Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak653 FtBenzin árak643 FtEUR393.7 FtUSD368.73 FtCHF405.84 FtGBP459.98 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Mára az határozza meg mit használhatsz,amit kapsz és fújhatod rá. És azt vagy kénytelen kombinálni. Lényeg alapkezelés nélkül véletlen sem ajánlott. Lehet szerencséd..de egyszer beüt a a gebasz..főleg a parlafűel. fogod a fejed. Én pledge alapot használok. Majd mikor volt a corum azt. Most megy a Refine-benta-pulsar. Növény védősöddel ezt beszéld át. Idén beszójázik az ország. Ilyen itt még nem volt. Hogy a helyi vetőmagos cégnek elfodjon a vetőmagja már most. Ha kalapból megy a szemesfehérje támogatás. Akkor az oszlani fog. Hacsak nem tolnak valamit még oda...karcsúra saccolható. Blazer egy jó gyomirtó volt. Érdekes a világ többi pontján még használják...nálunk tabu.
Válasz envagyok2 #6147. hozzászólására
Arról pont nem készült foto, de nem azért mert nem volt épp fotogén az állomány. Pár szál gyomot eltekintve tiszta volt elhiheted. De ehhez kellett 3x gyomfésűzni meg 3x sarabolni. Nagy odafigyelést és szorgalmat igényel,hogy sikerüljön de nem a lehetetlen kategoria. Van pár év tapasztalatom.
Szerintem meg próbáld ki nyugodtan ha úgy érzed hogy segítség kell szólsz szakembernek helyszínen meg nézi és ad tanácsot de ,a fajtatulajdonos komplett technológiát is tud adni .Ha elsőre nem sikerül az nem azt jelenti hogy nem is kell vele próbálkozni ,maga tanulja meg az ember a sajátján hogy hogyan kell csinálni.
Válasz envagyok2 #6147. hozzászólására
Ennél a résznél jön az, hogy a terület kiválasztása. Ha parlagfűvel erőssen fertőzött a terület, oda nem vetnék szóját. Sztem most sokan ott tartanak, hogy a szója kis költségvetéssel, jó profittal termelhető mert ezt olvasta a neten. Hajrá
Válasz Traktoros30 #6150. hozzászólására
Amelyik a végén a legnagyobb hasznot hozza. Felénk Szentamás és Újvidék között van akinek 30 éve szója kukorica vetésforgója van 6v7 évente betéve egy búza is közéjük. És mindez minimális nitrogénnel a kukoricákra. De 3x több esőjük van, egy 2 hetes gyakorisággal.
gabona sortávnál nagyobb sortávra rövid, el nem ágazó fajtát vetni, huhhha. persze, lejöhet róla 22 mázsa. gabona sortávnál pedig a 120-130 kg bőven elmegy, és meghálája ha több, szerintem 60+ termőtőnél keződik a jó termés, rövidebb, nem elégazó fajtáknál. termőtő. nem mag, nem csíra, termőtő. jah, nincs rövid tenyészidejű és elágazó fajta. még az se az, amire a szójakirályok azt mondják, hogy ez az. nincs olyan. lehet számolni mibe fáj most 130 kg mag, és mennyi lesz a tmogatás, amire azt mondják, hoyg a támogatás betakarja magot.
és ha már mag meg oltott mag. érdemes megtudni, hogy mikor volt beoltva. hány nappal a vetés előtt. nem hónappal, nappal... aztán azt a magot hogy szállították. csütörtök este fölrakták a ponyva alé, és hétfőn oda is ért hozzád. 30 fok, napsütés ponyva alatt 60 fok, csepegő pára. nah mennyi baci maradt életben? egysem.
abszolút igaz, a 75 kg mag az éppen fele annak, amivel érdemes nekiállni... a talaj, a vetés, a talaj minősége pedig mindennél lritikus, aki a felső 20%ba akar bekerülni, szóval nem az a lerohanjuk prontóval 16 kmhval... már akinek van szeme van hozzá.
aratárkosi képet tégy fel erről ugyan ebből a látószögböl. ilyenkor minden heppi, nem mondom, de ilyenkor kezdpdik a parlagfű kelés.
a másik, kapálás, gyomfésű. aki alapgyomírt, az szerintem ne kapáljon. ha jól sikerült, jó a talaj, morzsás, nem hantos, nem repedezik el, nem szakad meg a gyomirtó film, ott a kapálás szeirntem öngól. nem bolygatjuk meg a talajt, mert a pokol szakad ránk. ott inkább felülkezelés, és imádkozás.
nem, ezt írtam. nem vetésforgóról ítam, hanem arról, hogy ott van esély nagy biztonsággal jó szójára ( a jó szója az 3+ tonna, sokaknak beragadt a 5-6 tonna, nincs olyan, csak szólok), ahol a kukorica is jó, mindig, nem 10 évből egyszer, hanem minden évben. de itt meg értelmetlen szójázni, mert a kukorica háromszor többet hoz. ez az optimum. aztán szorulunk kiljebb, ahol már nem ennyire szuperek a feltételek, ott jönnek a kompromisszumok. szójánl a kompromisszum azt jelenti, hogy totál szerencse kérdése a jó szója, ha rájön az évjárat, akkor jó. ha nem, akkor totál kapufa, vagy bukta. jó termőhelyen, jó mikroklíma melett azt mondjuk 3 évből 1 a szójának jó, másik kettő vagy kapufa, vagy bukta. napra 10 évből egyszer bukta. sokkal stabilabb, sokkal kevésbé érzékeny a körnxyezeti hatásokra, sokkal jobban trvezhető, sokkal biztonságodsabb. nem igaz, hogy szójára nem kell költeni, nem igaz, hogy a gyomirtása nem macerás. a gyomirtása szerencse meg bátorság kérdése. ki mennyi pledget mer kitenni, milyen eső jön rá, milyen a talaj, felveri vagy nem. aztán jön a napra árvakelés, ha 5 éven belül volt napra, szerintem felektős a szója. persze tudom, mocskot is lehet termelni, meg mocskot is lehet artani, aztán majd elmegy valahova, de tény, hogy a naprás szója alkalmatlan élelmiszeripari célra, mert a pörköléskor a napra feketedik, és rózsasínbe is undorító a parizer, barnába meg kifejezetten az. szóval menjen a bentazon, vagy ne. menjen. utána mehet az amalgrol. aztán jön a parlagfű, már majdnem záródik a gabona sortáv, már majdnem azt hisszük, hogy ok. de nem oké, ha 10 lépésenként 1 szikleveles parlagfdűnél több van. mert annak a tízszerese fog kelni, és mind fölé fog nőni. jön a fejvakarás augusztusba, mikor fölénőtt, hogy szedjük elő a honekker bosszúját, az e303-ast, bűvöljünk rá valami kaszát, és vágjuk le a szója fölött. ha nincs ilyen, akkor jön a fejvakarás, hogy desszikáljunk gyorsan, de mikor. ha túl korán, foltos lesz a szóha, már ami megmarad, és eladhatatlan. ha későn, semmi értelme. jó, akkor menjen a kórom. utána meg az amalgerol, hogy a vigyázba vágódott szóa meginduljon még azelőtt, mielőtt záródik a hajtáscsúcs. és ekkor már elfröccsent igen igen bő 200 ezer ft, jön a nyár, rohadt éeltbe sárgul, kálium hiány. adjunk neki. meg még valamit. aztán lehet lesni esőt, termékenyülést, és lejön 18 mázsa. vagy amit mondasz, 15 máza, vagy 10 mázsa. 10 mázsa szója az bolt? szerintem borzalmas ráfizetés. és simán benne van. nem hiszik el, de simán benne van. meg a 3 mázsa is. nem optimális helyen totál szerencse kérdése.
Még egy apróság. Sokan sokféle képpen csinálják a szóját. Tapasztalat szerint a szója pozítivan reagál a nm-kénti tőszámra. Valamint az egyenletes vetésmélységre. Ez az utóbbi a későbbi gyomirtások miatt lehet érdekes és majd betakarításkor. Szója valójában pont ugyan úgy meghálálja a pontos precíz vetést..mint a kukorica vagy a szotyi.
Ha megvan a mag csinálj egy ládában..pl kelés próbát. 100db..egyenletesen kézzel elvetve. Nedves földbe meleg helyen pár nap és sorol. Akkor már látsz valamit a magból. Vagy csinálsz 2-3 próbát a találomra vett vetőmagból.
600 ezer tőnél többet ne tegyél 1 hektárba. 75 cm-nél gyakorlatilag szinte szórvavetés történik. Így magmérettől-fajsújtól függően valahol átlag 100kg/ha plusz mínusz 10kg...kb. Mindíg darabra vetünk szóját és cm-re Tehát ha 45 cm-re vetek korai fajtát (tőtáv)3,5 cm-re..hosszabb fajtát 4,5 cm-re. Ilyenkor a már fent említett mag tulajdonságai adják a hektáronkénti normát. Ha gyenge a csíra akkor akár 120kg-ot is bele kell rakni..ha kiválló a csíra akkor a 80kg is jó.Még ez a tényező is játszik vetéskor. Valójában a mag mondja meg a vetett sűlyt egy hektárba. Átlagosan 100kg számolj.
Válasz Bzsr #6123. hozzászólására
Hol olvastál olyat, hogy én kergetek valamit? Kérdeztem. Méghozzá pont úgy, hogy azért ez a dolog nem fenékig tejföl.
Szia már írtam neked a múltkor is hogy a szója sosem a kukoricát kell hogy kiváltsa legalábbis a mi környékünkön a napraforgó helyett tesszük be a vetésforgóba feltéve ha a talaj megfelel neki Valamint ha megfelelő magot vetnek sosincs szükség szárítóra én 1996 óta szójázom kisebb nagyobb sikerrel de sosem kellet szárítani.De rajtam kívül az itteni gazdákét sem .Az valóban igaz hogy a gyomírtása kicsit macerás de ha valaki ismeri a területeit és a gyom flórát azért nem olyan nagy ördöngősség.El árulok neked egy titkot Felénk senki sem rak alá komplexet max 150kg pétit és ennyi optimális időben ad 3t rosszabban 1-1,5 t de felénk optimális időben sem terem a napra 3.5 nél többet.És a terményfeldolgozó minden mennyiséget meg vesz.
így van, mer a támogatás... minden szójás könyv úgy kezdődik, ahol a kukorica évjárattól függetlenül, szépen díszlik, ott érdemes a szóját megpróvbálni. de ahol a kukorica szépen díszlik, és terem sok év átlagában ma már 10 tonna fölött, jó évben 15öt, és megvan a feldoglozásához szükséges kapacitás (szárító, tároló), az minek szójázik? ötször több pénz van még az 6 ezrers kukroicán is, mint a 15 ezres szóján. az illúzió, hogy igénytelen, és nem kell vele foglalkozni, és nem kell tápanyag, és izéhozé. nitrogén nem kell annyi mint kukoricának, ha van a földben baci, de brutálisan kálium igényes, foszfor igényes, mint bármilyen hüvelyes, hivatalosan nem tudod gyomirtani, ha nem jó a talaj, és felverődik róla a gyomirtó, akkor feleződik a termés, aztán meg lehet amalgerollal öntözni, hogy a másik fele azért meglegyen, meg majd sokan hátraesnek mikor meglátják mennyi a bentazon meg a kórum a két felülkezelésre, és mindegyik után mehet 4 l amalgerol, hogy a szója elinduljon. 3 tonna szója nem esik le az égből. másfél leeshet. de az kruva kevés millió ft-os magárnál, és 135 ezres terményárnál, mikor ráadásul könyörögsz, hogy valaki vegye át. pláne ha olyan a sezon, hogy szotyi is megkésik, és mindenki szotyizik még, aztán meg pörög a kukorica, mert mondjuk jön a tél. nah akkor keress szójára szárítót...
örülök hogy idén mindenki beleugrik, jól felverik a vetőmag árát, leverik a termény árat, feleződik a támogatás, én kihagyom.
Válasz Traktoros30 #6127. hozzászólására
Szemre nem tudom, de 2 soros 120 lukas tárcsával 70 centin, magmérettől függően 50-70 kiló megy el holdjába. itt egy táblázat, ebből már mindent átbírsz számolni a monosemre is.
Én csak a tendenciara, próbáltam reagálni
felénk is a kukorica termelők egy része
menekülő növény ként, idén először
fogja vetni ,volt aki kérdezett ezt azt,
van aki mindent is jobban tud.
Meglátásom, hogy most én fogok újabb
tapasztalatokkal gazdagodni.
Persze , csinálni kell az a legjobb
ha mindenki, aki még nem foglalkozott
vele megprobalja ,aztán meglatja.
15. éve szojazok, talán van valami ralatasom, nem a fotelbol beszéltem!
Ha hülyeséget mondtam ,elnézést!
Amúgy egy hálás növény, ha már itt
tartunk, én szeretek vele foglalkozni .
Megfelel?
az a baj, hogy az amerikai szója bab árnak a töredéke az itteni felvásárlási ár, még akkor is, ha egyébként importra szorul az orszéág, és az eu is, és onnan hozza be. akkor egy hogy lehet?
Megint elmegy a beszélgetés hülyeség irányába. Tudja esetleg valaki, hogy 75 centis monosem géppel akarjuk elvetni, és ahhoz elvileg van szója tárcsa és akkor mennyi magnorma jönne ki?
Igen eladhato, már csak az a kérdés, hogy mennyiért?
A tengerentul tegnap a 2019-20-as árakon
ment a szója. Szerintem is most megint
tulvan tolva ez a dolog, mint 2015-ben
mikor megjelent a termeléshez kötött
támogatás. Aztán sokan felhagytak vele.
Kicsit túl van gondolva a szója termesztés sztem….
Nekem tavaly kukorica elővetemény utàn, minimális alapműtrágyával, 2 gyomirtással meg egy desszikálással 4 felett lett az átlag.
Az igaz, hogy a tavalyi nyár csapadékban bővelkedett, de én idén is megpróbálkozok vele.
Ja és nem fekete viràgföld, átlagos 18-20 körüli ak középkötött talaj
Szép álmot kergettek. Nem minden az öntözésen múlik. Mindenki csak Baranyára fókuszál. Hirtelen divat lett a szója, mert az mennyire eladható. Így legyen, jövőre meglátjuk ki fog vetni újra
Itt baranyában volt már rá példa öntözve Szója nem mindenhova való...intenzív technológiával vagy 2 tonna csak az önköltség. Pláne 150 ezrer/tonna áron. Egyszer szalad bele a tulaj a parlagfűbe. Onantól agyrém és költséges a szójázás.
Válasz Csavarkulcs #6115. hozzászólására
Milyen területen, az ország melyik részén?
De nem is garancia hogy lesz 6 tonna.
Meg mennyit öntözve? Nem mindegy hogy egyszer megöntöd dobbal mondjuk 40mm-rel, vagy rendszeresen megy rajta a linear.
Szia, ha szójábol 2 t meg van az olyan mintha naprábol 3 t teremne. Csak akkor van baj ha nagy aszály lesz mert napra akkor is lesz 1-1,5 t szója viszont semmi.
Sziasztok!
Az idén fogok először szóját vetni, de sajnos nem fogom tudni öntözni. Érdemes öntözés nélkül foglalkozni vele, vagy inkább úgy fölösleges? Csak azt számolgattam, hogy egy öntözésnek 70-80 ezer önköltsége van és úgy már el sem nagyon bírná a szója. Hajdúban gazdálkdounk.
Termőhely lokáció főleg a választott fajta miatt. Az alapművelés kinek hogy- Viszont a szójának a gyom kérdését az előző növény gyomszabályozása-annak a tarlójának az utólagos gyom szabályozása határozza meg. Mivel itthon hatékony vegyszer gyakorlatilag mára nem nagyon van. És a szemes fehérje támogatás miatt még az is okoz némi fejtörést ami van a nyövény védelmére. Több gyártó található a piacon az alapanyag szinte mindenhol ugyan az csak a neve más. 75cm-er a jól elágazó fajtáknál és jó csapadékkal-esetleg élővíz melletti területtel rendelkezőknél jobban érvényesül (meglévő géppark precíz vetés a kukorica vetőgéppel. Ha bele kell menni kapálni akkor kevésbé problémás. ) Alapból gabona vagy dupla gabona-45cm-es sortáv hogy gyorsan záródjon. A 45 cm-hez külön gép kell. Vagy barkácsolni a meglévővel. Gyorsan záródás az árnyékoló hatás miatt indokolt.(víz-pára) Gyomszabályozásban a parlagfű.ebszőlő(festi a szóját) cikok-vaddohány...nem szegít az árnyékolás. Simán átmennek rajta. Tápanyag-lombtrágya ízlés szerint. A nitrogén nem nagyon kellene túltolni..mivel kitolhatja a betakarítást. Alapkezelés nélkül szerintem el sem érdemes indítani a szóját. Az alapkezelő szer bedolgozása gyomfésűvel max 3cm. Mélyebbre keverve veszít a hatásából. Gyomszabályozás kulcsa a szójának. Alapkezeléshez viszont kell-nem árt a szármaradvány mentes talajfelszín. Vagy időben elkészíteni talajt. Egy jó vetőgéppel elvetni a gyomos területbe. Majd azt leütni..ez lenne az alap. Hideg földbe vetve lassú a kelése és nehezen tér magához a kelés után. Vetés utáni hengerezés lehet de általában ha nedves meleg földbe kerül már 2 nap és szép csíra van. Tehát vagy elé hengerezni. Vagy rögtön a vetőgép után. Hengerezés a talaj miatt mint a magágy szerkezete vagy a talaj felszín kialakítása a betakarítástsegítendő beavatkozásként. lehet opció. Vetés utáni hengerezésnél az alapkezelés kifújása már csak GPS-el lehet normális a találomra vegyszerezés itt is problémás. (túl sokat kap-nem kap semmit) Oltóanyagos szóját érdemes vetni...pláne ha nem volt ott előtte még szója az eltelt pár évben.
6209 hozzászólás
Válasz lotus80 #6153. hozzászólására
Mára az határozza meg mit használhatsz,amit kapsz és fújhatod rá. És azt vagy kénytelen kombinálni. Lényeg alapkezelés nélkül véletlen sem ajánlott. Lehet szerencséd..de egyszer beüt a a gebasz..főleg a parlafűel. fogod a fejed. Én pledge alapot használok. Majd mikor volt a corum azt. Most megy a Refine-benta-pulsar. Növény védősöddel ezt beszéld át. Idén beszójázik az ország. Ilyen itt még nem volt. Hogy a helyi vetőmagos cégnek elfodjon a vetőmagja már most. Ha kalapból megy a szemesfehérje támogatás. Akkor az oszlani fog. Hacsak nem tolnak valamit még oda...karcsúra saccolható. Blazer egy jó gyomirtó volt. Érdekes a világ többi pontján még használják...nálunk tabu.
Válasz envagyok2 #6148. hozzászólására
Mikor bejött az Isodor..75 kilóval vetettük.
Válasz envagyok2 #6147. hozzászólására
Arról pont nem készült foto, de nem azért mert nem volt épp fotogén az állomány. Pár szál gyomot eltekintve tiszta volt elhiheted. De ehhez kellett 3x gyomfésűzni meg 3x sarabolni. Nagy odafigyelést és szorgalmat igényel,hogy sikerüljön de nem a lehetetlen kategoria. Van pár év tapasztalatom.
Válasz Koczka József #6155. hozzászólására
Köszi :)
Válasz Traktoros30 #6150. hozzászólására
Szerintem meg próbáld ki nyugodtan ha úgy érzed hogy segítség kell szólsz szakembernek helyszínen meg nézi és ad tanácsot de ,a fajtatulajdonos komplett technológiát is tud adni .Ha elsőre nem sikerül az nem azt jelenti hogy nem is kell vele próbálkozni ,maga tanulja meg az ember a sajátján hogy hogyan kell csinálni.
Válasz Lothar1 #6152. hozzászólására
A bukta borítékolható.És a végén még az ára sem annyi lesz mint amivel most kalkulálnak.
Válasz Csavarkulcs #6140. hozzászólására
Szia!
Gyomirtásnál milyen hatóanyag vált be neked?
Hány alkalommal csinálod?
Köszi!
Válasz envagyok2 #6147. hozzászólására
Ennél a résznél jön az, hogy a terület kiválasztása. Ha parlagfűvel erőssen fertőzött a terület, oda nem vetnék szóját. Sztem most sokan ott tartanak, hogy a szója kis költségvetéssel, jó profittal termelhető mert ezt olvasta a neten. Hajrá
Válasz Traktoros30 #6150. hozzászólására
Amelyik a végén a legnagyobb hasznot hozza. Felénk Szentamás és Újvidék között van akinek 30 éve szója kukorica vetésforgója van 6v7 évente betéve egy búza is közéjük. És mindez minimális nitrogénnel a kukoricákra. De 3x több esőjük van, egy 2 hetes gyakorisággal.
Sok pozitív nézet :D Melyik növény jobb? A pocok által kirágott búza 5000 forintért?
Válasz Csavarkulcs #6137. hozzászólására
gabona sortávnál nagyobb sortávra rövid, el nem ágazó fajtát vetni, huhhha. persze, lejöhet róla 22 mázsa. gabona sortávnál pedig a 120-130 kg bőven elmegy, és meghálája ha több, szerintem 60+ termőtőnél keződik a jó termés, rövidebb, nem elégazó fajtáknál. termőtő. nem mag, nem csíra, termőtő. jah, nincs rövid tenyészidejű és elágazó fajta. még az se az, amire a szójakirályok azt mondják, hogy ez az. nincs olyan. lehet számolni mibe fáj most 130 kg mag, és mennyi lesz a tmogatás, amire azt mondják, hoyg a támogatás betakarja magot.
és ha már mag meg oltott mag. érdemes megtudni, hogy mikor volt beoltva. hány nappal a vetés előtt. nem hónappal, nappal... aztán azt a magot hogy szállították. csütörtök este fölrakták a ponyva alé, és hétfőn oda is ért hozzád. 30 fok, napsütés ponyva alatt 60 fok, csepegő pára. nah mennyi baci maradt életben? egysem.
Válasz Csavarkulcs #6140. hozzászólására
abszolút igaz, a 75 kg mag az éppen fele annak, amivel érdemes nekiállni... a talaj, a vetés, a talaj minősége pedig mindennél lritikus, aki a felső 20%ba akar bekerülni, szóval nem az a lerohanjuk prontóval 16 kmhval... már akinek van szeme van hozzá.
Válasz Lothar1 #6142. hozzászólására
aratárkosi képet tégy fel erről ugyan ebből a látószögböl. ilyenkor minden heppi, nem mondom, de ilyenkor kezdpdik a parlagfű kelés.
a másik, kapálás, gyomfésű. aki alapgyomírt, az szerintem ne kapáljon. ha jól sikerült, jó a talaj, morzsás, nem hantos, nem repedezik el, nem szakad meg a gyomirtó film, ott a kapálás szeirntem öngól. nem bolygatjuk meg a talajt, mert a pokol szakad ránk. ott inkább felülkezelés, és imádkozás.
Válasz Koczka József #6134. hozzászólására
nem, ezt írtam. nem vetésforgóról ítam, hanem arról, hogy ott van esély nagy biztonsággal jó szójára ( a jó szója az 3+ tonna, sokaknak beragadt a 5-6 tonna, nincs olyan, csak szólok), ahol a kukorica is jó, mindig, nem 10 évből egyszer, hanem minden évben. de itt meg értelmetlen szójázni, mert a kukorica háromszor többet hoz. ez az optimum. aztán szorulunk kiljebb, ahol már nem ennyire szuperek a feltételek, ott jönnek a kompromisszumok. szójánl a kompromisszum azt jelenti, hogy totál szerencse kérdése a jó szója, ha rájön az évjárat, akkor jó. ha nem, akkor totál kapufa, vagy bukta. jó termőhelyen, jó mikroklíma melett azt mondjuk 3 évből 1 a szójának jó, másik kettő vagy kapufa, vagy bukta. napra 10 évből egyszer bukta. sokkal stabilabb, sokkal kevésbé érzékeny a körnxyezeti hatásokra, sokkal jobban trvezhető, sokkal biztonságodsabb. nem igaz, hogy szójára nem kell költeni, nem igaz, hogy a gyomirtása nem macerás. a gyomirtása szerencse meg bátorság kérdése. ki mennyi pledget mer kitenni, milyen eső jön rá, milyen a talaj, felveri vagy nem. aztán jön a napra árvakelés, ha 5 éven belül volt napra, szerintem felektős a szója. persze tudom, mocskot is lehet termelni, meg mocskot is lehet artani, aztán majd elmegy valahova, de tény, hogy a naprás szója alkalmatlan élelmiszeripari célra, mert a pörköléskor a napra feketedik, és rózsasínbe is undorító a parizer, barnába meg kifejezetten az. szóval menjen a bentazon, vagy ne. menjen. utána mehet az amalgrol. aztán jön a parlagfű, már majdnem záródik a gabona sortáv, már majdnem azt hisszük, hogy ok. de nem oké, ha 10 lépésenként 1 szikleveles parlagfdűnél több van. mert annak a tízszerese fog kelni, és mind fölé fog nőni. jön a fejvakarás augusztusba, mikor fölénőtt, hogy szedjük elő a honekker bosszúját, az e303-ast, bűvöljünk rá valami kaszát, és vágjuk le a szója fölött. ha nincs ilyen, akkor jön a fejvakarás, hogy desszikáljunk gyorsan, de mikor. ha túl korán, foltos lesz a szóha, már ami megmarad, és eladhatatlan. ha későn, semmi értelme. jó, akkor menjen a kórom. utána meg az amalgerol, hogy a vigyázba vágódott szóa meginduljon még azelőtt, mielőtt záródik a hajtáscsúcs. és ekkor már elfröccsent igen igen bő 200 ezer ft, jön a nyár, rohadt éeltbe sárgul, kálium hiány. adjunk neki. meg még valamit. aztán lehet lesni esőt, termékenyülést, és lejön 18 mázsa. vagy amit mondasz, 15 máza, vagy 10 mázsa. 10 mázsa szója az bolt? szerintem borzalmas ráfizetés. és simán benne van. nem hiszik el, de simán benne van. meg a 3 mázsa is. nem optimális helyen totál szerencse kérdése.
Válasz trikolor5 #6143. hozzászólására
Felejtős…gaztenger sorközművelés és/vagy gyomirtás nélkül
Válasz trikolor5 #6143. hozzászólására
Erre a kérdésedre nincs tapasztalatom, valószínűleg felverné a gyom
Válasz Lothar1 #6142. hozzászólására
Gabona sortávra gyomírtás nélkül mit tudhat? Hamar beárnyékolja a talajt? Vagy felverné a gyom?
Válasz Lothar1 #6141. hozzászólására
[kep1 ]
50 cm sortáv. Gyomfésű, sorközművelő felváltva, gyomirtó nélkül
Válasz Traktoros30 #6138. hozzászólására
Még egy apróság. Sokan sokféle képpen csinálják a szóját. Tapasztalat szerint a szója pozítivan reagál a nm-kénti tőszámra. Valamint az egyenletes vetésmélységre. Ez az utóbbi a későbbi gyomirtások miatt lehet érdekes és majd betakarításkor. Szója valójában pont ugyan úgy meghálálja a pontos precíz vetést..mint a kukorica vagy a szotyi.
Válasz Traktoros30 #6138. hozzászólására
Ha megvan a mag csinálj egy ládában..pl kelés próbát. 100db..egyenletesen kézzel elvetve. Nedves földbe meleg helyen pár nap és sorol. Akkor már látsz valamit a magból. Vagy csinálsz 2-3 próbát a találomra vett vetőmagból.
Válasz Csavarkulcs #6137. hozzászólására
Köszi
Válasz Traktoros30 #6127. hozzászólására
600 ezer tőnél többet ne tegyél 1 hektárba. 75 cm-nél gyakorlatilag szinte szórvavetés történik. Így magmérettől-fajsújtól függően valahol átlag 100kg/ha plusz mínusz 10kg...kb. Mindíg darabra vetünk szóját és cm-re Tehát ha 45 cm-re vetek korai fajtát (tőtáv)3,5 cm-re..hosszabb fajtát 4,5 cm-re. Ilyenkor a már fent említett mag tulajdonságai adják a hektáronkénti normát. Ha gyenge a csíra akkor akár 120kg-ot is bele kell rakni..ha kiválló a csíra akkor a 80kg is jó.Még ez a tényező is játszik vetéskor. Valójában a mag mondja meg a vetett sűlyt egy hektárba. Átlagosan 100kg számolj.
Válasz Bzsr #6123. hozzászólására
Hol olvastál olyat, hogy én kergetek valamit? Kérdeztem. Méghozzá pont úgy, hogy azért ez a dolog nem fenékig tejföl.
Válasz Traktoros30 #6125. hozzászólására
Sima gabona vetőgéppel 48 cm, 3 sor volt elzárva
Válasz envagyok2 #6133. hozzászólására
Szia már írtam neked a múltkor is hogy a szója sosem a kukoricát kell hogy kiváltsa legalábbis a mi környékünkön a napraforgó helyett tesszük be a vetésforgóba feltéve ha a talaj megfelel neki Valamint ha megfelelő magot vetnek sosincs szükség szárítóra én 1996 óta szójázom kisebb nagyobb sikerrel de sosem kellet szárítani.De rajtam kívül az itteni gazdákét sem .Az valóban igaz hogy a gyomírtása kicsit macerás de ha valaki ismeri a területeit és a gyom flórát azért nem olyan nagy ördöngősség.El árulok neked egy titkot Felénk senki sem rak alá komplexet max 150kg pétit és ennyi optimális időben ad 3t rosszabban 1-1,5 t de felénk optimális időben sem terem a napra 3.5 nél többet.És a terményfeldolgozó minden mennyiséget meg vesz.
Válasz cyclo-400 #6130. hozzászólására
így van, mer a támogatás... minden szójás könyv úgy kezdődik, ahol a kukorica évjárattól függetlenül, szépen díszlik, ott érdemes a szóját megpróvbálni. de ahol a kukorica szépen díszlik, és terem sok év átlagában ma már 10 tonna fölött, jó évben 15öt, és megvan a feldoglozásához szükséges kapacitás (szárító, tároló), az minek szójázik? ötször több pénz van még az 6 ezrers kukroicán is, mint a 15 ezres szóján. az illúzió, hogy igénytelen, és nem kell vele foglalkozni, és nem kell tápanyag, és izéhozé. nitrogén nem kell annyi mint kukoricának, ha van a földben baci, de brutálisan kálium igényes, foszfor igényes, mint bármilyen hüvelyes, hivatalosan nem tudod gyomirtani, ha nem jó a talaj, és felverődik róla a gyomirtó, akkor feleződik a termés, aztán meg lehet amalgerollal öntözni, hogy a másik fele azért meglegyen, meg majd sokan hátraesnek mikor meglátják mennyi a bentazon meg a kórum a két felülkezelésre, és mindegyik után mehet 4 l amalgerol, hogy a szója elinduljon. 3 tonna szója nem esik le az égből. másfél leeshet. de az kruva kevés millió ft-os magárnál, és 135 ezres terményárnál, mikor ráadásul könyörögsz, hogy valaki vegye át. pláne ha olyan a sezon, hogy szotyi is megkésik, és mindenki szotyizik még, aztán meg pörög a kukorica, mert mondjuk jön a tél. nah akkor keress szójára szárítót...
örülök hogy idén mindenki beleugrik, jól felverik a vetőmag árát, leverik a termény árat, feleződik a támogatás, én kihagyom.
Válasz mtz1221 #6131. hozzászólására
Itt egy 120-as is, bármit átlehet vele számolni.
Válasz Traktoros30 #6127. hozzászólására
Szemre nem tudom, de 2 soros 120 lukas tárcsával 70 centin, magmérettől függően 50-70 kiló megy el holdjába. itt egy táblázat, ebből már mindent átbírsz számolni a monosemre is.
Válasz envagyok2 #6128. hozzászólására
Én csak a tendenciara, próbáltam reagálni
felénk is a kukorica termelők egy része
menekülő növény ként, idén először
fogja vetni ,volt aki kérdezett ezt azt,
van aki mindent is jobban tud.
Meglátásom, hogy most én fogok újabb
tapasztalatokkal gazdagodni.
Persze , csinálni kell az a legjobb
ha mindenki, aki még nem foglalkozott
vele megprobalja ,aztán meglatja.
Válasz Traktoros30 #6127. hozzászólására
15. éve szojazok, talán van valami ralatasom, nem a fotelbol beszéltem!
Ha hülyeséget mondtam ,elnézést!
Amúgy egy hálás növény, ha már itt
tartunk, én szeretek vele foglalkozni .
Megfelel?
Válasz cyclo-400 #6126. hozzászólására
az a baj, hogy az amerikai szója bab árnak a töredéke az itteni felvásárlási ár, még akkor is, ha egyébként importra szorul az orszéág, és az eu is, és onnan hozza be. akkor egy hogy lehet?
Válasz cyclo-400 #6126. hozzászólására
Megint elmegy a beszélgetés hülyeség irányába. Tudja esetleg valaki, hogy 75 centis monosem géppel akarjuk elvetni, és ahhoz elvileg van szója tárcsa és akkor mennyi magnorma jönne ki?
Válasz Bzsr #6123. hozzászólására
Igen eladhato, már csak az a kérdés, hogy mennyiért?
A tengerentul tegnap a 2019-20-as árakon
ment a szója. Szerintem is most megint
tulvan tolva ez a dolog, mint 2015-ben
mikor megjelent a termeléshez kötött
támogatás. Aztán sokan felhagytak vele.
Válasz Ganajos #6124. hozzászólására
Az szép. Milyen sortávval vetetted?
Kicsit túl van gondolva a szója termesztés sztem….
Nekem tavaly kukorica elővetemény utàn, minimális alapműtrágyával, 2 gyomirtással meg egy desszikálással 4 felett lett az átlag.
Az igaz, hogy a tavalyi nyár csapadékban bővelkedett, de én idén is megpróbálkozok vele.
Ja és nem fekete viràgföld, átlagos 18-20 körüli ak középkötött talaj
Válasz Rabó001 #6120. hozzászólására
Szép álmot kergettek. Nem minden az öntözésen múlik. Mindenki csak Baranyára fókuszál. Hirtelen divat lett a szója, mert az mennyire eladható. Így legyen, jövőre meglátjuk ki fog vetni újra
Jó minőségű fekete földön.
Válasz Rabó001 #6120. hozzászólására
Itt baranyában volt már rá példa öntözve Szója nem mindenhova való...intenzív technológiával vagy 2 tonna csak az önköltség. Pláne 150 ezrer/tonna áron. Egyszer szalad bele a tulaj a parlagfűbe. Onantól agyrém és költséges a szójázás.
Válasz Csavarkulcs #6119. hozzászólására
Akkor most nem értelek, az előbb még azt írtad hogy öntözve a 6 t se lehetetlen.
Válasz Rabó001 #6117. hozzászólására
Ott hol alapból még a napraforgó is képes megadni magát. A szóját én teljesen felesleges kínlódásnak vélem. Még öntözve ís.
Válasz Traktoros30 #6114. hozzászólására
Ha már eldontotted hogy vetsz, ahigy irod, akkor ez kb. eldolt, a többi majd kiderul. :)
Válasz Csavarkulcs #6115. hozzászólására
Milyen területen, az ország melyik részén?
De nem is garancia hogy lesz 6 tonna.
Meg mennyit öntözve? Nem mindegy hogy egyszer megöntöd dobbal mondjuk 40mm-rel, vagy rendszeresen megy rajta a linear.
Válasz Traktoros30 #6114. hozzászólására
Szia, ha szójábol 2 t meg van az olyan mintha naprábol 3 t teremne. Csak akkor van baj ha nagy aszály lesz mert napra akkor is lesz 1-1,5 t szója viszont semmi.
Válasz Traktoros30 #6114. hozzászólására
Öntözve a 6 tonna sem lehetetlen.
Sziasztok!
Az idén fogok először szóját vetni, de sajnos nem fogom tudni öntözni. Érdemes öntözés nélkül foglalkozni vele, vagy inkább úgy fölösleges? Csak azt számolgattam, hogy egy öntözésnek 70-80 ezer önköltsége van és úgy már el sem nagyon bírná a szója. Hajdúban gazdálkdounk.
Válasz Csavarkulcs #6112. hozzászólására
Ok.köszi!
Kicsit sok így egyszerre, de majd kérdezek még!
Válasz Géza bácsi #6106. hozzászólására
Termőhely lokáció főleg a választott fajta miatt. Az alapművelés kinek hogy- Viszont a szójának a gyom kérdését az előző növény gyomszabályozása-annak a tarlójának az utólagos gyom szabályozása határozza meg. Mivel itthon hatékony vegyszer gyakorlatilag mára nem nagyon van. És a szemes fehérje támogatás miatt még az is okoz némi fejtörést ami van a nyövény védelmére. Több gyártó található a piacon az alapanyag szinte mindenhol ugyan az csak a neve más. 75cm-er a jól elágazó fajtáknál és jó csapadékkal-esetleg élővíz melletti területtel rendelkezőknél jobban érvényesül (meglévő géppark precíz vetés a kukorica vetőgéppel. Ha bele kell menni kapálni akkor kevésbé problémás. ) Alapból gabona vagy dupla gabona-45cm-es sortáv hogy gyorsan záródjon. A 45 cm-hez külön gép kell. Vagy barkácsolni a meglévővel. Gyorsan záródás az árnyékoló hatás miatt indokolt.(víz-pára) Gyomszabályozásban a parlagfű.ebszőlő(festi a szóját) cikok-vaddohány...nem szegít az árnyékolás. Simán átmennek rajta. Tápanyag-lombtrágya ízlés szerint. A nitrogén nem nagyon kellene túltolni..mivel kitolhatja a betakarítást. Alapkezelés nélkül szerintem el sem érdemes indítani a szóját. Az alapkezelő szer bedolgozása gyomfésűvel max 3cm. Mélyebbre keverve veszít a hatásából. Gyomszabályozás kulcsa a szójának. Alapkezeléshez viszont kell-nem árt a szármaradvány mentes talajfelszín. Vagy időben elkészíteni talajt. Egy jó vetőgéppel elvetni a gyomos területbe. Majd azt leütni..ez lenne az alap. Hideg földbe vetve lassú a kelése és nehezen tér magához a kelés után. Vetés utáni hengerezés lehet de általában ha nedves meleg földbe kerül már 2 nap és szép csíra van. Tehát vagy elé hengerezni. Vagy rögtön a vetőgép után. Hengerezés a talaj miatt mint a magágy szerkezete vagy a talaj felszín kialakítása a betakarítástsegítendő beavatkozásként. lehet opció. Vetés utáni hengerezésnél az alapkezelés kifújása már csak GPS-el lehet normális a találomra vegyszerezés itt is problémás. (túl sokat kap-nem kap semmit) Oltóanyagos szóját érdemes vetni...pláne ha nem volt ott előtte még szója az eltelt pár évben.
Válasz Géza bácsi #6106. hozzászólására
Én 2015-ben termeltem szóját.
Azóta sem. Ha azt az évet elolvasod, kapsz ötletet.
Akkor kaptam segítséget.
Válasz Blackalex #6109. hozzászólására
Ugy mondjuk elég huzos…
Amúgy akkor adják meg a 2 pontot ha együtt fújod vagy külön is?