Fórum

Mekkora területen éri meg gazdálkodni?
Létrehozta: Warrior2010, 2020-02-12 17:06:32

Új hozzászólás Frissítés
Válasz »#1 Warrior2010

Üdv!0-ról szeretném kezdeni, van 20 ha földem mennyire érdemes gazdálkodni ekkora területen és milyen növénnyel?

nos akkor hogy is van ez az egyetemi prof benyalt a pártnak vagy teljesen hülyeséget tanított eddig :
Korda Béla, a BME címzetes egyetemi docense Lányi András véleményére reagáló írásában engem is megszólított. Idézem. „Mit gondoljunk aztán Schmuck Erzsébetről, a magát zöldpártként definiáló LMP képviselőjéről, aki azzal támadta a kormányt, hogy csak a gabonatermelésben érdekelt, ami csak a széndioxid-kibocsátást növeli, ahelyett, hogy erdőket telepítene, hogy hűsölhessünk a lombok alatt”. Sajnos docens úr nem az általam elmondott szavakat idézi, hanem az azokból leszűrt gondolatát tárja az olvasó elé.

Tény: megszólalásaimban tendenciózuson támadom a talajforgatásos gazdálkodást, és azt sem mulasztom el, hogy ennek alternatívájára felhívjam a figyelmet. Vagyis a zöld válasz nem csupán a „nem”, ahogy Korda Béla állítja. A zöld válasz a konkrét felvetés esetében például a mulcshagyó direktvetés, az élőmulcs, az agrárerdészeti rendszerek, a permakultúra… Kipróbált válaszok, amelyek elsősorban a természet erejére támaszkodnak, és nem a gépekére, a műtrágyákéra, sőt még csak nem is a digitalizációra.


Ha azonban utóbbiakról kiderül, hogy mind-mind fölöslegesek, hogy ezek nélkül is lehet termelni, mi lesz a gépiparral? A műtrágya- és növényvédőszer-gyártással? Mi lesz a gyógyszeriparral, ha az emberek egészséges környezetben egészséges táplálékot fogyasztanak? Mi lesz így a GDP növekedésével?

A létező válasz nemcsak, hogy zöld, de lebontaná azokat a problémákat is, amelyeket ma okozatként próbálunk gyógyítani.

A talajforgatásos gazdálkodás klasszikus műveleteinek elhagyásával csökkenne a felhasznált üzemanyag, a gépi órák száma, az üvegházhatású gázok kibocsátása (ÜHG), a talajfedés miatt visszaállna a talaj szerkezete, élővilága, vízmegtartó képessége, az állandó vegetációs borítottság miatt a felszín sugárzási viszonyai kedvezőbben alakulnának.

A talajélet gazdagsága biztosítaná a növények természetes tápanyag-ellátottságát, amely szükségtelenné tenné a műtrágyázást, és az ehhez kapcsolódó energiafelhasználást, ÜHG-kibocsátást. Az élővilág gazdagsága pedig az ökológiai önszabályozás helyreállásához vezetne, nem a „kártevők” inváziójához.

Bizony. Sőt, még kapálni sem kell. Nemhogy egy életen át, ahogy Korda Béla írja. Egy percig sem.

Docens Úr szerint azért nem kér a nép a zöld javaslatokból, mert „100 évvel ezelőtt növényvédő szerek és műtrágya nélkül 2 tonna búza termett egy hektáron, a társadalom nagy része a mezőgazdaságból élt, hazánkban 3 millió koldus éhezett. Ma 5 tonna a hektáronkénti termésátlag, elég a lakosság pár százalékának munkája ahhoz, hogy elegendő élelmiszert állítsunk elő”.

És ma 800 millió ember éhezik a világban, akinek nem jut elegendő táplálék. A világ lakosságának fele minőségileg éhezik, mert az iparszerű mezőgazdaság nem állítja elő azt a beltartalmat, amelyet az egészséges szervezet megkövetel. Az emberek túlsúlyosak, mert a kevéske értéket nagy mennyiségből kell kiválasztani.

Az idézett mennyiségi növekedés anyag- és energiafelhasználás, és ennek következtében környezeti terheléssel párosulva jött létre. Az iparszerű mezőgazdaság következményeként Európában 17-szer gyorsabb a talaj pusztulása, mint a természetes megújulás mértéke. Becslések szerint évente mintegy 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, s mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten, vagy jelentősen erodálódott. Tizedrészére csökkent a talajban lévő élet mennyisége, tönkrement a talaj szerkezete, amelynek következtében ma nincs víztározó képessége. A mezőgazdasági művelés gépiesítése a mélyebb és gyakoribb talajmozgatást hozta magával, amelynek következménye a fokozott oxidáció – azaz a talaj szénmennyiségének kiürülése szén-dioxid formájában. Vizsgálatok (Reicosky, 1997) kimutatták, hogy a mélyszántás során több szén-dioxid távozik a talajból, mint amennyi a beforgatott szármaradvány széntartalmából következik.

Stuvier már 1978-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a földfelszín szerves szénkészletei 1850 és 1950 között több mint 100 milliárd tonnával csökkentek, ami jelentősen hozzájárul a légköri szén-dioxid koncentráció növekedéséhez. Ez a mennyiség megközelíti az ebben az időszakban elégetett szén mennyiségét.


Paul Crutzen Nobel-díjas fizikus vizsgálatai szerint a nitrogén műtrágyák kb. 3-5 százaléka nitrogén-oxid formájában kerül a levegőbe. A dinitrogén-oxid a világ harmadig legjelentősebb emberi tevékenységből származó üvegházgáza, a potenciális globális felmelegedésre 296-szor van nagyobb hatása, mint a szén-dioxidnak. Az ipari forradalom óta a levegőben levő koncentrációja tizenhétszeresére növekedett, többnyire a monokultúrák elterjedésének köszönhetően.

A cikk többi része is alapos választ igényelne. Mert „mit gondoljunk aztán” az ilyen mondatokról?

„Az őserdő egyáltalán nem olyan széndioxid-nyelő, mint gondoltuk. A dús vegetációval párhuzamosan hasonló sebességgel folyik ugyanis a rothadás, az oxidáció (=lassú égés).”

Docens Úr! A korhadást még az általános iskolában sem illik összetéveszteni a rothadással. Másrészt széntárolás szempontjából egy mérsékelt égövi erdő kétszer, egy trópusi háromszor, egy boreális ötször, egy vizes terület nyolc és félszer több szenet tárol a vegetációban és a talajban együttesen mint egy szántóföld.

Vagy, „mit gondoljunk aztán” az olyan mondatokról, hogy „a sivatagban ledózerolnak pár méter földet és már ott is a fekete kőszén?”

Tisztelt Docens Úr! Ne gondolja, hogy azért mert az ember ellenzéki politikus, felelőtlen és tájékozatlan.

Válasz csoppika #1594. hozzászólására egy kis ólom se ártana hamarabb földet ér

Válasz csoppika #1592. hozzászólására Oké "mester" elvileg a permetező nem látja hogy sötét van éjjel is nyomhatod csak nem biztos hogy hatni is fog meg hát mivel messze vagyok hozzád úgy csinálod ahogy tudod s akarod de sok baj van az ilyen malőrökből hogy még 1000 ha van hátra s fújja ha fúj ha esik

Válasz Mihály #1579. hozzászólására

Itt mindenki örülne,ha egy nappal előre tudnánk a pontos időjárást.

Válasz *** HM *** #1589. hozzászólására

1588. Utolsó mondat.

Válasz *** HM *** #1587. hozzászólására

Lehet arra gondol,hogy mindent ami terem rajt,nem esszük meg,csak a 75%át. így a szalmát sem. Az a maradék. Igaza van!rossz a fordítás. Magyart vegyél! Így is lehet érteni. Egy politikus így látná.

Válasz csoppika #1583. hozzászólására

Hol van annyi villanyoszlop? Győr körül van elég azt tudom.

Válasz Mihály #1584. hozzászólására

És még nemis Várpalota a legszelesebb.
Költözött az utcankba Borsodból egy család, pár hónap után azt kérdezték, hogy itt mindig fúj a szél. Mondtam nekik hogy itt a szélcsendes napok száma 20, vagy az alatti ( most pontosan nemtudom mennyi).

Válasz csoppika #1583. hozzászólására nem tudom de mikor Várpalotán jártam az eső inkább vízszintesen hullott nem tudom hogy lehet úgy permetezni de az eső is leesett egyszer szóval nem szeretnék a szomszédod lenni sok sikert

Válasz Mihály #1581. hozzászólására

Mert, ő ki? Valami jövőbe látó?

Amúgy meg én az ország egyik legszelesebb vidékén lakom, és nagyon jól megvagyunk.

Válasz Rabó001 #1580. hozzászólására szerintem Dávid György nem osztja a véleményed ..

Válasz Mihály #1579. hozzászólására

Egy évre előre nem lehet megjósolni időjárást. Illetve lehetne lehet, csak nincs semmi alapja. Csak annyi, mintha én meg azt josolnam, hogy pont elég csapadék kész mindenkinek.

Válasz csoppika #1578. hozzászólására Nem tudom minek is örüljön az ember de ha igaz lesz amit jósolnak nagyon szeles évünk lesz s lehet az jól jár aki csak a földközeli növényeket termel mert a nagyobbak is a földre kerülnek a viharban

Válasz gcastle #1575. hozzászólására nálunk is csak a haverok kelletek a többinek coki

November közepétől eddig nem esett 10 mm eső, ha így megy tovább az terméskiesés lesz

Válasz gcastle #1571. hozzászólására és még valami ami nem tetszik a termeléshez kötött támogatásnál a gazdálkodási naplón kívül amit én csak zsebtolvaj notesznek hívok mert abban benne van milyen technológiát használsz milyen eszközt vetőmagot stb amihez a kincstárnak semmi köze s másnak sem de mindegy a számla őrzés regisztrálás ide másolj oda másolj mint a kommunizmusban

Válasz gcastle #1571. hozzászólására akkor most a Románok kezdik a fokhagymával mert ők is termeléshez kötöttet kapnak durván 1 milliót hektáronként ... milyen jó már nekünk de nálunk nem az a probléma hogy terület alapú jár hanem az hogy nem fizetik ki a Lengyel gazdák az Olaszokkal 1 időben kapják a pénzt mi meg a Litvánokkal ill. csak kapnánk mert még azt sem fizetik ki ami járna időben s kb ez várható gabona fronton is

Válasz Nskype #1569. hozzászólására
ha családi gazdaságban őstermelőként vagy bejegyezve a számlákat 10 évig köteles vagy őrizni olvas utána a családi gazdaságok alakulásánál törvény írja elő

Válasz Mihály #1566. hozzászólására

"10 évig őrizze a számlákat amit az input anyagra költött)" Ezt a 10 évet hol olvastad?

Válasz Mihály #1566. hozzászólására Na és még egy kis apróság a témához:a gazdák nyereségesen termeljenek s a vidék népesség megtartó ereje nőjön nos ezt a gabona ipar nem bírja fordulni kellet volna már legalább 15 éve de sajnos még ma sem látják be a vezetőink hogy a Magyar lakosság a vidéktől függ lehet bármilyen szintű óvodai bölcsődei ellátás a fő városban a gyermekek a jelenlegi létszám 60 % vidéken nő fel s minél jobban csökken ez a szám annál kevesebb gyermek születik mert a fővárosban 20 éve is közel azonos számú gyermek született csak akkor még a 70% volt a vidéken születettek száma vagy végig nézzük saját Nemzetünk kihalását s a gójok el tűnek a Kárpát medencéből s átveszik a helyüket a zsidók

Válasz Mihály #1565. hozzászólására Illő lenne feltenni a kérdést :akar ez az ország a saját földjében termet zöldséget fogyasztani????? mert ha szétnézünk a világban a Magyar gazdák sajnos ott tartanak hogy a Magyar konyhára nem tudnak termelni Mert a szomszédos országokban jelentős támogatást élveznek akár a Lengyel akár a Román gazdákat nézzük De hát mit is várunk egy ilyen megosztott országban ahol a dohányzó ember felét sem éri a nemdohányzónak vagy az őstermelő az nem is Magyar állampolgár az adózás szempontjából (mert az állampolgár eladhatja a gyümölcsét a spájzban kimaradt konzerveit a garázsban megmaradt limet lomot és gyakorlatilag 800 ezer forintig adó mentes,az őstermelő csak a saját maga által előállított terméket adhatja el de még a fűszert is termelje meg ami ahhoz termékhez kell s csak 600 ezer forintig adómentes s ha családi gazdaságban végzi a tevékenységét 10 évig őrizze a számlákat amit az input anyagra költött) mikor lesz már becsülete a tisztességes munkának s annak a dolgozó embernek aki Magyarországon a munkájából szeretne megélni mert ma csak annak van aki milliárdokat mutat fel akár milyen módon jutott hozzá s ehhez a jelenlegi adórendszer is aszisztál

Az őstermelők kedvezményes adózása ugyanakkor már bevezetése óta legalább annyira irritálja a nem mezőgazdaságból élők egy részét, mint a laposföld-hívőket az Egyesült Államok civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete, a NASA Föld bolygóról készített felvételei. Közülük sokaknak már azt is nehéz elfogadnia, hogy a gazdálkodók jelentős támogatásokkal együtt dolgoznak. Mikor kérdezték meg a gazdákat hogy az iparban s a kereskedelemben dolgozó katások adókedvezménye irritál vagy sem bennünket .Miért nem tájékoztatják az embereket hogy a Magyar gazdák zöme a szomszédos országok adókedvezményeinek a jelenlegi helyzetben csak töredékét kapják s a tervezet is csak az 1/3 része a déli szomszédok által támogatott adó kedvezményeknek a nyugati országok szintjének meg a 10 % sem éri el. Kiért is van a NAK nem a gazdákért ?????

Válasz Matyi50 #1561. hozzászólására

Válasz Matyi50 #1555. hozzászólására

Ezek az ugyneezett civil szervezetek jól fizetett aktivistái akiknek semmijük sincs semmihez nem értenek,de ebböl jól megélnek.

Válasz Bán Zsolt #1556. hozzászólására
Ez a munka dolog alkalmazottként, ma van holnap nincs s borul a bili.Voltunk már egyéni gazdálkodók,veszélyes fajta ,megél a saját kenyerén,függetlenül, a saját földjéből-állataiból.A gazdaság egyéb szereplőinek tilalomfája ez,mivel sem eltartani sem kiszolgálni nem óhajtja az ingyenélő rétegeket.Rendszer ellenessé válik,deviánssá,akarata ellenére,ugye ismerős szavak régebbi időkből?

Válasz .Richard. #1560. hozzászólására

A kisebb szív,nem a nagyok telephelyét gyujtják föl ugy sem,nem a nagyok gépeit,kazlait ,hanem a kicsikét,aki látszódik,aki hangot ad a véleményének. Ezzel kikaparja a nagyoknak a gesztenyét a saját maga sorstalan vergődésével.A nagyobbak meg ölbe tett kézzel figyelik mikor hullik ki egy jó falat gazda számukra a földjeivel együtt.
Hányinger

Válasz bandigh #1558. hozzászólására

A jelenlegi földtörvény miatt akik alol a nagyok törvényesen kihuzzák a földet joggal gyujtanák rá az országot a törvényel támogatottakra. Nem kell ide kivülállo. Amugy meg minden a környezetszennyezésért van persze'hogy meg is sokalhattják az állszentséget az értelmesen gondolkodok. Persze nehéz elképzelni'hogy azok gyujtogassanak.

Válasz bandigh #1558. hozzászólására

Odakint a glifozát tiltás miatt,a nitrátérzékenység bevezetése miatt is utcára mentek.
A zöldek meg gyujtogatják föl a traktorokat meg most már a telephelyeket is.
Kapáljanak,termeljenek akkor azok kézzel a barmok.Inkább éhenhal,max egy cserépbe van növénye amit gondozni kéne.

Ezt persze kihasználják azok a nagyok,akik a zavarosban szeretnek halászni.

Válasz Bán Zsolt #1556. hozzászólására

Nyugatabbra sem fenékig tejfel.De a gond az,ha ez a kelet-európai részekre is átterjed,keveredve a vadkeleti módszerekkel,sokkal durvább lesz.

Sajnos !https://www.agroinform.hu/gazdasag/gyulolet-buncselekmenyek-gazdak-ellen-egyre-nagyobb-a-feszultseg-europaban-42339-001

"Minden egyes gazdaság szabotázsakciók és gyújtogatás célpontjává válik az országban, ha a gazdák nem fejezik be a környezetvédelmi célok elleni tüntetéseket"


Ez nagyon durva irány. Lehet laikus pénzes sötétzöld fotelhuszárok vannak mögötte,de sokkal valószinűbbnek látszik,hogy agrármaffia,akik a káoszt gerjesztik,hogy megszerezzenek komplett gazdaságokat,de leginkább a jó földeket.

Ha viszont az ultraliberál pénzes réteg csinálja ezt is,elérik majd azt,hogy a paraszt nem termel,ezek meg nem tudnak még sz.rni sem,mert nem lesz mit enniük.

HOL ITT A JÖVŐ??? 2800 faluból 1100 még 500 fő sem él:Ahogy a Napi.hu írja, 2005-ben 58 településen nem volt élelmiszerbolt, jelenleg 284 ilyen van. Összesen azonban 3154 település van Magyarországon. A népesség több mint 70 százaléka a 346 városban lakik, a 2800 faluból valamivel több mint 1100-ban viszont még az 500 főt sem éri el a lakosok száma. és ők sem fiatalok ill vannak azok is ünnep napokon mikor haza tévednek a nagyvilágból hogy megnyugtassák az ősöket

Átnéztem, de nem találok benne a lassú járművek kipufogógáz kibocsátási előírásaira vonatkozóan újdonságokat, se a vizsgálatára vagy a forgalomba helyezésre vonatkozólag.

A 7.Melléklet tartalmazza A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű szennyezőanyag kibocsátásának megengedett határértékeit, de ez a rendelet 1996.01.01-től hatályos.
Ezen kívül olyanokat látok benne hogy szövegrészek módosulnak, hatályon kívül helyeznek valamiket, de a hatályon kívül helyezés az nem szigorítás.

Most már tényleg kíváncsi vagyok hogy te mit vélsz felfedezni benne!

Válasz Mihály #1551 hozzászóláshoz nem azt adja amit másoltam nem értek hozzá a pdf -es asza meg

Válasz Rabó001 #1550. hozzászólására
-:http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=200&pageindex=kozltart&ev=20

Válasz Mihály #1549. hozzászólására
A linkje elég lenne...

Válasz Rabó001 #1548. hozzászólására:36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet Egyes közlekedési és környezetvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek
módosításáról, valamint a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső
égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM
együttes rendelet hatályon kívül helyezéséről ---:
(Ez a rendelet)
„51. a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU
rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló,
2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)ez is csak részlet menj fel s olvasd el a közlönyből mert sok írás ide