A szőlő-bor termékpályán a harmadik negyedévhez képest stagnálást látható ez szorosan összefügg a koronavírus második hulláma miatti újbóli lezárásokkal. Összességében elmondható, hogy 2020-ban példaértékűen helyt állt a magyar élelmiszergazdaság, azonban az állati fehérjét előállító termékpályák nehéz év elé néznek 2021-ben.
.png)
A Takarékbank agrárügyfeleinek december végi megkérdezése alapján készült összegzésben a hitelintézet agrárelemzői megállapították, hogy a szántóföldi növénytermesztőknél a kibocsátási árak lényegesen nagyobb mértékben nőttek, mint az inputoké és ez jótékonyan hatott a jövedelmezőségükre. A tavaszi fagykárok a gyümölcstermesztőknek jelentős terméskiesést okozott, ezek következtében a tavalyinál 20-30 százalékkal magasabb értékesítési árak 2020 utolsó negyedévében is velünk maradtak.
A tojáságazatban továbbra is kielégítő felvásárlási árakról és keresletről számoltak be az ügyfelek, ám a takarmányárak emelése már az utolsó negyedévben is kifejtette hatását.
A Takarékbank agrárelemzői elkészítették 2021-es kibocsátási várakozásaikat, eszerint az élelmiszergazdaság 3-6 százalékos bővülésével számolnak idén. Előrejelzésükben azzal kalkulálnak, hogy 2021 júliusától a belföldi turizmus részlegesen újraindul, továbbá az élelmiszer árak inflációja (elsősorban a magas bázis miatt) az első félévben lassul, némi áremelkedésre az év második felében lehet számítani. Fontos kitétel, hogy várakozásaik szerint, az élelmiszer kiskereskedelem legalább a tavalyi év szintjén fog teljesíteni.
A 2020-as év sikerének kulcsa az alkalmazkodás volt, 2021-é a hatékonyság lehet
2020 rendkívül mozgalmas év volt a magyar agráriumban is: az afrikai sertéspestis továbbra is meghatározó mértékben alakította az agrárpiaci folyamatokat, emellett alkalmazkodni kellett a koronavírus járvány okozta kihívásokhoz, továbbá a madárinfluenza és a kedvezőtlen tavaszi időjárás is nehéz feladat elé állította az élelmiszergazdaságot. Ennek ellenére termékpályánként eltérően, de a magyar agrárium kiváló helytállásról tett tanúbizonyságot, s ismét bizonyította, hogy továbbra is a leginkább válságálló ágazatról beszélhetünk.
A kielégítő termésmennyiségnek köszönhetően kiemelkedő jövedelmezőségről számoltak be a növénytermesztők – fotó: Shutterstock
2020 legnagyobb nyertesei egyértelműen a szántóföldi növénytermesztők voltak. A gabona- olaj és fehérjenövény termékpályákon a tavaszi aszály körüli bizonytalanság után az utolsó negyedévre, elsősorban a kialakult piaci áraknak és a kielégítő termésmennyiségnek köszönhetően kiemelkedő jövedelmezőségről számoltak be az alapanyag termelők, ugyanez a hatás a feldolgozóknál negatív irányú. Az elemzők 2021 első negyedévében a malomipari termékek fogyasztói árában jelentősebb emelkedésre számítanak, ahogy a takarmányokéban is.
A tejágazatban továbbra is kielégítő átvételi árak látthatóak, a megnövekedett hazai feldolgozó kapacitások pedig olyan értelemben hatottak pozitívan az ágazatra, hogy az esetlegesen szűkölő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai kapcsolatokkal. A húsmarha termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, nem mutatnak számottevő keresletcsökkenést, ám az éttermek újbóli bezárása rájuk negatívan hatott.
Egyes takarmánynövények árában a szarvasmarhát tenyésztők is némi áremelkedést várnak, azonban fontos megjegyezni, hogy előbbi ágazatokban az állattenyésztési divízió mellé jellemzően saját takarmánytermő terület is párosul, így kevésbé kitettek a takarmánypiaci folyamatoknak.
Ezzel szemben a baromfihús-, sertés- és tojás termékpályákon a 2021-es évben a piaci szereplők kettős árnyomástól tartanak. Európában 2020 utolsó negyedévében Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Lengyelországban is regisztráltak madárinfluenzás eseteket, korábban Németország távol-keleti sertéshús exportlehetősége megszűnt, így mind a baromfi- mind pedig a sertés esetében átmenetileg túlkínálatos európai piacon kénytelenek helytállni a feldolgozók.
A legsikeresebb kockázatkezelés a hatékonyság növelése – fotó: Shutterstock
A takarmányok árába 2021 első negyedévében épülhetnek be az előző év végi magas terményárak. Előbbi hatások eredményeként kerülnek kettős árnyomás alá az állattenyésztők: az elsődleges input (takarmány) áremelkedését a feldolgozói oldalról érkező nyomás miatt nem tudják a vágóállat árában érvényesíteni.
A borászatoknak a vendéglátóhelyek ismételt bezárása okoz nehézségeket, azonban 2020 végére számos termelő megteremtette az online értékesítés lehetőségét, így a 2019-es évjárat tételei, ha nem is 100 százalékban, de utat találnak a fogyasztókhoz. A szőlő-bor termékpálya azon szereplői, akik jellemzően lédig bort értékesítenek, kifejezetten erős évről számoltak be, ugyanis az exportpiacokon jobb pozíciókkal találkoztak. A gyümölcsök esetében az árak jóval a 2019-es szint felett voltak tavaly.
Bátran kijelenthető, hogy 2021-ben a magyar élelmiszergazdaságban a siker kulcsa a hatékonyság lesz, kiváltképp az állattenyésztők esetében – írja a Takarékbank közleménye. Az egyes állati fehérjét előállító termékpályák szereplői tényként kezelik, hogy hamarosan a takarmányköltségek rendkívüli módon emelkedni fognak. Előbbi kockázat többféleképpen kezelhető, ám a leginkább sikeresnek a hatékonyság növelése tekinthető, hiszen ezzel érhető el a költségek csökkentése, amivel némileg kiküszöbölhető az input ár emelkedése, hosszú távon pedig magasabb jövedelmezőséget eredményezhet.
Jelen piaci körülmények között felerősödik a támogatások szerepe, mind a jövedelempótló, mind pedig a hatékonyságnövelést célzó beruházás ösztönzőké. Jelen piaci körülmények között egyéb kockázatkezelési eszközök térnyerésére is számíthatunk, ezt példázza a 2021 februárjában induló új krízisbiztosítási rendszer is, amelyhez immár az állattenyésztők is csatlakozhatnak, ennek célja kifejezetten az idei év várható negatív hatásainak részleges kiküszöbölése.
_fill_100x75_0.jpg)
