Az OMVK megyei Területi Szervezeteinek etikai bizottsági elnökei június 4-én – ilyen formában első alkalommal – egyeztettek a szervezet Medve utcai központjában. A cél azon feladatok meghatározása és lehetőségek kidolgozása volt, amelyek eredményeképp még jobban érvényt lehet szerezni nem csak a jogszabályoknak, de a vadásziasság követelményeinek is. Ennek leghatékonyabb módja a kötelező tagság lehet, amelyre ismét van remény.OMVK

Az asztalfőn balról jobbra: dr. Székely István, az OMVK és az OMVV jogi képviselője, dr. Bárándy Péter és Pechtol János.


Pechtol János, az OMVK főtitkára köszöntőjében elmondta: a megyei bizottsági elnököket azért hívta össze a testület elnöke, dr. Bárándy Péter, mert a tavalyi tisztújító küldöttközgyűlés óta a szűkebb vezetés igyekszik a lehető legrendszerezettebben és legaktívabban irányítani az OMVK működését. Ezt segíti az aktív bizottsági munka (nemrég ülésezett a Kinológiai Szakbizottság, április végén összeült a Természetvédelmi és Erdészeti szakbizottság, márciusban az Oktatási Szakbizottság egyeztetett, a közeljövőben pedig a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság valamint a Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális Bizottság is ülésezik). A június eleji, etikai kérdéseket feszegető találkozón a megyei grémiumok vezetői egyeztethették tapasztalataikat, és sorra vették a lehetőségeket, amelyek révén tovább javulhat a vadászat és a vadászok megítélése.

A tapasztalatok azt mutatják: jellemző, hogy egy-egy esetről az OMVK megyei Területi Szervezetei csak akkor értesülnek, amikor a kormányhivatal tájékoztat az érintett vadászjegyének bevonásáról. Az etikai eljárás azonban megindítható már akkor is, amikor egy vadászatra jogosult – vagy akár a megyei vadászkamara – valamilyen formában értesül az esetleges vétségről, majd felfüggeszthető a bírósági ítélet kihirdetéséig. Dr. Bárándy Péter e gyakorlat alkalmazására ösztökélte a megyei bizottságok vezetőit, hangsúlyozva: nem cél, hogy sok ügy pattanjon ki, ám ezek nélkül, pusztán a bírósági ítéletekre hagyatkozva nem szoríthatók vissza az etikai kihágások.

Emlékeztetett arra is, hogy az OMVK megalakulása utáni néhány esztendőben évente több eljárás is folyt, ám ezek száma lassan nullára csökkent. Ez nem azt jelenti, hogy nem történnek kirívó esetek, sokkal inkább, hogy a vadásztársaságok fegyelmi eljárás keretében rendezik azokat. Azonban ez nem elég: egy megyei vagy országos etikai eljárás révén a vadászok közössége példát statuálhat, és kifelé is megmutathatja, hogy igenis elítéli és kilöki magából az alapvető erkölcsi normák ellen vétőket.

A tanácskozáson résztvevők egyetértettek abban, hogy az OMVK Etikai Szabályzatában kisebb finomításokra lenne szükség. Így a többi között a jövőben – egy küldöttközgyűlés döntésének értelmében – az etikai eljárások automatikusan megindulhatnak a vadászattal kapcsolatos szabálysértések, bűncselekmények indításával. Hogy ez utóbbiakról az érdekképviselet mielőbb értesüljön, a szervezeteknek érdemes együttműködési megállapodást kötni a rendőrséggel; erre már több megyében is van jól működő példa.

Visszatérő téma a kötelező vadászkamarai tagság visszaállításának lehetősége: ily módon akit egy etikai ügy eredményeképp megfosztanának ettől, egyben a vadászjegyét – tehát a vadászatra való jogosultságot – is elveszítené, ebből következően pedig a puskáitól is meg kellene válnia. A kötelező tagság 2002-ben szűnt meg az Alkotmánybíróság 41/2002. (X.11.) határozata értelmében. Ám az akkori Alkotmányt azóta felváltotta az új Alaptörvény, és nem kizárt, hogy ebbe már nem ütközik a kötelező jelleg. Így tehát felcsillan a remény, hogy visszaállhat a korábbi rendszer.