Hirdetés
Fórum
- Milyen pótkocsit vegyek? új
- Agrártámogatások kifizetése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- SPC-6 vetőgépek új
- GPS működése új
- Ingyenes RTK korrekció közösségi alapon új
- Szója termesztése új
- Kukorica vetési idők ki mit, mikor? új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
Cikkajánló
Hirdetés
Hogyan változtatta meg a digitális átállás a gazdálkodást az Aranykalász Kft.-nél? +VIDEÓ
Közel egymilliárdos beruházással újult meg a teljes géppark.
Sajtóközlemény
2273 hozzászólás
Válasz Radocz #2064. hozzászólására
A képen látható területem (3 ha) szeretném, szerettem volna No-till ként művelni.
Az elmúlt napok hozzászólásai teljesen elbizonytalanitottak.
Szerdán a KITE standon futok egy kört, hogy mikor nézhetem meg a kísérleti parcellát.
Azt tudom, hogy az egyik nem lett értékelhető.
Válasz mtz1221 #2169. hozzászólására
Germinàtorra gondoltâl?
Válasz Radocz #2170. hozzászólására
Pontosítom: inkább vegyszerrel javaslom a megsemmisítést.
Válasz olasz_kapo #2162. hozzászólására
Én úgy tanultam, hogy a takaró növényt tavasszal (ölom) érdemes vegyszerrel, vagy vassal megsemmisíteni.
Válasz Sk Laci #2167. hozzászólására
Itt az olyan földet a nagyok könnyű kombinátorral( kongskilde vagy fop) simítják de nem hagyományos S rugókkal, hanem ahol a kések majdnem derékszögben állnak a földre.
Válasz Gazda12 #2164. hozzászólására
Köszike! Akkor most lúdtalp kapák vannak rajta? Milyen osztásközűek a kapák? Nem probléma, hogy hiányzik a símítólap róla?
Válasz .Feco. #2166. hozzászólására
Nehézfogas 4 kg/szög az árvíz által összeált földön elsiklik akár a betonon, de ahol nem volt víz ott szépen dolgozik.
Kicsit megszikkad, és egyben elegyenesít lazítózás után, mert a lazítóról le kellett vennem a fogas hengert / nem tudom megmondani a pontos nevét, de nektek is van az Artiglión/, mert betapadt volna ősszel. Multban jártam így.
Így azért durva a felület.
Ha egyenesen a kombinátort húznám az durvábra dolgozna és egyből szaggatná fel a nyers talajt, hiába lenne 6-7 cm közt beállítani. /Tavaszig még változhat a körülményekhez képest/.
Nehézkombinátor /4200 kg/8m/ a vízfoltokban is felszedi a megülepedett földet, de csak óvatosan, ott ne maradjak........
Válasz Sk Laci #2165. hozzászólására
miért kell mindkettő?
Válasz .Feco. #2160. hozzászólására
Ha a körülmények engedik, akkor első menetben fogasborona, majd kombinátor kb 6-7 cm mélyen az is lándzsás késekkel, nem lúdtalpkapával, mert az felhozzná a gyurmát.
Ma voltam is megrendelni a lándzsás késeket. Jövőhét kedjén már meg kellene jönnie Csehországból. HA egy kicsit jobb idő lessz, felujítom a szezonig.
Válasz Traktoros30 #2159. hozzászólására
Munkahengernél az eredeti váz vége!
Válasz olasz_kapo #2162. hozzászólására
Oszt eső volt-e? Kelet- vagy Nyugat-Magyarország?
Sziasztok! 2021ben aszályban dombtetőn zöldítés után,vadkáral,korai kuki:5t/ha.Dekalb
Nem voltam el csügedve.
Idén igaz mélyfekvésű területen:7,5t/ha. Spcvel vetve zöldítés után,ősszel zőldítés rtvel bedolgozva és tavaszal rtvel magágykészítés vetés:dkalb 4391, -1q mütrágya sor mellé és 10kl TrikaExpert sorba., Valaki kiváncsi rá,hogy idén hova vetek kukoricát jöjjön el szivesen meg mutattom neki,még a lószar is el gúrúl nem ám a gyogyszerem.Bízom a notillben és a mintillben.
Válasz .Feco. #2160. hozzászólására
pre-post, köcsög helyesíráskorrektor...
Válasz Sk Laci #2155. hozzászólására
Hát amit mi művelünk az a folyószabályozás előtti korokban volt ártér, de a többi passzol...
Tavaszra általában omlós szokott lenni, szóval amikor már járható akkor a lehető legsekélyebb talajművelés amit csak lehet, majd vetés úgy, hogy a vetőgépen a talajművelő tárcsák pontosan a vetésmélységben, hogy legyen magágy a sorok fölött. Ha korai a tavaszodás, akkor ekkorra már általában kizöldül, szóval vetés után 2-3 nappal lehet csinálni egy per-post gyomirtást...
Válasz Gazda12 #2137. hozzászólására
Keped van a kombinátorról?
Válasz #bandi #2156. hozzászólására
Van-e fotó, hogy milyen lent?
Nekem nincs, de tervezek egyet.
Válasz MTZ1221.3 #2098. hozzászólására
Szerintem senki nem erőltet semmi újat.
Egyesek inkább a szántás folytatása mellett kardoskodnak.
Válasz 72 #2148. hozzászólására
Nincs mit visszafordítani, ez mindig is ilyen volt lenn. Valódi humuszanyagokat nem tartalmazó, nehéz agyag.
Válasz .Feco. #2151. hozzászólására
Fecó, ti is müveltek olyan talajt, ami ártéri kötött fekete föld, ami úgy viselkedik, mint a gyurma?
Nekem van ilyen, tettem is fel idénről is képet, ahogyan el van öntve vízzel /nem csak pocsolyák, hanem egységes vízfelület hektárokon, akár egy tó árvíz miatt/.
Ilyen földet miként dolgoznál be tavasszal napraforgó elé?
35-40 cm mély lazítással /Maschio Attila 7/3m/ ment a télbe.
40 cm-nél mélyebb lazítás nem lehetséges a kavics miatt, ami a termőréteg alatt van. Így is foltokban rettenetesen köves a kavicsdarabok miatt. nem ritka a 30 cm átmérőjü kődarab.
Válasz .Feco. #2153. hozzászólására
Hát akkor legyen....
Válasz MrPoke #2152. hozzászólására
Hát azért 60%-ban de....
Válasz .Feco. #2151. hozzászólására
De nem is 40-50cm es termőrétegen, 10-15aranykoronás földeken gazdálkodsz.
Van tartalék amit kimerítsetek. Az meg, hogy a felső 0-30 ban emelkedi a szervesanyag az egy dolog ....
Válasz MrPoke #2147. hozzászólására
Alapvetően nem az a baj, hogy oxigént juttat a talajba, ott alapból is van oxigén, és bizonyos mennyiségre szükség is van, a baktériumok és gombák egyes csoportjai aerob élőlények, és elsősorban ezek felelnek a humuszképződésért (pl. ezért forgatják a komposztot is mikor érlelik), az tény, hogy belenyúlnak a szerkezetbe, megrepesztik az aggregátumokat, és bekeverik a szármaradványokat, amelyek a talaj alsóbb részeiben a szerkezetjavulást, tápanyagkészletet, humuszosodást hoznak, és tápanyaggal látják el a mikroorganizmusokat is. A nagyon kötött talajokon, nagy szármaradványt hagyó kultúrák után pl. mi elsősorban a 70-30 szabályt tartjuk szem előtt, azaz minden művelet után az éppen ott lévő növényi maradványok 70%-a maradjon fent, és 30%-ot dolgozzunk be. Ez 18 év alatt 2-2,5%os szervesanyagnövekedést hozott, és azt, hogy minden évben művelhetőek a talajok, megszűntek a belvizek, vízállások, illetve kb megkétszereződtek a hozamok...
Válasz #bandi #2145. hozzászólására
És ki mondta, hogy az nem termőtalaj? Érdekes mód nállam az a sárga föld ami 40cm től van az is átvan szőve gyökerekkel.
A gabona gyökere is lemegy 1-2 m re...
Válasz 72 #2148. hozzászólására
Nem, azt akarja mondani, hogy a speciálisabb talajok sokkal szűkebb teret engednek a kísérletezésre és sokkal hamarabb és jobban megbosszulják a hibákat. A kolléga lentebb azt állítottak, hogy egy jó szántás nem csinál nagy kárt, míg mi többen azt állítjuk, hogy de...
Válasz #bandi #2145. hozzászólására
Akkor ezzel azt akarod mondani, hogy nálatok már visszafordídhatatlan a talaj regenerálása, és lassan művelhetetlen lesz?
Válasz #bandi #2139. hozzászólására
Az ekével eggyet értünk de ez nem is volt kérdés.
Véső eke viszon még mélyebben juttat oxigént a talajba ami szintén káros, a kialakult kapillárisokat rombolja, és pont az ami miatt sokaknak tetszik aprózza a talaj agregátumokat. Szóval igen is káros a talajra.
Én is használtam 5 évig. Első évben csodákat művelt sosem volt olyan jó termésem. Mivel a talajban lévő szervesanyag eléget az oxigéntől, így rengeteg tápanyag feltáródot. De ez 2-3 év után kifulladt és elkezdett visszaesni a termés.
Az viszont vitathatattlan, hogy a szántáshoz legközelebbi talajt hagy maga után ezért kedvelik a kezdő gazdák. De ahogy egyre jobban képesek átállni a tavaszi szármaradvány kezelésére úgy szépen lassan el kell hagyni a használatát.
Válasz #bandi #2139. hozzászólására
"Egy vésőeke felemeli a talajt, kever is rajta, de azért többnyire minden ugyanoda kerül vissza mint előtte, nem áll fel a feje tetejére az egész talajszelvény."
Ezzel az a gond, hogy rombolja a talajszerkezetet, "porosít". A lehulló csapadék meg beiszapolja, ezért a műveléskor jaj de jól néz ki talaj, betömörödik.
Válasz MTZ1221.3 #2143. hozzászólására
A középmény lazítottnál kiszedte a talajt, hogy 50 centinél már biogén szerkezet van. A szántottnál ezt 70 centinél találta meg.
Nálunk 70 centinél már nemigazán beszélhetünk termőtalajról.
Tehát ott, ahol a szelvényben van bő 1 méter talaj, ott lehet kisérletezni. De ahol max 50 centi ott már nem sokra megyünk a 70 centin lévő dolgokkal.
Válasz DDT #2142. hozzászólására
Tehát abban segítettetek ki, hogy a vésőeke igenis javítja a talajt? Vagy miben?
Mert ahogy olvastam a hozzászólásaitokat a talaj fejlesztésére nem sok hangsúlyt fektettek, sőt egyeseknél egyre nehezebb a lazítás.
Nálam meg egyre könnyebb, igaz én nem vésőekézek, de még lazítózni sem szoktam. De 100%, hogy ti csináljátok jól, azért nehezebb a művelés mindig. Mert akkor szerintetek minél jobban összetömörödik évente annál jobban él a talaj? Tehát akkor így?
Köszönöm, én azt hittem, hogy minél jobban fejlődik a talaj annál könnyebb, vagy annál jobban nem kell vele csinálni semmit. Nekem most is az összes terület be van vetve takarónövénnyel, de tuti, hogy én csinálom rosszul. Kíváncsian várom majd a tanításotokat majd itt ebba a topikban a direktvetésről, mert tuti, hogy a mély művelés segít a szerkezeten, legalábbis szerintetek.
Sok sikert! Várom majd az infókat és a pozitív beszámlóitokat!
Válasz #bandi #2139. hozzászólására
Ebbol le lehet vonni a konkluziot. Szerintem lehet szepen is szantani, nem mindig kell a vegletekben gondolkodni.
En nem akarlak semmirol meggyozni.
Válasz #bandi #2139. hozzászólására
A kolléga megint lyukra futott, de pont ezért vagyunk itt, hogy kisegítsük a másikat.
Válasz MTZ1221.3 #2113. hozzászólására
Debizony, sok szempontból nagyobb bűnt követ el.
Most tekintsünk el azoktól a talajoktól, amelyek szantás után úgy néznek ki, mintha meg lenne tárcsázva.
Hanem igazi hantos szántást nézzél, ami az ország túlnyomó részében van, még jókörülmények között is.
Tehàt eleve a nagy felület, amin párologtat, aztán ottvan a rengeteg felszínre fordított mikroorganizmus ami jobban érezte magát 25 centi mélyen mint a napon. Meg a teljes parcella alatt van a szántásmélységben egy elkent réteg, ami még semmi ahoz a tényhez képest, hogy egy három fejes eke esetében rendelkezni fogsz egy 30 centi mélységben lévő keréknyommal, ami a lágy földet frankón megtaposta, a teljes területed 1/3-án. Persze dobott rá az eke egy kis lazább réteget, de az azért nem tünt el onnan. Pont ott, ahol a gyökereknek vígan menni kéne mindenfelé. Satöbbi.
Egy vésőeke felemeli a talajt, kever is rajta, de azért többnyire minden ugyanoda kerül vissza mint előtte, nem áll fel a feje tetejére az egész talajszelvény.
Válasz Traktoros30 #2134. hozzászólására
Amit évek óta forgatás nélkül művelünk ott inkább az szokott a baj lenni, hogy túl gyors a vegyszerek lebomlása, és nincs elegendő talajhatás... Amiről te írsz az elsősorban ott gond, ahol alapból szántanak, és gyér a talajélet...
Válasz Traktoros30 #2136. hozzászólására
Szétvágtuk a satex kombinátort,és megnöveltük a sorok között a távolságot 55-60 cmre ahogy a váznál kijött,4sorosból lett 5soros kapaosztás meg lecseréltem a gyári kacsatalpat a széles sorközi művelésnél hasznátakra! Gyakorlatilag ha nincs méteres szármaradvány akkor mehet a kukorica tarlón is minden gond nélkül! Volt olyan föld amit avval lehúztam ősszel 3 cmn (rt-t is ennyin húzzúk) és úgy ment a télbe!Nagyon hasznos szerszám lett igy a kombinátor de kötött földeken ez nyilvan nem a legcélszerűbb szerszám alapművelésre!
Válasz Gazda12 #2135. hozzászólására
Mit jelent az átalakított kombinátor? Tavasszal pont mi is a kombinátorral küzdünk a szármaradvány miatt.
Válasz Traktoros30 #2134. hozzászólására
Semmi baja nincs nyugi! 2017-óta nem szántunk (lemken Variopalt már el is adtam..)!!Sőt igazából már 95 százalékban csak rt,vagy az átalakított kombinátor megy a földeken! Én inkább mindig arra igyekszek törekedni minnél nagybb mulcsot hagyjak..és az addig takarjon ameddig csak tud! Nem okoz gondot a szármaradvány csak a munkagép tudja kezelni...(Cél a teljes no till) Takarónövényeket is használunk!
Válasz .Feco. #2133. hozzászólására
Szia! Egyik ismerősömnek kukoricája volt az idén és szerette volna csak lazítani napra elé, de a bérvállalkozó ennek ellenére felszántotta, mert a növényorvosa szerint az idei aszály miatt a szermaradványok negatívan érintenék a napraforgót. Ti tapasztalatok ilyet a forgatás nélküliben?
Válasz Sk Laci #2132. hozzászólására
Nekünk is 20 év kellett, hogy itt tartsunk, nem kell minden egyből, bár én a helyedben a vetőgépet előrevettem volna. Egy jó vetőgép kis túlzással bármilyen talajba tudna vetni, a talajművelő gépeket viszont van, hogy évekig fel sem akasztjuk, mert másra van szükség...
Válasz .Feco. #2119. hozzászólására
Hasonló talajkészitő munkagépjeim vannak más márkáktól. Egy erre a célra megfelelő vetőgép
még hiányzik. Horsch Prontóra gondoltam, de az idei 2023 gyártások árai nagyon elszaladtak 2022-höz képest.
De egy 300 lovas traktor se lenne rossz.
Sajnos kicsi vagyok ekkora beruházásra, hogy minden gép meglegyen a legtökéletesebb munkavégzésre.
Válasz termelo #2129. hozzászólására
Nézzed, nem mindenki van a nyilvános eredményeké oda.
SK-ban a statisztikai hivatalnak minden évben jelentsük a termésátlagokat. Van ott egy bekezdés, hogy nyilvánosságra hozni az eredményeket a TOP Agroban, vagy nem akarom, hogy megjelenjenek az eredmények. Az utóbit választom már vagy 10 éve.
Az ismerősöm nyilvánosságra hozatalt húzta be. Mindegyik termelt növényemmel jóval felette voltam, de természetesen őtet hívták meg a Topagróba. Ment az aszonyával, fizetett jóval 1000 euró felett a részvételé és kapott egy diplomot.
Amikor meg beszéltem vele, akkor azt mondta, inkább ment volna az asszonyal 1 hétre valahová welneszezni mint ott bohóckodni egy délutánt
Válasz termelo #2129. hozzászólására
Helyes, ez a szint még most neked magas, de pár év és szívesen várunk vissza :)
Válasz MrPoke #2125. hozzászólására
Mondanám, hogy kár de a referencia nélküli eredmények nem értékelhetőek így tök mindegy.
Én nyitott vagyok az újdonságokra gondoltam hátha látok valami újat a Topicban de belátom tévedtem.
Folytasd nyugodtan az önsztárolást meg hülyítsd a lószarrugdosókat, inkább nem tartalak föl benne.
Csá
Válasz termelo #2127. hozzászólására
Én meg mondom mi a fő gond nálad is és sok nagy és kis gazdánál . Mindig termelés maximamlizására hajtotok és nem a profit maximalizására . Mondom én aki 10 éve még csak szántott és nem is vette be a fejem ezeket az új dolgokat azóta a területeim50-70%-án már csak szátóföldi kulti megy és ha olyan az év akkor abba vetek is . Igaz még szántok tavasziak egy része alá de ott is már csak a technológiai fejlettségem miatt van szántás . Én inkább termelek kevesebbet de azt olcsóbban és sok szélsőséges időben még a mennyiségeim is jók .
Üdv. a szomszédból .
Válasz Csavarkulcs #2124. hozzászólására
Olvasd el még egyszer hátha megérted, nem hagyta abba senki a szántás nélküli technológiát csak a felvázolt 8000 hektár esetében lecsökkentették a felére addig amíg az évről évre beérkező adatok alapján nem lesz jobb a szántásnál.
Válasz Csavarkulcs #2124. hozzászólására
Válasz termelo #2123. hozzászólására
Így van, és ez a No-Till, forgatás nélküli művelés lényege. Az év folyamán nagyon sok döntést kell meghozni, aminek mindnek más a kimenetele. Folyamatosan kell reagálni az időjárásra a növény fejlődésére, stb.... Erre nem lehet egy könyvet írni hogy minden váltózót figyelembe megoldást adjon.
Nekem azért is jó a az a gazdasági méret mert ha valamit csinálni kell azt tudom azonnal. 1-2 nap minden agroteknikai művelet készen van, tudok reagálni a változásokra. De azt nem fogom tudni átadni senkinek mikor mit hogyan.... De őszintén nem is akarom :P
Válasz termelo #2096. hozzászólására
Akkor nem jól csinálták...itt tavaj a nem szántott adott valami mérhetőt. Valamint az volt a leg költséghatékonyabb. Még az ősszel kukorica tarló egy sor RT..majd tavasszal vetés előtt szintén egy sor RT.. egy sima vetőgép is eltudja vetni a szóját. Nos az a szója volt a legköltséghatékonyabb és termésben ott volt a full technológiás szója mellett. A forgatásnélkúli egy összetetteb technológiát-gondolkodás módot igényel. Azért adják fel mert az eke ápol és eltakar alapon egyszerűbnek tűnik.