jelenlétéből kell kiindulni.
A perzisztens baktériumok alvó állapotba kerülnek majd ha kedvező feltételek alakulnak ki a gazdatestben azonnal felébrednek.
A perzisztens (állandóan jelen lévő) baktériumok az antibiotikumok hatását úgy tudják átvészelni, hogy átmenetileg egy alvó állapotba esnek, élettevékenységüket minimálisra redukálják, és mihelyt kedvező körülmények alakulnak ki a gazdaszervezetben, azonnal felébrednek, és – akár antibiotikumok jelenléte nélkül is – átadják a rezisztenciát a környezetükben lévő más baktériumoknak.
Ezért nagyon fontos meghatározni ennek az alvó állapotnak a végét, amikor a rezisztenciaátvitel meggátolható. A svájci kísérletek egyelőre biztatóak, és sikerrel kecsegtetnek a rendkívül veszélyes antibiotikum-rezisztencia megfékezésében.
_fill_540x300_0.jpg)
