Válasz mtz1221 #7148. hozzászólásáraLevonás mindenféle képen kell. Késik a fuvarozó..pár napot. Vagy a felvásárló késik az elszállítással. A fém silókban van,nyári csúcson vagy 50 fok. Gyorsan megy le a víz. Kitároláskor pedig jelentkezik a súlyveszteség.
Válasz szanberg #7152. hozzászólásáraés még örülj,hogy nem a gumma ment kukába,nekünk lánc,terméskő ,dróttekercs bicikli volt már betéve,tavaly elsőnap leamtizálódott a ferdeláncom egy gyerekfejnagyságú kő miatt,de örültem ,hogy a dob elött megállt,sajna magyar mentalitás az irigység
Válasz Claastra. #7144. hozzászólásáraKépzeld már mi történt ma velem!
Az újvárosi okoskodók tudod baxakodtak itt egy kis földdel tavaly, nekem kettészelt egy táblámat így akarták rám kényszeríteni,hogy vessem be egybe, persze külön hagytam úgy ahogy van, művelje maga ha kellett neki, meg nézze meg majd az állam a mellkasig érő parlagfű állományt rajta mit termel az új öko tulaj...
Kérlekszépen nem régen kimérték a földjük szélét mert ősszel arra sem volt méltósága hajlandó, hogy eljöjjön közösen megtegyük ezt. Gőgösség, nagyképűség, felsőbbrendűség - gondolja ettől lesz valaki...
de ami most történt az a leg mocskosabb aljas pitiáner pajszerkodás.
Szóval a nemrég kikarózott parcellája alatt-felett az én búzám volt és véletlenűl egy 18-20-as köracél volt leszúrva a búzába, szürkés színű festett műhelytiszta vasdarab, ami jópár kaszapengém letörte meg állókésemnek baxott oda, csavarok elszakadtak ésatöbbi...
Nem tudom, hogy másfelé hogy áll az aratás, de felénk vége lett, esetleg 1-2 tábla ha van még, de ennyi. Termés smafu, 3 ujjnyi repedések, még az egyenes lapos rövidtárcsa is rögöl.
Válasz Matyi50 #7146. hozzászólásáraMár ott hagytam vagy 3 éve,pont ezért mert az én tisztámból is 2 % vont le,meg a haverjai 10 eséből is.Most ahová hordom ott szurkálnak rostálnak kamerák előtt,és ott nincs játék. meg nem is érdekes az egész,csak azt akartam vauzni hogy több szemszögből lehet mindent nézni.
Válasz D-032-a #7138. hozzászólásáraDe olyan is előfordul javában,hogy a pár hektárosok miatt kell a többitől levonni a 2%-ot.Tele vágják a kocsi alját szeméttel/vizessel stb,és utána van idejük kílesegetni mikor bírják átadni.Meg a pár hekisek pont abban a baráti körben mozognak mint az ott dolgozók,és láda sörré minden el van intézve csak a főnök ne legyen ott.És ilyenkor pont azoktól vonják le,akik becsületesen nyomják pár héten keresztül és nincs idejük geciskedni.
Válasz Matyi50 #7142. hozzászólásáraFigyelj,hagyták ezt a kormányt,sőt itt is istenítették őket,2-3 ember eldönti mennyit löknek a parasztnak,hogy éhen ne haljon ,ezt akartátok,hát itt van,mert régen ha kevés volt a termés 5-6-7000 forintot is kaptunk,most meg löknek 3500-4500ft-ot
Válasz Tomszi #7141. hozzászólásáraNem akarok további eszmefuttatásba belemenni,mivel tényleg semmi értelme.
Én aztán elfogadom azt is,ha valaki megelégszik akár a 20éves árakkal jövőre ,lehet így is csinálni. Egy darabig...
Aztán 2020ban majd meglátjuk ugyanez lesz e a trendi.
Válasz Matyi50 #7134. hozzászólásáraLehet hogy jövőre még kevesebb lesz az ár, tudunk valamit csinálni ellene? Írjuk tele vele a fórumot? Nem arról van szó, hogy jó ez az ár, mindenkinek jobb lenne a magasabb szerintem. És ha valakinek így is megéri, és van haszna, azt miért nem tudod elfogadni?
A 80-as 90-es években felénk majdnem mindeni termelt uborkát, málnát, háztájiban. Miért? mert megérte. Sok-sok munkával, relatíve kis pénz befektetéssel, minimális szakértelemmel kis területen egy szezon alatt elég jó pénzt össze lehetett szedni (szó szerint), 90-es években 100-150 ezret, persze csinálta a család minden tagja a gyerekekkel együtt. 95-körül a legkisebb méret ára 300Ft/kg felett volt, azért ezt írom, mert ez volt a legdrágább. 10 év múlva meg már nem volt 200. Ma meg már senki nem termel uborkát eladásra. Disznóval is hasonló a helyzet.
Változnak a körülmények, ezt el kell fogadni. Aki tud hozzá alkalmazkodni az talpon marad, aki nem az elbukik, vagy feladja, vagy nem csinálja főállásba.
Meg egy dolog a búza ár. Te csak búzát termelsz? Több lábon állásról hallottál már?
Nem látom kerestél-e búzaárakat visszamenőleg 10-15 évre, biztosan vannak. Meg inputanyagok árát.
Az tény hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége csökkent/csökkent. Vannak olyan összehasonlítások hogy egy új traktor árát 30 éve mennyi gabona tette ki, hasonlók. Mondjuk ez az összehasonlítás annyiban nem reális hogy a műszaki színvonal is változott azóta.
Válasz D-032-a #7138. hozzászólásáraVan egy mondás felénk, biztos máshol is, így szól nagyjából: aki sír, attól el kell venni. (Persze ez csak mondás).
Egyébként meg nem kell se sírni, se dicsekedni, eltitkolni úgyse lehet kinél hogy mennek a dolgok, mert látszik a telepen, gépeken, házon. Aki irigykedik, az meg irigykedjen.
Válasz Matyi50 #7134. hozzászólásáraSokszor nyakatekerten fogalmazok, de valamelyik nap pont ezt írtam. Van a földművelőknek egy csoportja akik csak a termelésből és a kapcsolódó támogatásból élnek. Ők keveslik a felvásárlási árakat.
És van a másik csoport, azok a gazdák akiknek a termelésen kívül, szolgáltatásból, kereskedelemből stb. is van bevétele.
Szinte minden topikban érződik de időről-időre felszínre is tör az ellentét és a érdekek különbözősége.
Most is erről van szó, tulajdonképpen. A sok felesleges vita helyett, kellett volna egy külön fórum a kistermelőknek és egy külön a nagygazdáknak.
A nagyok azt mondják, hogy ne dumáljunk, hanem termeljünk többet. Majdnem igaz is. De az is igaz, hogy nagyon sok minden van amit a kicsik a békesség kedvéért nem akarnak ide kiírni. Például, hogy valahol előfordulgat, hogy a bérarató tartályában marad valamennyi a tulaj terméséből, vagy másik kocsira is jut belőle. Vagy számlák érkezése el nem végzett szolgáltatásokról, munkákról. Természetesen akinek nem inge, nehogy magára vegye. Meg nincs is ennek itt helye, mert nem kellene ellenségeskedni.
Meg úgyis az jön ki mindig, hogy csak az irigység van a részünkről.
Válasz Matyi50 #7134. hozzászólásáraNem ez volt a lényeg.
Csak elég hülyén hangzik, hogy azt nyomja valaki h 10 éve fele költségen termelt, és ugyanennyi volt a búza ára. Nem érzed visszásnak a dolgot?
Válasz bandigh #7130. hozzászólásáraAkkor neked is most marhajó ugyanaz az ár,mint 2008ban.... Uraim,nem kell itt egy szót se szólni úgy látom ,mindenki marhára meg van elégedve a 10éves árakkal. Szerintem jövőre szorgalmazni kell,hogy 2ezer legyen a malmi búza ára azoknak,akik most meg vannak elégedve mindennel.
Válasz Tomszi #7122. hozzászólásáraAz idöjárásri paraméteteket nem tudom megadni, de azt tuti hogy szép napos délutáni idö volt !! De üres garatra billentettem, és tisztitva engedték vissza a pótra rögtön !!!! Azt hogy a 60 kg -ba mi volt vagy mi sem azt le is tojom, a lényeg hogy be és kifele is láttam a mérleget és kifele 60 kg volt a minusz !!!!
Válasz Matyi50 #7129. hozzászólásáraPontosan 2008 óta nem térünk magunkhoz...vagy nem akarják. De ez más téma. Az aranykor nekünk a 90-es évek volt. Na ott is volt mikor 4000 ezerért vitték a kukoricát, az alföldre, ha ott száraz évvolt. Igaz volt is mi megegye.Ennek vége,ma a megmaradt nagyobb állattartó. Zömében saját célra állít elő. Vagy olcsón vásárolnak tőled. De ez sem igaz. Mivel a napokban az ország jó gabonás részein végig ment az eső. A malomban a jó-javító gabonáért 5000+kompot fizetnek felénk. Semmi szerződés. Hozd a mintát...jöhet az anyag, és csak 10 hektár gabonáról beszélünk. Ezért vágják ma is a 18-as búzát mellettem. Még van minősége....És ezért van munkája a 30 éves morzsolónak is. Megy ? Igen ! Akkor gyere menteni az anyagot.
Válasz Matyi50 #7129. hozzászólásáraHa 10 éve 2/3 költségen termeltél búzát ugyanennyiért, akkor lehet h nem most alacsony az ár, hanem akkor volt relatíve magas
Ha most is megéri megtermelned, akkor kisebb költségen is megérte.. Csak ugye ahol nő a megtermelt mennyiség, ott kínálati piac alakul ki, az meg nem nagyon használ az áraknak... Gondolj a 8 tonnás üzemi átlagokra, 10 éve ez nem volt azért olyan gyakori..
Válasz Matyi50 #7124. hozzászólásáraEgy termék ára nem csak az előállítási költségétől függ ám! Hanem hogy mennyit adnakmeg érte.
Egy doboz 0,33-as kólát akciósan megvehetsz a tescoban 159Ft-ért, vidéki kisboltban meg 250-ért.
Pesten vagy a Balaton mellett sem ugyanannyi egy gombóc fagyi, mint egy vidéki faluban, kisvárosban. A fizetések egyformák Magyarországon? Nem.
Válasz Tomszi #7127. hozzászólásáraIgen! De ez 10éves...és ugyanez az ár 2018ban is! A termelési költségek is ugyanott vannak?
Az euró lassan 340...a gázolaj 400... 2008ban 300...és még sorolhatnám...
Válasz Matyi50 #7124. hozzászólásáraHonnan tudod hogy a termelési költség a Világon, vagy Magyarországon mindenkinél növekszik? Mert szerintem nem egyforma költséggel termel mindenki. Vagy szerinted igen?
Valaki 1 ha-n termel, valaki 100-on, valaki 6000-en, külföldön vagy akár kis hazánkban is 10ezer hektárokon. Méretgazdaságossági előnyök? Mindenki egyforma technológiát alkalmaz? Nem. Mindenkinél ugyanazok a környezeti feltételek vannak, talaj, éghajlat, csapadék, stb? nem. Valahol 1000 hektárokon direktvetéssel termelik a gabonát.
És akkor még nem beszéltünk arról, aki nem csak gabonát termel, mert ugye egy lábon állni nem valami szerencsés. És a támogatásokról sem beszéltünk.
Igen, sokaknak ma is megéri gabonát termelni.
Válasz Tomszi #7123. hozzászólásáraOlyan is van,mikor korán reggel beér nyitásra a gazda az előző napi terménnyel,és látja,hogy a tisztító elől,a kombájntisztát hordják befelé a tisztított magtárba.
Válasz Tomszi #7122. hozzászólásáraÉs mert világpiac van ,ha az összes termelési költség ha növekszik,akkor az előállított termék árát is növelik a gyártók.
Sokaknak ezek szerint itt kurvajól megéri még így is gabonát termelni,ha 10éve leragadt árakkal meg vannak békélve.
Válasz ZZ #7121. hozzászólásáraAztán mikor van olyan hogy az üres garatra billentesz csak te, és senki más? Marha ritkán.
60 kg volt a tört szem, a pelyva, összesen? Az nem sok. Akkora mérlegeken mérj ki 60 kilót hitelesen, ha fúj a szél 20-40 kilókat ugrál a mérleg kijelzője.
Válasz Matyi50 #7120. hozzászólásáraMindenki emel, aki teheti, a sütőipar is. Hivatkozni meg valamire kell. Üzemanyagár emelés, gázáremelés, alapanyag drágulás. Mondjuk ez is érdekes hogy a sütőipar melyik része emel? Úgy általánosságban? vagy melyik termék?
Miért utaztatják a termékeket? Mert világpiac van. És megéri szállítani, akkor viszik. Miért, magyar szalmát, szénát megéri kivinni a magyar gazdának Ausztriába. Megéri, csinálják. A neten nézelődve lehet látni hogy szaúd-arábiai, meg kínai mega-tehenészetekbe USA-ból származó lucernaszénát etetnek.
Piac. Világpiac. A világpiacon a magyar termelés nem befolyásol árak szempontjából. Az üzemanyagok ára is ingadozik, és a műtrágyáé is.
Kerestél adatokat világpiaci gabona, kőolaj, gázolaj, műtrágya árakról, mondjuk 10 évre visszamenőleg. Még az arany ára is ingadozik. A benzin-gázolaj ára sem csak a kőolaj árától függ, van hogy a kőolaj lemegy, a benzin meg fel.
Mi egyszer vittünk szárítóba árpát tisztíttatni, mert azt akartuk visszavetni. A garatra billentés után azzonnal tisztították, majd engedtük is vissza a pótra. 93q -val mentünk be, és ebböl 60 kg szemetett tudtak kiszedni. Távozáskor mondta is a száritos, hogy most lebuktak, mert a megszokott szerint mindig vonják a 3% szemetet és most mi szembesült ünk hogy valoban mennyi is a szemét. :-)
Válasz szanberg #7117. hozzászólásáraHa ennyire istápoljátok a kereskedőket,akkor azt mondjátok már meg,hogy a sütőipar mire emeli minden évben az alapanyag drágulásra hivatkozva a kenyér árát? Miért kell a mai világban kontinenseket utaztatni az alapanyagokat,a lisztet,a tejet,csak hogy utána drágábban lehessen eladni meg az áfát kétszer visszaigényelni de nem befizetni?
Miért van még 10éves árszinten tartva a gabona ára,miközben az összes inputanyag és üzemanyag világszerte évről évre jócskán drágul?
Hát érdekes ez a szárító kérdés, én meg azt mondom nem aranybánya de tisztességesen üzemeltetve is meg lehet élni belőle, illetve van neki hozama.
Egy dolog viszont biztos, KUUVÁRA sok pénzt kell belefeccolni, százmilliós tényezők amit ha belefektetsz nem 30 év múlva szeretnél keresni vele és bizony én számoltam, ha csak a bérmunkát néztem 20 év alatt térül meg a belefektetett pénzed, sajáttal együtt meg kell 10 év, én meg azt mondom vállalja ezt be mindenki, építsen telephelyet, tolja végig a bürokráciát, telepengedély építési engedély szakhatósági engedélyek használatbavételi környezetvédelem mérésügy katasztrófa védelem, talajmechanikai vizsgált statikai tervek építési tervek engedélyek környezet terhelési mérések, papír mindenről, gáz témát meg se említsem...
Neki lehet kezdeni emberek, csináljátok.
Nyilván nem arról szól most a gondolat, hogy lopni kell a szárítósnak, de ha 100 ember visz be terményt inkább neki maradjon 1% plusszja mint a 100 embernek, mert ha mindenki elvisz 1% plusszt akkor kuuvára átbaxod magad, önmagában meg 1% többlet emberenként nem tétel, ezt egyébként egy olyan ember szájából hallottam és hallom aki a legnagyobb szárítógyilkos levonásellenes vaskalapos csávó volt, épített egyet és megfordult a kocka, csak lesett mikor kitartott az elvei mellett és rájött, hogy a sajátjából adott oda mindenkinek terményt és az a végére sok kiadás lett ám...
Én amúgy be-ki tárolást nem számolok senkinek, van egy rosta tarifa 100Ft/q a szárítás pedig 75Ft/q, ennyi a történet, tudom van ahol szárítási alapdíj bekitár mérlegelés mindent felszámolnak az drága a végére, nekem így is jó, kijövünk vele korrekt minőségben
Válasz Sk Laci #7115. hozzászólásáraMég egy valami nem megy a fejembe. Ha szállitom a kenyérgabonának való búzát miért a nem kitisztítot áruból mérik a hektolitersúlyt, amikor úgy is leszámolják a tisztítást? .... Ja, hogy alacsonyab kategóriába lehesen átsorolni, mert keveseb a hl súly.....
Válasz borda77 (Joe) #7113. hozzászólásáraNem kel ahoz saját száritódnak leni, hogy lásad mit csinál némelyik felvásárló.
Elég ha ugyan az nap ugyan aból a parceláról elviszel másik felvásárlóhoz terményt leadni.
És érdekes módon az egyik leszámol 6% szemetet, plusz tisztítást, másik semit. Utána kukoricánál az egyik kezdi, mert van a leadot áruban kiseb szemü kukorica a cső végéről, akor azt átszámolja a levonásba, mert nem szabvány szerinti,... a kukoricában levon szemétre a kiseb szemek vagy tört szemek miatt 10 %-ot, és csodálkozik, hogy a jövőben nem szállitom hozá a megtermelt növényt.
Válasz mtz1221 #7107. hozzászólásáraigy van ,aztán meg ha levon 2%-ot tegyünk bele 5%-ot ,sok gond van a termelővel,nem az átvevővel,termeljen jól,ne 4tonnát hanem 8-at és megéri
Amióta benne vagyok egy száritóba latom régen hogyan átb..ak. mert pl napra rostalás után mérem a terményt mindig jó még ha 11 fokosan is viszem be rostabkis levegő és jó anno meg száritási díj is volt rá es a többi...meg hát látom mennyibe kerül a szárítas is... a legjobb üzlet de tényleg...ki betar meg a többi.
Válasz bandigh #7108. hozzászólásáraFelvásárlásról és eladásról volt szó, oda is írtam, hogy nem tárolás. A lényeg mindkét esetben ugyanaz. Ha csak egy hét, vagy két hónap múlva nyögöm ki, hogy mégiscsak eladnám oda, vagy elvinném máshová, akkor természetesen az addigi tárolás költségeit én fizetem.
A felvásárló nem szívességből bajlódott a terményemmel, de nem is várnám el tőle és szerintem senki sem.A probléma nem ez.
A probléma az, hogy a beszállításkori 2%-ról oda kanyarodott a dolog, hogy "a kistermelő csak ne szóljon semmit, hanem inkább örüljön, hogy valaki megveszi, vagy bajlódik egyáltalán a termésével".
Az nem baj, ha a felvásárló nem tesz szívességet és nem használhatom ingyen a tisztítóját és a raktárát. Az a baj, ha ő a tények ellenére mégis ezt állítja.
(Természetesen vannak egyedi megállapodások és ismerek olyan felvásárlót aki alapból még tároltatás esetén sem számol az első pár hónapra tárolási díjat.)
Válasz Mf-es? #7109. hozzászólásáraPersze a kibetárolást meg a szárítást, tisztítást azt kifizeted, de hogy utána mi lesz vele, az sokáig nyitott kérdés maradhat. Nyilván általában nem éri meg elutaztani, főleg nem 10 hónappal később..
Válasz bandigh #7108. hozzászólásáraKi így,ki úgy,de a termelőt becsapják.
Van itt egy hely,ha neki adod a terményt,akkor is van ki-be tárolási költség.Meg,ha aratáskor közlöd,oda adod a terményt,de mondjuk csak augusztusba fizet,addig felszámolja a tárolást is.
Ha reklamálsz,a válasz,"vedd úgy,ennyivel kevesebbért adtad el".
Úgy korrekt,ahogy az állattenyésztésbe van.
A mérlegelésig enyém az állat,utána a felvásárlóé minden felelősség,és az összes költség.
Válasz D-032-a #7105. hozzászólásáraNem jó a gondolatmenet, mert ténylegesen az ő telephelyét használod, mi pl csak bevisszük, nem írsz semmi papírt h majd neki adod el, és mondjuk júniusig csak ott van, aztán gondolsz egyet és elszámolod vele. Ha ő veszi meg, nincs tárolási költség, de ha elvinnéd, akkor fizetheted.
Válasz D-032-a #7105. hozzászólásáraEz mind igaz,de mióta világ a világ azóta az erősebb kutya bacik.És ez így is marad kár minden évben összeveszni itt rajta.Sokk ember tudna a földjén 10-20% kal többet termelni,de lusta vagy buta hozzá,és aztán meg 2 %- é kiveri a balhét.Akinek nem inge ne vegye magára,én csak az ismerőseimből indulok ki.
"... hogy kínlódik a te terméseddel is, és nem jótékonysági alapon adja oda a telephelyet neked..."
Ez nagyon nem így van.
Amikor a kistermelő szóban vagy írásban nyilatkozik a felvásárlónak,hogy értékesíti (és nem csak tároltatja) a beszállított terményt, akkor onnantól fogva nem a termelő az áru tulajdonosa, hanem a felvásárló. És ez attól független, hogy az átvevő saját maga részére, vagy harmadik személy megbízottjaként, közvetítőként vesz részt a jogügyletben. Attól is független az adás-vétel létrejötte, hogy a kifizetés, - szintén akár szóbeli megállapodás alapján - csak egy hónap múlva fog realizálódni.
Tehát nem a paraszt termésével kínlódsz, mert megvetted tőle azt. Így nem ő használja a te telephelyedet sem.
"mit érdekel téged, hogy betárolás után mennyi szemét kerül bele, mennyi szem törik össze vagy mennyi rohad meg a tárolóban, az már nem a te gondod? Valaki a saját termése után bevállalja maga ezeket a mínuszokat, de miért várod el, hogy tőled vegye meg, de erre ne tartson fel tartalékot?"
A gabonát megvásárolod, de a tárolásának a gondját nem? A felvásárolt terménynek vagy te vagy a tulajdonosa, vagy pedig az, akinek a számára vetted.
És hogy a környékbeli összes átvevőhely nem vásárolná meg a kistermelő terményét?
Ennek is van másik oldala. Van itt a településen felvásárló, de mégis sokan 10km-re a távolabbihoz viszik. A másik irányból a szomszéd településről itt viszik keresztül a gabonát, de sokan nem itt a közelebbihez adják, hanem tovább mennek, így ők már 20-25 km-re viszik.
Az sem lenne jó, ha valamelyik felvásárlóhoz senki sem adná, még ha többe kerülne messzebb vinni, akkor sem.
Nem erőfölényből kellene ezt kezelni, mert nem csak a kistermelőknek van szüksége a felvásárlóra, hanem az átvevőnek is a beszállítókra.
8348 hozzászólás
Válasz mtz1221 #7148. hozzászólásáraLevonás mindenféle képen kell. Késik a fuvarozó..pár napot. Vagy a felvásárló késik az elszállítással. A fém silókban van,nyári csúcson vagy 50 fok. Gyorsan megy le a víz. Kitároláskor pedig jelentkezik a súlyveszteség.
Válasz szanberg #7152. hozzászólásáraés még örülj,hogy nem a gumma ment kukába,nekünk lánc,terméskő ,dróttekercs bicikli volt már betéve,tavaly elsőnap leamtizálódott a ferdeláncom egy gyerekfejnagyságú kő miatt,de örültem ,hogy a dob elött megállt,sajna magyar mentalitás az irigység
Válasz Claastra. #7144. hozzászólásáraKépzeld már mi történt ma velem!
Az újvárosi okoskodók tudod baxakodtak itt egy kis földdel tavaly, nekem kettészelt egy táblámat így akarták rám kényszeríteni,hogy vessem be egybe, persze külön hagytam úgy ahogy van, művelje maga ha kellett neki, meg nézze meg majd az állam a mellkasig érő parlagfű állományt rajta mit termel az új öko tulaj...
Kérlekszépen nem régen kimérték a földjük szélét mert ősszel arra sem volt méltósága hajlandó, hogy eljöjjön közösen megtegyük ezt. Gőgösség, nagyképűség, felsőbbrendűség - gondolja ettől lesz valaki...
de ami most történt az a leg mocskosabb aljas pitiáner pajszerkodás.
Szóval a nemrég kikarózott parcellája alatt-felett az én búzám volt és véletlenűl egy 18-20-as köracél volt leszúrva a búzába, szürkés színű festett műhelytiszta vasdarab, ami jópár kaszapengém letörte meg állókésemnek baxott oda, csavarok elszakadtak ésatöbbi...
"Fogalmam sincsen" ki lehetett ez a nagymenő...
Repcék kuka!
Akinél2017-ben 45q ott idén 29q de két tonnás is sokkk van"!!
Nem tudom, hogy másfelé hogy áll az aratás, de felénk vége lett, esetleg 1-2 tábla ha van még, de ennyi. Termés smafu, 3 ujjnyi repedések, még az egyenes lapos rövidtárcsa is rögöl.
A változatosság kedvéért, most a durum búzát kellene vágni, de persze kombájn közel-távol nem elérhető, valószínűleg legyinthetek a minőségnek
Válasz Matyi50 #7146. hozzászólásáraMár ott hagytam vagy 3 éve,pont ezért mert az én tisztámból is 2 % vont le,meg a haverjai 10 eséből is.Most ahová hordom ott szurkálnak rostálnak kamerák előtt,és ott nincs játék.
meg nem is érdekes az egész,csak azt akartam vauzni hogy több szemszögből lehet mindent nézni.
Válasz mtz1221 #7145. hozzászólásáraMit szívtál?
Ez ugy hülyeség ahogy leírtad!
Válasz mtz1221 #7145. hozzászólásáraAkkor azt a céget ott kell hagyni,ha tőled vonja le a más szemetét is
Válasz D-032-a #7138. hozzászólásáraDe olyan is előfordul javában,hogy a pár hektárosok miatt kell a többitől levonni a 2%-ot.Tele vágják a kocsi alját szeméttel/vizessel stb,és utána van idejük kílesegetni mikor bírják átadni.Meg a pár hekisek pont abban a baráti körben mozognak mint az ott dolgozók,és láda sörré minden el van intézve csak a főnök ne legyen ott.És ilyenkor pont azoktól vonják le,akik becsületesen nyomják pár héten keresztül és nincs idejük geciskedni.
Válasz Claastra. #7143. hozzászólásáraamúgy figyeld a nemzetközi,meg a magyar tőzsdét mindent elárul a dolgokról
Válasz Matyi50 #7142. hozzászólásáraFigyelj,hagyták ezt a kormányt,sőt itt is istenítették őket,2-3 ember eldönti mennyit löknek a parasztnak,hogy éhen ne haljon ,ezt akartátok,hát itt van,mert régen ha kevés volt a termés 5-6-7000 forintot is kaptunk,most meg löknek 3500-4500ft-ot
Válasz Tomszi #7141. hozzászólásáraNem akarok további eszmefuttatásba belemenni,mivel tényleg semmi értelme.
ha valaki megelégszik akár a 20éves árakkal jövőre ,lehet így is csinálni. Egy darabig...
Én aztán elfogadom azt is,
Aztán 2020ban majd meglátjuk ugyanez lesz e a trendi.
Válasz Matyi50 #7134. hozzászólásáraLehet hogy jövőre még kevesebb lesz az ár, tudunk valamit csinálni ellene? Írjuk tele vele a fórumot? Nem arról van szó, hogy jó ez az ár, mindenkinek jobb lenne a magasabb szerintem. És ha valakinek így is megéri, és van haszna, azt miért nem tudod elfogadni?
A 80-as 90-es években felénk majdnem mindeni termelt uborkát, málnát, háztájiban. Miért? mert megérte. Sok-sok munkával, relatíve kis pénz befektetéssel, minimális szakértelemmel kis területen egy szezon alatt elég jó pénzt össze lehetett szedni (szó szerint), 90-es években 100-150 ezret, persze csinálta a család minden tagja a gyerekekkel együtt. 95-körül a legkisebb méret ára 300Ft/kg felett volt, azért ezt írom, mert ez volt a legdrágább. 10 év múlva meg már nem volt 200. Ma meg már senki nem termel uborkát eladásra. Disznóval is hasonló a helyzet.
Változnak a körülmények, ezt el kell fogadni. Aki tud hozzá alkalmazkodni az talpon marad, aki nem az elbukik, vagy feladja, vagy nem csinálja főállásba.
Meg egy dolog a búza ár. Te csak búzát termelsz? Több lábon állásról hallottál már?
Nem látom kerestél-e búzaárakat visszamenőleg 10-15 évre, biztosan vannak. Meg inputanyagok árát.
Az tény hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége csökkent/csökkent. Vannak olyan összehasonlítások hogy egy új traktor árát 30 éve mennyi gabona tette ki, hasonlók. Mondjuk ez az összehasonlítás annyiban nem reális hogy a műszaki színvonal is változott azóta.
Válasz D-032-a #7138. hozzászólásáraVan egy mondás felénk, biztos máshol is, így szól nagyjából: aki sír, attól el kell venni. (Persze ez csak mondás).
Egyébként meg nem kell se sírni, se dicsekedni, eltitkolni úgyse lehet kinél hogy mennek a dolgok, mert látszik a telepen, gépeken, házon. Aki irigykedik, az meg irigykedjen.
Válasz D-032-a #7138. hozzászólásáraSzóljon ez a topic az aratásról!
Válasz Matyi50 #7134. hozzászólásáraSokszor nyakatekerten fogalmazok, de valamelyik nap pont ezt írtam. Van a földművelőknek egy csoportja akik csak a termelésből és a kapcsolódó támogatásból élnek. Ők keveslik a felvásárlási árakat.
És van a másik csoport, azok a gazdák akiknek a termelésen kívül, szolgáltatásból, kereskedelemből stb. is van bevétele.
Szinte minden topikban érződik de időről-időre felszínre is tör az ellentét és a érdekek különbözősége.
Most is erről van szó, tulajdonképpen. A sok felesleges vita helyett, kellett volna egy külön fórum a kistermelőknek és egy külön a nagygazdáknak.
A nagyok azt mondják, hogy ne dumáljunk, hanem termeljünk többet. Majdnem igaz is. De az is igaz, hogy nagyon sok minden van amit a kicsik a békesség kedvéért nem akarnak ide kiírni. Például, hogy valahol előfordulgat, hogy a bérarató tartályában marad valamennyi a tulaj terméséből, vagy másik kocsira is jut belőle. Vagy számlák érkezése el nem végzett szolgáltatásokról, munkákról. Természetesen akinek nem inge, nehogy magára vegye. Meg nincs is ennek itt helye, mert nem kellene ellenségeskedni.
Meg úgyis az jön ki mindig, hogy csak az irigység van a részünkről.
Válasz bandigh #7136. hozzászólására Visszásnak? Miíí? Na ez már nevetségesbe,sőt röhejesbe kezd átmenni... nem vitázom...inkább befejeztem.
Válasz Matyi50 #7134. hozzászólásáraNem ez volt a lényeg.
Csak elég hülyén hangzik, hogy azt nyomja valaki h 10 éve fele költségen termelt, és ugyanennyi volt a búza ára. Nem érzed visszásnak a dolgot?
Válasz Matyi50 #7134. hozzászólásárami van most nem sikerült a tőzsdézés?????
Válasz bandigh #7130. hozzászólásáraAkkor neked is most marhajó ugyanaz az ár,mint 2008ban.... Uraim,nem kell itt egy szót se szólni úgy látom ,mindenki marhára meg van elégedve a 10éves árakkal. Szerintem jövőre szorgalmazni kell,hogy 2ezer legyen a malmi búza ára azoknak,akik most meg vannak elégedve mindennel.
Válasz Tomszi #7122. hozzászólásáraAz idöjárásri paraméteteket nem tudom megadni, de azt tuti hogy szép napos délutáni idö volt !! De üres garatra billentettem, és tisztitva engedték vissza a pótra rögtön !!!! Azt hogy a 60 kg -ba mi volt vagy mi sem azt le is tojom, a lényeg hogy be és kifele is láttam a mérleget és kifele 60 kg volt a minusz !!!!
Válasz Vinkó75 #7131. hozzászólásáraMit csinál a 18 as búzával?Aranyembert játszik?
Válasz Matyi50 #7129. hozzászólásáraPontosan 2008 óta nem térünk magunkhoz...vagy nem akarják. De ez más téma. Az aranykor nekünk a 90-es évek volt. Na ott is volt mikor 4000 ezerért vitték a kukoricát, az alföldre, ha ott száraz évvolt. Igaz volt is mi megegye.Ennek vége,ma a megmaradt nagyobb állattartó. Zömében saját célra állít elő. Vagy olcsón vásárolnak tőled. De ez sem igaz. Mivel a napokban az ország jó gabonás részein végig ment az eső. A malomban a jó-javító gabonáért 5000+kompot fizetnek felénk. Semmi szerződés. Hozd a mintát...jöhet az anyag, és csak 10 hektár gabonáról beszélünk. Ezért vágják ma is a 18-as búzát mellettem. Még van minősége....És ezért van munkája a 30 éves morzsolónak is. Megy ? Igen ! Akkor gyere menteni az anyagot.
Válasz Matyi50 #7129. hozzászólásáraHa 10 éve 2/3 költségen termeltél búzát ugyanennyiért, akkor lehet h nem most alacsony az ár, hanem akkor volt relatíve magas
Ha most is megéri megtermelned, akkor kisebb költségen is megérte.. Csak ugye ahol nő a megtermelt mennyiség, ott kínálati piac alakul ki, az meg nem nagyon használ az áraknak... Gondolj a 8 tonnás üzemi átlagokra, 10 éve ez nem volt azért olyan gyakori..
Válasz Matyi50 #7124. hozzászólásáraEgy termék ára nem csak az előállítási költségétől függ ám! Hanem hogy mennyit adnakmeg érte.
Egy doboz 0,33-as kólát akciósan megvehetsz a tescoban 159Ft-ért, vidéki kisboltban meg 250-ért.
Pesten vagy a Balaton mellett sem ugyanannyi egy gombóc fagyi, mint egy vidéki faluban, kisvárosban. A fizetések egyformák Magyarországon? Nem.
Válasz Tomszi #7127. hozzászólásáraIgen! De ez 10éves...és ugyanez az ár 2018ban is! A termelési költségek is ugyanott vannak?
Az euró lassan 340...a gázolaj 400... 2008ban 300...és még sorolhatnám...
Válasz Matyi50 #7124. hozzászólásáraHonnan tudod hogy a termelési költség a Világon, vagy Magyarországon mindenkinél növekszik? Mert szerintem nem egyforma költséggel termel mindenki. Vagy szerinted igen?
Valaki 1 ha-n termel, valaki 100-on, valaki 6000-en, külföldön vagy akár kis hazánkban is 10ezer hektárokon. Méretgazdaságossági előnyök? Mindenki egyforma technológiát alkalmaz? Nem. Mindenkinél ugyanazok a környezeti feltételek vannak, talaj, éghajlat, csapadék, stb? nem. Valahol 1000 hektárokon direktvetéssel termelik a gabonát.
És akkor még nem beszéltünk arról, aki nem csak gabonát termel, mert ugye egy lábon állni nem valami szerencsés. És a támogatásokról sem beszéltünk.
Igen, sokaknak ma is megéri gabonát termelni.
Válasz Matyi50 #7125. hozzászólásáraPont olyat raktál be, ahol a búza ára nőtt az adott időszakban, a párizsi tőzsdén csak minimálisat.
Válasz Tomszi #7123. hozzászólásáraOlyan is van,mikor korán reggel beér nyitásra a gazda az előző napi terménnyel,és látja,hogy a tisztító elől,a kombájntisztát hordják befelé a tisztított magtárba.
Magáért beszél:
Válasz Tomszi #7122. hozzászólásáraÉs mert világpiac van ,ha az összes termelési költség ha növekszik,akkor az előállított termék árát is növelik a gyártók.
Sokaknak ezek szerint itt kurvajól megéri még így is gabonát termelni,ha 10éve leragadt árakkal meg vannak békélve.
Válasz ZZ #7121. hozzászólásáraAztán mikor van olyan hogy az üres garatra billentesz csak te, és senki más? Marha ritkán.
60 kg volt a tört szem, a pelyva, összesen? Az nem sok. Akkora mérlegeken mérj ki 60 kilót hitelesen, ha fúj a szél 20-40 kilókat ugrál a mérleg kijelzője.
Válasz Matyi50 #7120. hozzászólásáraMindenki emel, aki teheti, a sütőipar is. Hivatkozni meg valamire kell. Üzemanyagár emelés, gázáremelés, alapanyag drágulás. Mondjuk ez is érdekes hogy a sütőipar melyik része emel? Úgy általánosságban? vagy melyik termék?
Miért utaztatják a termékeket? Mert világpiac van. És megéri szállítani, akkor viszik. Miért, magyar szalmát, szénát megéri kivinni a magyar gazdának Ausztriába. Megéri, csinálják. A neten nézelődve lehet látni hogy szaúd-arábiai, meg kínai mega-tehenészetekbe USA-ból származó lucernaszénát etetnek.
Piac. Világpiac. A világpiacon a magyar termelés nem befolyásol árak szempontjából. Az üzemanyagok ára is ingadozik, és a műtrágyáé is.
Kerestél adatokat világpiaci gabona, kőolaj, gázolaj, műtrágya árakról, mondjuk 10 évre visszamenőleg. Még az arany ára is ingadozik. A benzin-gázolaj ára sem csak a kőolaj árától függ, van hogy a kőolaj lemegy, a benzin meg fel.
Egyébként én nem istápolok senkit.
Mi egyszer vittünk szárítóba árpát tisztíttatni, mert azt akartuk visszavetni. A garatra billentés után azzonnal tisztították, majd engedtük is vissza a pótra. 93q -val mentünk be, és ebböl 60 kg szemetett tudtak kiszedni. Távozáskor mondta is a száritos, hogy most lebuktak, mert a megszokott szerint mindig vonják a 3% szemetet és most mi szembesült ünk hogy valoban mennyi is a szemét. :-)
Válasz szanberg #7117. hozzászólásáraHa ennyire istápoljátok a kereskedőket,akkor azt mondjátok már meg,hogy a sütőipar mire emeli minden évben az alapanyag drágulásra hivatkozva a kenyér árát? Miért kell a mai világban kontinenseket utaztatni az alapanyagokat,a lisztet,a tejet,csak hogy utána drágábban lehessen eladni meg az áfát kétszer visszaigényelni de nem befizetni?
Miért van még 10éves árszinten tartva a gabona ára,miközben az összes inputanyag és üzemanyag világszerte évről évre jócskán drágul?
Válasz Mf-es? #7109. hozzászólásáraEz mondjuk nem korrekt hozzáállás, ha van lehetőség, akkor máshova kell vinni
Hát érdekes ez a szárító kérdés, én meg azt mondom nem aranybánya de tisztességesen üzemeltetve is meg lehet élni belőle, illetve van neki hozama.
Egy dolog viszont biztos, KUUVÁRA sok pénzt kell belefeccolni, százmilliós tényezők amit ha belefektetsz nem 30 év múlva szeretnél keresni vele és bizony én számoltam, ha csak a bérmunkát néztem 20 év alatt térül meg a belefektetett pénzed, sajáttal együtt meg kell 10 év, én meg azt mondom vállalja ezt be mindenki, építsen telephelyet, tolja végig a bürokráciát, telepengedély építési engedély szakhatósági engedélyek használatbavételi környezetvédelem mérésügy katasztrófa védelem, talajmechanikai vizsgált statikai tervek építési tervek engedélyek környezet terhelési mérések, papír mindenről, gáz témát meg se említsem...
Neki lehet kezdeni emberek, csináljátok.
Nyilván nem arról szól most a gondolat, hogy lopni kell a szárítósnak, de ha 100 ember visz be terményt inkább neki maradjon 1% plusszja mint a 100 embernek, mert ha mindenki elvisz 1% plusszt akkor kuuvára átbaxod magad, önmagában meg 1% többlet emberenként nem tétel, ezt egyébként egy olyan ember szájából hallottam és hallom aki a legnagyobb szárítógyilkos levonásellenes vaskalapos csávó volt, épített egyet és megfordult a kocka, csak lesett mikor kitartott az elvei mellett és rájött, hogy a sajátjából adott oda mindenkinek terményt és az a végére sok kiadás lett ám...
Én amúgy be-ki tárolást nem számolok senkinek, van egy rosta tarifa 100Ft/q a szárítás pedig 75Ft/q, ennyi a történet, tudom van ahol szárítási alapdíj bekitár mérlegelés mindent felszámolnak az drága a végére, nekem így is jó, kijövünk vele korrekt minőségben
Válasz Sk Laci #7115. hozzászólásáraMég egy valami nem megy a fejembe. Ha szállitom a kenyérgabonának való búzát miért a nem kitisztítot áruból mérik a hektolitersúlyt, amikor úgy is leszámolják a tisztítást? .... Ja, hogy alacsonyab kategóriába lehesen átsorolni, mert keveseb a hl súly.....
Válasz borda77 (Joe) #7113. hozzászólásáraNem kel ahoz saját száritódnak leni, hogy lásad mit csinál némelyik felvásárló.
Elég ha ugyan az nap ugyan aból a parceláról elviszel másik felvásárlóhoz terményt leadni.
És érdekes módon az egyik leszámol 6% szemetet, plusz tisztítást, másik semit. Utána kukoricánál az egyik kezdi, mert van a leadot áruban kiseb szemü kukorica a cső végéről, akor azt átszámolja a levonásba, mert nem szabvány szerinti,... a kukoricában levon szemétre a kiseb szemek vagy tört szemek miatt 10 %-ot, és csodálkozik, hogy a jövőben nem szállitom hozá a megtermelt növényt.
Válasz mtz1221 #7107. hozzászólásáraigy van ,aztán meg ha levon 2%-ot tegyünk bele 5%-ot ,sok gond van a termelővel,nem az átvevővel,termeljen jól,ne 4tonnát hanem 8-at és megéri
Amióta benne vagyok egy száritóba latom régen hogyan átb..ak. mert pl napra rostalás után mérem a terményt mindig jó még ha 11 fokosan is viszem be rostabkis levegő és jó anno meg száritási díj is volt rá es a többi...meg hát látom mennyibe kerül a szárítas is... a legjobb üzlet de tényleg...ki betar meg a többi.
Válasz bandigh #7108. hozzászólásáraFelvásárlásról és eladásról volt szó, oda is írtam, hogy nem tárolás. A lényeg mindkét esetben ugyanaz. Ha csak egy hét, vagy két hónap múlva nyögöm ki, hogy mégiscsak eladnám oda, vagy elvinném máshová, akkor természetesen az addigi tárolás költségeit én fizetem.
A felvásárló nem szívességből bajlódott a terményemmel, de nem is várnám el tőle és szerintem senki sem.A probléma nem ez.
A probléma az, hogy a beszállításkori 2%-ról oda kanyarodott a dolog, hogy "a kistermelő csak ne szóljon semmit, hanem inkább örüljön, hogy valaki megveszi, vagy bajlódik egyáltalán a termésével".
Az nem baj, ha a felvásárló nem tesz szívességet és nem használhatom ingyen a tisztítóját és a raktárát. Az a baj, ha ő a tények ellenére mégis ezt állítja.
(Természetesen vannak egyedi megállapodások és ismerek olyan felvásárlót aki alapból még tároltatás esetén sem számol az első pár hónapra tárolási díjat.)
Válasz mtz1221 #7107. hozzászólásáraEzen még nem gondolkodtam de nagyon jól mondod! Ilyen ismerősőm nekem is van.
Válasz Mf-es? #7109. hozzászólásáraPersze a kibetárolást meg a szárítást, tisztítást azt kifizeted, de hogy utána mi lesz vele, az sokáig nyitott kérdés maradhat. Nyilván általában nem éri meg elutaztani, főleg nem 10 hónappal később..
Válasz bandigh #7108. hozzászólásáraKi így,ki úgy,de a termelőt becsapják.
Van itt egy hely,ha neki adod a terményt,akkor is van ki-be tárolási költség.Meg,ha aratáskor közlöd,oda adod a terményt,de mondjuk csak augusztusba fizet,addig felszámolja a tárolást is.
Ha reklamálsz,a válasz,"vedd úgy,ennyivel kevesebbért adtad el".
Úgy korrekt,ahogy az állattenyésztésbe van.
A mérlegelésig enyém az állat,utána a felvásárlóé minden felelősség,és az összes költség.
Válasz D-032-a #7105. hozzászólásáraNem jó a gondolatmenet, mert ténylegesen az ő telephelyét használod, mi pl csak bevisszük, nem írsz semmi papírt h majd neki adod el, és mondjuk júniusig csak ott van, aztán gondolsz egyet és elszámolod vele. Ha ő veszi meg, nincs tárolási költség, de ha elvinnéd, akkor fizetheted.
Válasz D-032-a #7105. hozzászólásáraEz mind igaz,de mióta világ a világ azóta az erősebb kutya bacik.És ez így is marad kár minden évben összeveszni itt rajta.Sokk ember tudna a földjén 10-20% kal többet termelni,de lusta vagy buta hozzá,és aztán meg 2 %- é kiveri a balhét.Akinek nem inge ne vegye magára,én csak az ismerőseimből indulok ki.
Válasz D-032-a #7105. hozzászólására
Válasz .Feco. #7100. hozzászólásáraMindentől függetlenül, azért megpróbálhatnánk tényszerűen és objektíven nézni ezt a dolgot.
"... hogy kínlódik a te terméseddel is, és nem jótékonysági alapon adja oda a telephelyet neked..."
Ez nagyon nem így van.
Amikor a kistermelő szóban vagy írásban nyilatkozik a felvásárlónak,hogy értékesíti (és nem csak tároltatja) a beszállított terményt, akkor onnantól fogva nem a termelő az áru tulajdonosa, hanem a felvásárló. És ez attól független, hogy az átvevő saját maga részére, vagy harmadik személy megbízottjaként, közvetítőként vesz részt a jogügyletben. Attól is független az adás-vétel létrejötte, hogy a kifizetés, - szintén akár szóbeli megállapodás alapján - csak egy hónap múlva fog realizálódni.
Tehát nem a paraszt termésével kínlódsz, mert megvetted tőle azt. Így nem ő használja a te telephelyedet sem.
"mit érdekel téged, hogy betárolás után mennyi szemét kerül bele, mennyi szem törik össze vagy mennyi rohad meg a tárolóban, az már nem a te gondod? Valaki a saját termése után bevállalja maga ezeket a mínuszokat, de miért várod el, hogy tőled vegye meg, de erre ne tartson fel tartalékot?"
A gabonát megvásárolod, de a tárolásának a gondját nem? A felvásárolt terménynek vagy te vagy a tulajdonosa, vagy pedig az, akinek a számára vetted.
És hogy a környékbeli összes átvevőhely nem vásárolná meg a kistermelő terményét?
Ennek is van másik oldala. Van itt a településen felvásárló, de mégis sokan 10km-re a távolabbihoz viszik. A másik irányból a szomszéd településről itt viszik keresztül a gabonát, de sokan nem itt a közelebbihez adják, hanem tovább mennek, így ők már 20-25 km-re viszik.
Az sem lenne jó, ha valamelyik felvásárlóhoz senki sem adná, még ha többe kerülne messzebb vinni, akkor sem.
Nem erőfölényből kellene ezt kezelni, mert nem csak a kistermelőknek van szüksége a felvásárlóra, hanem az átvevőnek is a beszállítókra.