Olyan kérdésem lenne a hozzáértőkhöz hogy egy zártvégű lízing induló részlete költségként elszámolható-e.
Gépbeszerzés lenne és családi gazdálkodóról van szó.
Válasz #250. hozzászólásra
A föld eladás és az őstermelői tevékenység teljesen külön adózik.
Az őstermelői bevétel után őstermelőként adózol, azzal a számítási móddal amit választottál.
A föld eladás ingatlan értékesítés, különadózó jövedelemnek számít. Ha 15 évnél régebben van a tulajdonodban akkor nem kell bevallani sem az eladást. Ha 15 évtől kevesebb ideje a te tulajdonod, akkor több variáció is lehet. Azt is vizsgálni kell, hogy a vevő a szerződésben vállalt-e olyat, hogy pl.állattartóként saját maga hasznosítja a vásárolt földet.
általában a jövedelem után kell adózni.
szerzéskori értékből levonva az eladási árat = a jövedelem, amely csökkenthető, ha 5 évnél régebben a te tulajdonod évente 10 %-kal. az adókulcs 16 %
ha kevés költséged van legyél egyéni vállalkozó havi bruttó 500000 Ft-ig, ekker a fix adó és tb teher havi 50,000 Ft vagy ha van főállásod, akkor havi 25000 Ft
Az őstermelői adózás részeként mint a föld értékesítés révén elszámolt bevétel vagy mint magánszemély netántán mindkettőnél be kell vallani és le kell adózni a 16 %-ot az értékkülönbözet után?
Közös őstermelői igazolványt azért érdemes kiváltani 18 éven felüliek, hogy meghatározd az adózás módját.Pl. tételes költségelszámolás
Családi gazdálkodónak ehhez képest annyival jelent többet, hogy abba bárkit belevehetsz , akár kiskorút is, így évente ahány szemlyes a családi gazdaságod annyiszor 8 M Ft-ig adózhat kedvezményesen.
Ha 500 eFt, azaz évi 6 MFt kedvező adózás:
ez a KATA szerinti adózás.
NAV oldalán 61. számú információs füzetben
olvashatsz róla. http://nav.gov.hu/nav/inf_fuz
De KATA alanyok csak a következők lehetnek:
- egyéni vállalkozó
- egyéni cég,
- kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság.
Családi gazdálkodó szolgáltathat?számlát állíthat ki bérmunkáról?van-e ilyen lehetőség? Jelenleg őstremelő vagyok,ha családi gazdálkodó lennék könnyebb lenne az új földtörvény feltételeinek megfelelni pl:vetésforgó mivel a földek két néven vannak másik fél is őstremelő.Ezáltal egyszerűbb lenne a helyzet.Viszont szolgáltatni is szeretnék számlaképesen, hallottam valami olyan módról ahhol havi 500000ft-ot tehát évi 6millió forintot lehetne kiszámlázni viszonylag kevés teherrel és járulékkal.Ennek a fajtának mik az előnyei illetve hátrányai?
Aki tud kérem segítsen.
Az előbbi idézethez azt akartam, hogy a piac a legjobb szabályzó. Vagy rosszul hallottam?
Amikor ebbe és a természetbe beavatkozik az ember, az a vég kezdete.
Kínában a virágok beporzását a méhek hiánya miatt már az emberek végzik. Talán jobban kellene figyelni azt, hogy egy-egy emberi döntésnek, milyen hatása lesz a jövőben.
Látjuk azt, hogy akik nincsenek megelégedve a 2/3-os többség hozott döntésével, 100 000 Ftos telefonnal a kezükben mennek tüntetni.
Szavazni vajon voltak-e?
Kárpótláskor, vissza kaptam az ősök földjét.
Már akkor mondta Anyukám, hogy meg fogják adóztatni. El is hittem, csak arra nem gondoltam, hogy ilyen hamar.
Mondottam volt, hogy a feketék vagy a zöldek első dolga lesz a közponit állami adó kivetése a földekre.
Egyébként meg már kevés olyan van, amin nincs adó. Aki gazdálkodik, tudja, hogy meg van ez keményen adóztatva adó nélkül is.
A szóján, búzán, zabon árpán, kívűl nem igen van növény, amire a jó Isten nem vettette ki a maga adóját.
A lucernán most hajtja be a mezei pocok.
akinél a búzán már behajtotta, azoktól ezer bocs, meg egy anyamedve.
" figyelemmel kísérik a piaci folyamatokat, és ha jelentősebb különbségek lesznek a bérleti díjakban és ez általánossá válik, akkor valamilyen szabályozó eszközt kell találni."
Földadót nem akat a VM.
A pénzügy meg akar. Vajon ki lesz az erősebb?
A őályázati pénzek is elkerültek aLázár Jánoshoz. Vajon azt akarták-e?
Ki lesz az erásebb?
most még szerintem sem lesz adó. No nem miattunk kicsik miatt.
Regisztrációs számmal rendelkező mg. őstermelőnek lehetősége van a beszerzéskor egyösszegben elszámolni a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközöket értéktől függetlenül (szja tv. 3.sz.melléklet, 2.pont)
A kérdésem az, hogy miként lehet bizonyítani a KIZÁRÓLAGOS üzemi célt egy kistehergépkocsi használata esetén ?
Móni
2014. január 1-től a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - NAK - végzi a mezőgazdasági őstermelői igazolványok kiadását, érvényesítését, cseréjét. A zöld igazolványt kötelező lecserélni!
Azért fontos, hogy az új igazolványok kiváltására még 2015. január elsejét megelőzően sor kerüljön, hogy az őstermelői tevékenység folyamatossága, jogszerű folytatása ne sérüljön. Ha az új igazolvány kiállítására 2015. január 1-et követően kerül sor, a jogfolytonosság nem biztosítható, mert a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az őstermelői igazolvány a kiállítás napjától hatályos.
Kérjük mindazokat az őstermelőket, akik még nem éltek az igazolványcserével, hogy a tevékenységük szabályszerű végzése érdekében 2014. december 31-ig váltsák ki az új őstermelői igazolványukat. Az igazolvány kiadására az őstermelő állandó lakóhelye szerint illetékes kamarai falugazdász jogosult. A falugazdász irodák címe, és a falugazdászok elérhetősége a kamara honlapján, http://www.nak.hu/hu/ a főoldalon megtalálható.
A NAK felhívja a figyelmét azoknak az őstermelőknek, akik 2009. január 1-jét követően váltották ki az őstermelői igazolványukat (ez volt a zöld színű, régi típusú igazolvány) és azt még 2013-ban, vagy 2014-ben nem cserélték le az új típusú barna színű igazolványra, hogy 2014. december 31-ig kérelmezzék az új igazolvány kiállítását. Az igazolvánnyal kapcsolatos eljárás a kamara tagjai számára ingyenes. A cserére azért van szükség, mert a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében a 2009. január 1. és 2012. december 31. között kiváltott igazolványok 2014. december 31-ig hatályosak. Vagyis ezek az igazolványok 2015. január 1-től nem használhatók, végleg kikerülnek a rendszerből.
Rosszul járhatnak a nagybirtokosok: jövőre az önkormányzatok földadót is vethetnek ki rájuk. Ráadásul akkorát, amekkorát nem szégyellnek. Az állam az utolsó pillanatban kiveszi magát a teher alól, vele azt nem lehet majd megfizettetni.
Mik ezek?
A jövő évi adótörvény-tervezet alapján jövőre bővülhet az önkormányzatok adóztatási mozgástere. Az adótörvény tervezete szerint új települési adót vezetnek be, amely lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, de nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik.
Gyakorlatilag már csak egy ilyen adónem képzelhető el, a földadó – nyilatkozta a Világgazdaságnak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő szerint a forrásszűkében lévő kistelepülések számára nincs más alternatíva. Ma egy hektár föld éves bérlete megegyezik a földalapú támogatás nagyságával, ami 45-50 ezer forint. Adót szerinte az önkormányzatok csak 20 hektár fölött vetnének ki, hektáronként nagyjából 5 ezer forintot, de ezt is minden helyi önkormányzatnak végig kell gondolnia. A települési adónál semmilyen maximumot nem határozott meg a kormány, tulajdonképpen bármekkora terhet kivethet az önkormányzat a földtulajdonosokra. Mármint a magánszemélyekre. A jogszabályt úgy módosítják ugyanis a jövő héten, hogy a vállalkozók és vállalkozások mellett más önkormányzatokra, és az államra sem vethető ki a teher.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Földadó ugyan volt, de ma már nincs - így szabadon kivethetik az önkormányzatok. A földadóról szóló 1991-es törvényt 2012-ben helyezték hatályon kívül, míg a helyi adókról szóló jogszabály csak a belterületi földekről szól. A szakértők szerint a földön kívül legfeljebb a macskákra lehetne kivetni adót, az ebekre ugyanis már van teher - igaz, azt senki sem vezette be. Ennek részben oka az lehet, hogy saját választóit senki se szerette volna maga ellen uszítani egy új teherrel, miközben az önkormányzat a pénzből saját problémáit nem igazán tudta volna megoldani: a szabály szerint ugyanis a kutyákra és a kutyásokra kell fordítani a bevételt.
A földadó bevezetése számos érdekes kérdést vetne fel – véli Maár András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese szerint diszkriminatív módon nem vethető ki egy adó, minden földtulajdonosnak fizetnie kellene, aki az adott településen bír földdel. Viszonylag egyszerű lenne a helyzet, ha egy földterületnek egyetlen magánszemély a tulajdonosa. Az osztatlan közös tulajdonú földeknek azonban sokszor több, néha több tucat, akár száz tulajdonosuk van, akiknek megkeresése a gyakorlatban nagyon komoly utánajárást igényelne. Ezzel pedig különösen a korlátozott adminisztrációs erőforrásokkal rendelkező kis önkormányzatoknak lenne lehetetlen közteher behajtása. „Előfordulhat, hogy az egyik tulajdonos az ország másik felében, vagy külföldön él, elhunyt, és az örökösök nehezen elérhetők” – említett példát a főtitkár-helyettes.
Bár jogilag jelenleg nem kizárható, a földadó – akár központi, akár helyi adó lenne – politikailag nehezen fér bele a kormányzat elképzeléseibe. Az elsősorban szegényebb önkormányzatok által időről időre felvetett elképzelést legutóbb 2012-ben cáfolta kategorikusan Fazekas Sándor. A tárcavezető akkor még vidékfejlesztési miniszterként egy interjúban kijelentette: nem támogatja a földadó, amely szerinte valójában arra lenne jó, hogy az egy-két hektárral rendelkező magyar földtulajdonosok tömegeitől néhány nagy befektető felvásárolja a földek nagy részét.
Nekem is volna egy kérdésem:
családi gazdaság esetén kötelező kiváltani a közös őstermelői igazolványt, vagy az szja szerinti adózás úgy is megfelelő, hogy csak a családi gazdaság vezetőjének van a saját nevére szóló őstermelői igazolványa, a többi családtagnak nincs, de szja bevalláskor a tagok között egyenlően szétosztva kerül bevallásra a bevétel, költség is.
a NAV információs füzet így fogalmaz:
"A családi gazdálkodó a közös őstermelői tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával köteles eljárni adókötelezettsége megállapításakor."
maga a vételár nem költség, de a földhivatali eljárásra, ügyvédre fizett díjak, esetleges hitelre fizetett kamat az költségként elszámolható szerintem.
Segítséget szeretnék kérni!
Elszámolható-e a földvásárlásra fordított összeg, ha családi gazdálkodónak minősülő magánszemély a családi gazdasághoz tartozó földként vásárolja meg.
A Haszon Agrár jogtanács oldalán ezt találtam:
Költségelszámolási tippek; jellemző költségtételek:
- A termőföldvásárlásra fordított összeg, amennyiben a vevő regisztrációs számmal rendelkező termelő, és a föld hasznosítását legalább 5 évre vállalja.
őstermelőként ha a virág és disznövény értékesítésből származó bevételed meghaladta a 250 000 Ft-ot akkor az egész bevételed /az első Ft-tol/ már nem őstermelői bevétel, önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, / bevallás 7.sor / a bevételt csökkentheted a virággal kapcsolatos költségeddel és a különbözet a jövedelem vagyis az adóalap, nem kell egyéni vállalkozónak lenned ezt így számolod el, ha emellett még őstermelőként van bevételed pl, más kertészeti növény azt őstermelőként adózod le.
ha 2013-ban vetted illetve 2013-ban helyezted üzembe akkor az egyösszegű értékcsökkenési leirást alkalmazhatod és akkor 2013 évi költség, emailként küldtem egy linket, abban van még egy feltétel a foglalkoztatottra vonatkozóan, ezt még értelmeznem kell
Ha a családi gazdaságban az 1 főre eső támogatás nélküli árbevétel meghaladta a 8 millió forintot akkor úgy kell elszámolnod, hogy az összes / tehát a támogatással növelt/ bevételből levonod az összes költséget és ez az adóalapod, ami után 16 % SZJA és 27 % Eho fizetendő, nem alkalmazhatod a 40 % vélelmezett költség általányt. Ha valaki maga után őstermelőként járulék fizető volt 2013-ban akkor annak nem igy kell az EHO-t fizetnie.
Ha valaki a családi gazdaság tagjai közül járulékfizető maga után 2014 évben, akkor 2014-ben nem alkalmazhatja a bevétel 20%-a utáni járulék fizetést.
Remélem tudtam segíteni.
Egy olyan kérdésem lenne hogyha a családi gazdálkodás 1 före eső része átlépte a 8 milliot akkor a többi összeg adozása hogy minösül?
Elöre is kösszönöm
Ha őstermelőként virágtermesztésből a bevételem meghaladja a 250ezer Ft-ot, akkor a 250ezer Ft feletti fennmaradó részt milyen módon lehet leadózni (ha jól tudom az már nem őstermelői bevételnek minősül), esetleg vállalkozói igazolvány kell hozzá?
"Fontos szabály az is, hogy az ingó vagyontárgyak átruházásából származó bevétel után nem keletkezik adókötelezettség (nem kell jövedelmet megállapítani), ha az említett bevétel összege az adóévben nem haladja meg a 600 ezer forintot. " http://www.nav.gov.hu/data/cms282925/02._fuzet____Onallo_tevekenyseg_2013.pdf
Talán segít.
Válasz #217. hozzászólásra
Hát törvényileg ez szerintem ingóság értékesítés, de kérdezz meg egy szakit. Így be kellene vallanod, elég húzós szja vonzata van. A vásárlást nem tudod leírni. (ingatlannál van ilyen lehetőség, ingóságnál nincs, ha jól tudom.)
Tisztelettel kérdezném, vettem a tavaszal, egy trakit, vváltóhibás volt, megcsináltam és most ugy nézki hogy eladom,az lenne a kérdésem hyogy a gép árát adóbevalláskor be kel e vollanom, személyi jövedelem adóba?Nem vagyok válalkozó, sem őstermelő, egy munkahelyen dolgozom vagy ha másikat vásárolok, vagyis elköltöm a pénzt akkor mi a helyzet?
Kérdezd meg, de kipróbáltam a 2012-es SZJA bevallás programjával.
10M bevétel, 2M földalapú, 400E 40%, 8M költség. Elfogadja.
Ha hiányzik a földalapú tiltakozik.
Válasz #210. hozzászólásra
"Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben ---jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett --őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál."
"Az egységes területalapú (földalapú) támogatást és minden olyan más
támogatást, amely nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célból folyósított támogatásnak, a folyósítás évében kell a bevételek között elszámolni. "
[link1]
A 06 40/424242 számon a NAV válaszol ilyen kérdésekre.
Irányítószámot kérnek, egy menüből kel választani az SZJA-t és kapcsolnak valakit aki válaszol.
Mindenképpen bevétel, ha a termelési árbevétel a 8 milla alatt van akkor még járnak az őstermelői kedvezmények. De mindenképpen bevétel, de más tényezőtől is függ hogy mennyit kell fizetned adót pl: értékcsökkenés levonható stb........!!! Kérdezzél meg nálunk okosabbat is azért, "hogy mi merre hány óra".
Üdv!
Őstermelői adózással kapcsolatban lenne kérdésem.
Az adóalapba beleszámít a földalapú támogatás is ?
Illetve ha tételes költségelszámolás van választva és meghaladta a 8 milliós határt akkor mondjuk 10 M bevétel mellett 8M kiadás, akkor a 2M nek a 16% -kát be kell fizetni adóként? Tehát 320 ezer adó(mivel 8 millióig van csak a 100e adókedvezmény)
Pontosítok.
"Ha kevesebb, akkor a jövedelem után kell fizetni."
A jövedelem az összevont adóalaphoz adódik.
Vannak csökkentő tételek (pl. családi kedvezmény, őstermelői kedvezmény)
A végén nem biztos hogy fizetni is kell.
60% számla + 40% számla nélkül elszámolható és nincs jövedelem.
Ha kevesebb, akkor a jövedelem után kell fizetni.
Ha több, akkor ha a 40%-ot elszámolod, nem határolhatsz el veszteséget.
Ha ÁFA alany vagy, akkor meg lehetőleg mindenről, mert az külön számítódik.
1755 hozzászólás
Válasz #254. hozzászólásra
Csak az ingatlanértékesítés bevételébe tartozik a földeladás az őstermelőihez nem kell hozzáadni, mint bevételt.
Válasz #252. hozzászólásra
az rendben van
de a föld eladást be kell vallani mint magánszemély bevétele ami után adózol és mint őstermelő bevétele, ami után megint adózol
ez nem kettős adózás?
Olyan kérdésem lenne a hozzáértőkhöz hogy egy zártvégű lízing induló részlete költségként elszámolható-e.
Gépbeszerzés lenne és családi gazdálkodóról van szó.
Válasz #250. hozzászólásra
A föld eladás és az őstermelői tevékenység teljesen külön adózik.
Az őstermelői bevétel után őstermelőként adózol, azzal a számítási móddal amit választottál.
A föld eladás ingatlan értékesítés, különadózó jövedelemnek számít. Ha 15 évnél régebben van a tulajdonodban akkor nem kell bevallani sem az eladást. Ha 15 évtől kevesebb ideje a te tulajdonod, akkor több variáció is lehet. Azt is vizsgálni kell, hogy a vevő a szerződésben vállalt-e olyat, hogy pl.állattartóként saját maga hasznosítja a vásárolt földet.
általában a jövedelem után kell adózni.
szerzéskori értékből levonva az eladási árat = a jövedelem, amely csökkenthető, ha 5 évnél régebben a te tulajdonod évente 10 %-kal. az adókulcs 16 %
Válasz #247. hozzászólásra
ha kevés költséged van legyél egyéni vállalkozó havi bruttó 500000 Ft-ig, ekker a fix adó és tb teher havi 50,000 Ft vagy ha van főállásod, akkor havi 25000 Ft
Őstermelő földet ad el, hogy kell utána adózni?
Az őstermelői adózás részeként mint a föld értékesítés révén elszámolt bevétel vagy mint magánszemély netántán mindkettőnél be kell vallani és le kell adózni a 16 %-ot az értékkülönbözet után?
Segítsetek kérlek.
Válasz #233. hozzászólásra
Hello
Közös őstermelői igazolványt azért érdemes kiváltani 18 éven felüliek, hogy meghatározd az adózás módját.Pl. tételes költségelszámolás
Családi gazdálkodónak ehhez képest annyival jelent többet, hogy abba bárkit belevehetsz , akár kiskorút is, így évente ahány szemlyes a családi gazdaságod annyiszor 8 M Ft-ig adózhat kedvezményesen.
Válasz #247. hozzászólásra
Ha 500 eFt, azaz évi 6 MFt kedvező adózás:
ez a KATA szerinti adózás.
NAV oldalán 61. számú információs füzetben
olvashatsz róla. http://nav.gov.hu/nav/inf_fuz
De KATA alanyok csak a következők lehetnek:
- egyéni vállalkozó
- egyéni cég,
- kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság.
Családi gazdálkodó szolgáltathat?számlát állíthat ki bérmunkáról?van-e ilyen lehetőség? Jelenleg őstremelő vagyok,ha családi gazdálkodó lennék könnyebb lenne az új földtörvény feltételeinek megfelelni pl:vetésforgó mivel a földek két néven vannak másik fél is őstremelő.Ezáltal egyszerűbb lenne a helyzet.Viszont szolgáltatni is szeretnék számlaképesen, hallottam valami olyan módról ahhol havi 500000ft-ot tehát évi 6millió forintot lehetne kiszámlázni viszonylag kevés teherrel és járulékkal.Ennek a fajtának mik az előnyei illetve hátrányai?
Aki tud kérem segítsen.
Válasz #245. hozzászólásra
Az előbbi idézethez azt akartam, hogy a piac a legjobb szabályzó. Vagy rosszul hallottam?
Amikor ebbe és a természetbe beavatkozik az ember, az a vég kezdete.
Kínában a virágok beporzását a méhek hiánya miatt már az emberek végzik. Talán jobban kellene figyelni azt, hogy egy-egy emberi döntésnek, milyen hatása lesz a jövőben.
Látjuk azt, hogy akik nincsenek megelégedve a 2/3-os többség hozott döntésével, 100 000 Ftos telefonnal a kezükben mennek tüntetni.
Szavazni vajon voltak-e?
Kárpótláskor, vissza kaptam az ősök földjét.
Már akkor mondta Anyukám, hogy meg fogják adóztatni. El is hittem, csak arra nem gondoltam, hogy ilyen hamar.
Mondottam volt, hogy a feketék vagy a zöldek első dolga lesz a közponit állami adó kivetése a földekre.
Egyébként meg már kevés olyan van, amin nincs adó. Aki gazdálkodik, tudja, hogy meg van ez keményen adóztatva adó nélkül is.
A szóján, búzán, zabon árpán, kívűl nem igen van növény, amire a jó Isten nem vettette ki a maga adóját.
A lucernán most hajtja be a mezei pocok.
akinél a búzán már behajtotta, azoktól ezer bocs, meg egy anyamedve.
Válasz #234. hozzászólásra
" figyelemmel kísérik a piaci folyamatokat, és ha jelentősebb különbségek lesznek a bérleti díjakban és ez általánossá válik, akkor valamilyen szabályozó eszközt kell találni."
Földadót nem akat a VM.
A pénzügy meg akar. Vajon ki lesz az erősebb?
A őályázati pénzek is elkerültek aLázár Jánoshoz. Vajon azt akarták-e?
Ki lesz az erásebb?
most még szerintem sem lesz adó. No nem miattunk kicsik miatt.
"Ami késik jön".
Regisztrációs számmal rendelkező mg. őstermelőnek lehetősége van a beszerzéskor egyösszegben elszámolni a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközöket értéktől függetlenül (szja tv. 3.sz.melléklet, 2.pont)
A kérdésem az, hogy miként lehet bizonyítani a KIZÁRÓLAGOS üzemi célt egy kistehergépkocsi használata esetén ?
Móni
Januártól új igazolvány kell az őstermelőknek
2014. november 18., kedd 08:36
2014. január 1-től a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - NAK - végzi a mezőgazdasági őstermelői igazolványok kiadását, érvényesítését, cseréjét. A zöld igazolványt kötelező lecserélni!
Azért fontos, hogy az új igazolványok kiváltására még 2015. január elsejét megelőzően sor kerüljön, hogy az őstermelői tevékenység folyamatossága, jogszerű folytatása ne sérüljön. Ha az új igazolvány kiállítására 2015. január 1-et követően kerül sor, a jogfolytonosság nem biztosítható, mert a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az őstermelői igazolvány a kiállítás napjától hatályos.
Kérjük mindazokat az őstermelőket, akik még nem éltek az igazolványcserével, hogy a tevékenységük szabályszerű végzése érdekében 2014. december 31-ig váltsák ki az új őstermelői igazolványukat. Az igazolvány kiadására az őstermelő állandó lakóhelye szerint illetékes kamarai falugazdász jogosult. A falugazdász irodák címe, és a falugazdászok elérhetősége a kamara honlapján, http://www.nak.hu/hu/ a főoldalon megtalálható.
A NAK felhívja a figyelmét azoknak az őstermelőknek, akik 2009. január 1-jét követően váltották ki az őstermelői igazolványukat (ez volt a zöld színű, régi típusú igazolvány) és azt még 2013-ban, vagy 2014-ben nem cserélték le az új típusú barna színű igazolványra, hogy 2014. december 31-ig kérelmezzék az új igazolvány kiállítását. Az igazolvánnyal kapcsolatos eljárás a kamara tagjai számára ingyenes. A cserére azért van szükség, mert a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében a 2009. január 1. és 2012. december 31. között kiváltott igazolványok 2014. december 31-ig hatályosak. Vagyis ezek az igazolványok 2015. január 1-től nem használhatók, végleg kikerülnek a rendszerből.
Forrás: szabadfold.hu
Válasz #241. hozzászólásra
használt gépet nem lehet egy összegben
Válasz #239. hozzászólásra
Ha a használt gépet vagy eszközt kifizeti akkor viszont egy összegben is elszámolhatja?
A jelenlegi földalapú támogatás 43százalékát is elviszik már ma is...16szja 27eho
Válasz #238. hozzászólásra
használtat nem lehet csak több év alatt leírni
Válasz #237. hozzászólásra
És ha használt akkor nem?
Válasz #236. hozzászólásra
ha új akkor igen
Családi gazdálkodó egy lízingelt gépet egy összegben elszámolhat költségként avagy nem?
Válasz #234. hozzászólásra
Bevezetik.
" politikailag nehezen fér bele a kormányzat elképzeléseibe. "
Valóban a "Pirosak és a Sárgák" elképzeléseibe nem fér bele.
Viszont a Feketék vagy a Zöldek elképzelésébe bele fog férni.?
Bevezetik a földadót?
2014. 11. 14. 05:00
Rosszul járhatnak a nagybirtokosok: jövőre az önkormányzatok földadót is vethetnek ki rájuk. Ráadásul akkorát, amekkorát nem szégyellnek. Az állam az utolsó pillanatban kiveszi magát a teher alól, vele azt nem lehet majd megfizettetni.
Mik ezek?
A jövő évi adótörvény-tervezet alapján jövőre bővülhet az önkormányzatok adóztatási mozgástere. Az adótörvény tervezete szerint új települési adót vezetnek be, amely lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, de nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik.
Gyakorlatilag már csak egy ilyen adónem képzelhető el, a földadó – nyilatkozta a Világgazdaságnak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő szerint a forrásszűkében lévő kistelepülések számára nincs más alternatíva. Ma egy hektár föld éves bérlete megegyezik a földalapú támogatás nagyságával, ami 45-50 ezer forint. Adót szerinte az önkormányzatok csak 20 hektár fölött vetnének ki, hektáronként nagyjából 5 ezer forintot, de ezt is minden helyi önkormányzatnak végig kell gondolnia. A települési adónál semmilyen maximumot nem határozott meg a kormány, tulajdonképpen bármekkora terhet kivethet az önkormányzat a földtulajdonosokra. Mármint a magánszemélyekre. A jogszabályt úgy módosítják ugyanis a jövő héten, hogy a vállalkozók és vállalkozások mellett más önkormányzatokra, és az államra sem vethető ki a teher.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Földadó ugyan volt, de ma már nincs - így szabadon kivethetik az önkormányzatok. A földadóról szóló 1991-es törvényt 2012-ben helyezték hatályon kívül, míg a helyi adókról szóló jogszabály csak a belterületi földekről szól. A szakértők szerint a földön kívül legfeljebb a macskákra lehetne kivetni adót, az ebekre ugyanis már van teher - igaz, azt senki sem vezette be. Ennek részben oka az lehet, hogy saját választóit senki se szerette volna maga ellen uszítani egy új teherrel, miközben az önkormányzat a pénzből saját problémáit nem igazán tudta volna megoldani: a szabály szerint ugyanis a kutyákra és a kutyásokra kell fordítani a bevételt.
A földadó bevezetése számos érdekes kérdést vetne fel – véli Maár András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese szerint diszkriminatív módon nem vethető ki egy adó, minden földtulajdonosnak fizetnie kellene, aki az adott településen bír földdel. Viszonylag egyszerű lenne a helyzet, ha egy földterületnek egyetlen magánszemély a tulajdonosa. Az osztatlan közös tulajdonú földeknek azonban sokszor több, néha több tucat, akár száz tulajdonosuk van, akiknek megkeresése a gyakorlatban nagyon komoly utánajárást igényelne. Ezzel pedig különösen a korlátozott adminisztrációs erőforrásokkal rendelkező kis önkormányzatoknak lenne lehetetlen közteher behajtása. „Előfordulhat, hogy az egyik tulajdonos az ország másik felében, vagy külföldön él, elhunyt, és az örökösök nehezen elérhetők” – említett példát a főtitkár-helyettes.
Bár jogilag jelenleg nem kizárható, a földadó – akár központi, akár helyi adó lenne – politikailag nehezen fér bele a kormányzat elképzeléseibe. Az elsősorban szegényebb önkormányzatok által időről időre felvetett elképzelést legutóbb 2012-ben cáfolta kategorikusan Fazekas Sándor. A tárcavezető akkor még vidékfejlesztési miniszterként egy interjúban kijelentette: nem támogatja a földadó, amely szerinte valójában arra lenne jó, hogy az egy-két hektárral rendelkező magyar földtulajdonosok tömegeitől néhány nagy befektető felvásárolja a földek nagy részét.
Nekem is volna egy kérdésem:
családi gazdaság esetén kötelező kiváltani a közös őstermelői igazolványt, vagy az szja szerinti adózás úgy is megfelelő, hogy csak a családi gazdaság vezetőjének van a saját nevére szóló őstermelői igazolványa, a többi családtagnak nincs, de szja bevalláskor a tagok között egyenlően szétosztva kerül bevallásra a bevétel, költség is.
a NAV információs füzet így fogalmaz:
"A családi gazdálkodó a közös őstermelői tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával köteles eljárni adókötelezettsége megállapításakor."
Ez szerintem nem egyértelmű.
Válasz #230. hozzászólásra
maga a vételár nem költség, de a földhivatali eljárásra, ügyvédre fizett díjak, esetleges hitelre fizetett kamat az költségként elszámolható szerintem.
Válasz #230. hozzászólásra
nem számolható el
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni!
Elszámolható-e a földvásárlásra fordított összeg, ha családi gazdálkodónak minősülő magánszemély a családi gazdasághoz tartozó földként vásárolja meg.
A Haszon Agrár jogtanács oldalán ezt találtam:
Költségelszámolási tippek; jellemző költségtételek:
- A termőföldvásárlásra fordított összeg, amennyiben a vevő regisztrációs számmal rendelkező termelő, és a föld hasznosítását legalább 5 évre vállalja.
Kösszi megkaptam. Azt hittem hogy csak a 8 millio feletti összeget kell nagyobb összegbe megadozni...de hát akkor nem sajnos
őstermelőként ha a virág és disznövény értékesítésből származó bevételed meghaladta a 250 000 Ft-ot akkor az egész bevételed /az első Ft-tol/ már nem őstermelői bevétel, önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, / bevallás 7.sor / a bevételt csökkentheted a virággal kapcsolatos költségeddel és a különbözet a jövedelem vagyis az adóalap, nem kell egyéni vállalkozónak lenned ezt így számolod el, ha emellett még őstermelőként van bevételed pl, más kertészeti növény azt őstermelőként adózod le.
ha 2013-ban vetted illetve 2013-ban helyezted üzembe akkor az egyösszegű értékcsökkenési leirást alkalmazhatod és akkor 2013 évi költség, emailként küldtem egy linket, abban van még egy feltétel a foglalkoztatottra vonatkozóan, ezt még értelmeznem kell
Kösszi, és egy traktor vásárlás költségnek számit?
Ha a családi gazdaságban az 1 főre eső támogatás nélküli árbevétel meghaladta a 8 millió forintot akkor úgy kell elszámolnod, hogy az összes / tehát a támogatással növelt/ bevételből levonod az összes költséget és ez az adóalapod, ami után 16 % SZJA és 27 % Eho fizetendő, nem alkalmazhatod a 40 % vélelmezett költség általányt. Ha valaki maga után őstermelőként járulék fizető volt 2013-ban akkor annak nem igy kell az EHO-t fizetnie.
Ha valaki a családi gazdaság tagjai közül járulékfizető maga után 2014 évben, akkor 2014-ben nem alkalmazhatja a bevétel 20%-a utáni járulék fizetést.
Remélem tudtam segíteni.
Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne hogyha a családi gazdálkodás 1 före eső része átlépte a 8 milliot akkor a többi összeg adozása hogy minösül?
Elöre is kösszönöm
Segítséget kérnék!
Ha őstermelőként virágtermesztésből a bevételem meghaladja a 250ezer Ft-ot, akkor a 250ezer Ft feletti fennmaradó részt milyen módon lehet leadózni (ha jól tudom az már nem őstermelői bevételnek minősül), esetleg vállalkozói igazolvány kell hozzá?
Válasz #221. hozzászólásra
http://www.nav.gov.hu/data/cms278813/09_IF_Ingatlan_ertekesites_2013.pdf
http://www.nav.gov.hu/data/cms277104/19._IF_A_visszterhes_vagyonatruhazasi_illetek_2013.pdf
+ ügyvéd díja
Termőföld után ha veszek hány % adót kell fizetni?
és hány % adót kell fizetni az eladónak?
köszönöm az infót::
Válasz #217. hozzászólásra
"Fontos szabály az is, hogy az ingó vagyontárgyak átruházásából származó bevétel után nem keletkezik adókötelezettség (nem kell jövedelmet megállapítani), ha az említett bevétel összege az adóévben nem haladja meg a 600 ezer forintot. "
http://www.nav.gov.hu/data/cms282925/02._fuzet____Onallo_tevekenyseg_2013.pdf
Talán segít.
Válasz #217. hozzászólásra
Hát törvényileg ez szerintem ingóság értékesítés, de kérdezz meg egy szakit. Így be kellene vallanod, elég húzós szja vonzata van. A vásárlást nem tudod leírni. (ingatlannál van ilyen lehetőség, ingóságnál nincs, ha jól tudom.)
Tisztelettel kérdezném, vettem a tavaszal, egy trakit, vváltóhibás volt, megcsináltam és most ugy nézki hogy eladom,az lenne a kérdésem hyogy a gép árát adóbevalláskor be kel e vollanom, személyi jövedelem adóba?Nem vagyok válalkozó, sem őstermelő, egy munkahelyen dolgozom vagy ha másikat vásárolok, vagyis elköltöm a pénzt akkor mi a helyzet?
Ha még aktuális, és nem változtatták meg !
Válasz #214. hozzászólásra
A 40% 4M. Előbb elírtam.
Válasz #213. hozzászólásra
Kérdezd meg, de kipróbáltam a 2012-es SZJA bevallás programjával.
10M bevétel, 2M földalapú, 400E 40%, 8M költség. Elfogadja.
Ha hiányzik a földalapú tiltakozik.
Válasz #210. hozzászólásra
"Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben ---jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett --őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál."
"Az egységes területalapú (földalapú) támogatást és minden olyan más
támogatást, amely nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célból folyósított támogatásnak, a folyósítás évében kell a bevételek között elszámolni. "
[link1]
A 06 40/424242 számon a NAV válaszol ilyen kérdésekre.
Irányítószámot kérnek, egy menüből kel választani az SZJA-t és kapcsolnak valakit aki válaszol.
Válasz #210. hozzászólásra
Mindenképpen bevétel, ha a termelési árbevétel a 8 milla alatt van akkor még járnak az őstermelői kedvezmények. De mindenképpen bevétel, de más tényezőtől is függ hogy mennyit kell fizetned adót pl: értékcsökkenés levonható stb........!!! Kérdezzél meg nálunk okosabbat is azért, "hogy mi merre hány óra".
Válasz #210. hozzászólásra
a támogatás fölé mehet a 8 millának
Üdv!
Őstermelői adózással kapcsolatban lenne kérdésem.
Az adóalapba beleszámít a földalapú támogatás is ?
Illetve ha tételes költségelszámolás van választva és meghaladta a 8 milliós határt akkor mondjuk 10 M bevétel mellett 8M kiadás, akkor a 2M nek a 16% -kát be kell fizetni adóként? Tehát 320 ezer adó(mivel 8 millióig van csak a 100e adókedvezmény)
Válasz #208. hozzászólásra
Tételesnél van még 100 000ft, amit az adóból levonható.
Válasz #207. hozzászólásra
Pontosítok.
"Ha kevesebb, akkor a jövedelem után kell fizetni."
A jövedelem az összevont adóalaphoz adódik.
Vannak csökkentő tételek (pl. családi kedvezmény, őstermelői kedvezmény)
A végén nem biztos hogy fizetni is kell.
Válasz #205. hozzászólásra
60% számla + 40% számla nélkül elszámolható és nincs jövedelem.
Ha kevesebb, akkor a jövedelem után kell fizetni.
Ha több, akkor ha a 40%-ot elszámolod, nem határolhatsz el veszteséget.
Ha ÁFA alany vagy, akkor meg lehetőleg mindenről, mert az külön számítódik.
Válasz #205. hozzászólásra
60%