Csak nem érted a lényeget!!!!
4-6 tonna = kb 5 TONNA ÁTLAG
Megspórolsz hozzám képest 200 kg műtrágyát, 1 gombaölőt, kb 40.000 Huf
és buksz 2 tonnát....
Egyébként meg minden költséged ugyanannyi: gázolaj, vetőmag, bérleti díj,
stb... tehát nem spórolsz a műtrágyával.
Erre próbálnálak rávezetni.
Igen jól írod.Ha jól megnézed,akkor én azt írtam,hogy több gazdának lett 6-8 tonna.Ezek,akik rendszeresen szórnak MAP-ot.Én sose szórtam,csak most ősszel,és nekem map nélkül lett 4-6 tonna.
Megfigyelésem,hogy akik max műtrágya dózissal dolgoznak,azoknál vannak évjáratok,mikor hoz,de van mikor visz.És aki kevesebbet szór,néha neki marad több a zsebbe.
1729 hsz-ben írod
" Itt fele annyi műtrágyával 1 gombaölővel lett 7 tonnás átlag. nem is egy
gazdának."
1733 hsz-ben írod, hogy Neked 4-6 tonnáig termett HÁT AZÉRT AZ NEM
7 TONNÁS ÜZEMI ÁTLAG.....
Mindegy Laci ne gyötörjük egymást, ha nem 1 véleményen vagyunk ez nem probléma. Most is azt állítom 40-50 kg Nitrogénnel nincs 7 tonnás
javító búza.
BEFEJEZTEM.
Akár hány ezren olvassák,én amit írtam,és írok,vállalom érte a felelősséget.1997 óta csinálom,folyamatosan fejlesztve,mindig a ti fajta gazda szemléletet nézve.A gabonánál,is folyamatosan emeltem a műtrágya adagot,már 3 mázsa nitrogénnél tartottam,és arra jöttem rá,hogy nem terem több,mint aki 150 kg-ot szór.Itt ahány tábla,annyi fajta,és annyi termésátlag van.De jó fajtaválasztás nagyon fontos.Tavaly,az exotic vert mindent,6-8 tonnáig.nekem 4-6 tonnáig volt,mindenféle talajon.Még egy nagyon fontos megfigyelés,akik 6-8 tonnát termelnek,azok rendszeresen szórnak ősszel MAP-ot.A 4 tonnások azok nem.A tavaszi nitrogén adagnál nincs nagy különbség.
Válasz #1771. hozzászólásra
folyékony műtrágya esetén biztosan így van,
de a szilárd műtrágyának először gyökérzónába kell jutnia, csak utána tudja fölvenni a növény.
Nálunk a korábban említett módszerrel akkora fehérjét produkált az antonius búza hogy amikor bevittem méretni azt hitték hogy tönkrement a műszer. Akkor biztos nem volt nitrogén hiánya virágzáskor.
Pedig csapadékos volt a tavasz, tehát lemosódhatott volna.
Kötött talajon amúgy sem veszik kárba a későn kiadott n sem mert a humusz meg az agyag megtartja és ha máskor nem akkor a következő növény hasznosítja.
Szerintem meg nem! Minél szélsőségesebbek a körülmények, annál fontosabb a folyamatos égetés! Egy ismerősöm azt mondta: egy gyereknek fajlagosan sokkal több tápanyag kell ugyan, mint egy felnőttnek, megis egy felnőtt eszik többet! Másrészről az sem jellemző, hogy egy gyereket etessenek 20 eves koráig, es utána mar nem, mert mar úgysem no tovabb...
Véleményem szerint minél szélsőségesebb, kitette vagy erzekenybb a talaj, annál fontosabb, hogy sok részre legyen osztva! Egyrészt a talaj tápanyag szolgáltató képessége is rosszabb, így nem tudja etetni a növényt, másrészről a gyomok es a talaj természetes lebonto folyamatai is mind N-t vesznek fel! Ha egyszerre kiteszed, ez mind a növény ellen dolgozik! De ha apránként adagolod, akkor a növény tudja lassan, fokozatosan felszedegetni! Kötött talajon mi 5-6 részre is megosztjuk! Meg is van az eredménye!
Válasz #1765. hozzászólásra
miért csak 10 kiló hatóanyag marad virágzásra?
50 mm eső is csak 20 cm-re mossa le a nitrátot, a gyökér meg 40 cm-ről is simán felveszi.
Kötött talajon meg még kisebb a lemosódás.
Extrém csapadékos évben meg a gyökérnek is van lehetősége utána menni a nitrogénnek, vagy ad neki még az ember egy 150 kilót szárbaindulás után ha látja hogy nem elég zöld.
Túl van dimenzionálva ez a kimosódás, ez óceáni klíma alatt meg laza talajon szokott bekövetkezni.
Az a baj ezzel a saját kipróbálású reakciókkal, hogy nem hosszútávú megfigyeléseken alapul. Akkor lehetne jó következtetéseket leszűrni ezekből ha hosszútávon mindig ugyanolyan feltételek melett termélnénk adott terményt. És akkor látnánk az időjárásváltozás okozta tényleges reakciókat. De ha évente másképp dozírozunk és más az időjárás is akkor már nehéz eldönteni, hogy mi minek a számlájára írandó. Német szakkönyvekben lehet hosszútávú tartamkisérletek (20év) eredményeit találni. Egy helyik Szaki aki engem is ellát tanácsokkal ezek alapján dolgozik és meg is van az erdménye, magasan veri a térség hozamait.
Abban igazad van az időjárás a legügyesebb gazda, legnagyobb befolyása
van a termésre.
Hidd el én is sok variációt kipróbáltam, kipróbálok a tápanyag reakciókra.
Én sem vagyok a pénztárcám ellensége....
Ha kiteszel 150-160kg N-t szárbaindulásig abból valószínűleg mard 10kg virágzásra is. Ami javítja a fehérjét. Ha szárbaindulásig csak 120kilót tennél ki és virágzáskor még tizet lehet megspórolnál 30kg N hatóanyagot ugyanolyan termés mennyiség és minőségnél. De ez már izlések és pofonok, ahány ház annyi szokás.
Annyit fűznék hozzá, hogy a talaj tápanyagellátottságától és kultúrállapotától is függ a termés. Egy jól feltöltött okszerűen művelt talajon pár év műkakiszórást ki is lehet hagyni jó csapadékviszonyok mellett lehet nem is lesz visszaesés a termésben vagy csak nagyon minimális. Viszont egy lezsarolt, elhanyagolt talajon tápanyag kijuttatás nélkül nem lesz semmi az is silány minőségű. Örüljön akinek 2q mastól lejön 70qbúza. De ez nem fog örökké tartani.
Válasz #1760. hozzászólásra
Milyen fajtákat használtok?
Mi most 300 kg 27-et szórtunk ki, a második 200 kilót is kitesszük egy jó hónap múlva, lehetőleg csapadék előtt. Így biztosan hasznosul.
Értelmetlennek tartom a késői szórást, a fenti módszerrel is nagyon magas fehérjét lehet elérni.
Most erre mit írjak??
A mondandód lényege feleslegesen költök ennyit a búzára.
Könnyű helyzetben vannak akkor a B.sámsoni gazdák, ha az elmondásod
szerint 150-200 kg pétisóval (40-50 kg hatóanyag) 1 gombával tudják
a 7 tonnát javító minőségben.Szeretnék azért ott lenni a mázsálásnál!!
Mindegy leírom saját tapasztalat....1 gazdánk szolgáltatunk, mi biztosítunk
mindent (gépi munka, vetőmag, inputok).
A búza vetésnél minden a saját technológia szerint kivéve az összes műtrágya elhagyása mivel a területet előző évben erősen megszórták
istállótrágyával. Elővetemény búza a közelében lévő mi táblánknak is. Eredmény az övé: 40,3q/ha termés, 20,6 sikér, 9,5 fehérje, TAKARMÁNY
A miénk: 76q/ha termés, 37 sikér, 15,6 fehérje, JAVÍTÓ
Megspórolt 50-60 ezer Ft/Ha műtrágyát és bukott 150-200 ezer körül a
termésen, Úgy hogy bizonygathatsz Te nekem bármit a tények makacs
dolgok.Okulásként írtam ezt le ezt a történetet mivel a fórumot több ezren is olvassák és ha valaki tanulni jön ide tudjunk Neki segíteni, ha apró
dolgokkal is és ne vigyük be a málnásba.....
Válasz #1750. hozzászólásra
100 kg körüli hatóanyagot 10ből 6szor karbamid búzára,
igaz hogy nem erről beszélünk de repcére valami kenes mas féleséget, ja és ez attól is függ hogy mi volt az elővetemény mármint a mennyiség
A minőség,az a kalászoláskori nitrótól függ.Aki szór,annak mind javító.Nomeg évjárat,és fajta függő.Van egy gazda,aki nomád tápanyag gazdálkodást végez,neki 44 mázsa átlag lett,mind javító,régi osztrák fajtával.Tavaly 3 tonna volt szinte a falu átlaga napraforgóból.
Nagyjából mi is ezt a dózist szoktuk kiadni, annyi különbséggel, hogy mi nem hóra adjuk az elsőt. Egy 10hekis darabon bepróbálkoztunk , hogy csak nitrogént adtunk ősszel, kb 90/100 kg hatóanyagot hektárra, tavasszal viszont ugyanazt kapja mint az összes többi, szóval kb még ennyit kétszerre. Kukorica volt az elővetemény, egyenlőre nagyon szép, majd meglátjuk mi lesz belőle.
Most vettem észre a " NAGY S-t".....
De kértünk arra is ajánlatot S 660i és nagyon jót is adott a KITE.
De drágább lett volna a Nyuszinál mivel csak 1 agyon extrázott volt
készleten 4WD, automata kormány, hozammérő, Jd link stb.
DE az alap 650-es Lexinél nem igazán volt így sem drágább sokkal.
Nem akartunk ennél nagyobbat mivel sok az elaprózott táblánk....
Egyébként nagyon jó kombájnnak tartom, a keresztkomáméknak az
van 2008 óta. Évi 1200-1400 hektárt vágnak vele és nem sok probléma
volt vele. Ugyanolyan CR 9080 mint ami ki volt állítva.
Ősszel nem sokat 10-15 kg N + 60 kg P
Tavasszal február közepe szigorúan hóra 90-100 kg N.
Április eleje szárba induláskor 40 kg N (mindig hatóanyagban számolva).
KI is hoznak belőle 37 sikért, 16 fehérjét (kazalátlag) 4 tonnás napraforgó után, amit jelen pillanatban el is tudnak adni 58-ért.....
Mert akkor ügyesek, lehet tőlük tanulni!!!
6131 hozzászólás
Tritikálé elbírná a 200kg nitrosolt/ha+100vízzel keverve?
Mikor lehetne legkorábban szórni?
Válasz #1779. hozzászólásra
szerintem mindenki, aki nem szórta el
Van még olyan aki tervez a közel jövőbe műtrágya szórást csak az idő nem engedi?
Válasz #1777. hozzászólásra
Csak nem érted a lényeget!!!!
4-6 tonna = kb 5 TONNA ÁTLAG
Megspórolsz hozzám képest 200 kg műtrágyát, 1 gombaölőt, kb 40.000 Huf
és buksz 2 tonnát....
Egyébként meg minden költséged ugyanannyi: gázolaj, vetőmag, bérleti díj,
stb... tehát nem spórolsz a műtrágyával.
Erre próbálnálak rávezetni.
Válasz #1775. hozzászólásra
Igen jól írod.Ha jól megnézed,akkor én azt írtam,hogy több gazdának lett 6-8 tonna.Ezek,akik rendszeresen szórnak MAP-ot.Én sose szórtam,csak most ősszel,és nekem map nélkül lett 4-6 tonna.
Megfigyelésem,hogy akik max műtrágya dózissal dolgoznak,azoknál vannak évjáratok,mikor hoz,de van mikor visz.És aki kevesebbet szór,néha neki marad több a zsebbe.
Válasz #1774. hozzászólásra
2 mázsát.Most ősszel szórtam először 1 mázsa MAP-ot.
Válasz #1773. hozzászólásra


1729 hsz-ben írod
" Itt fele annyi műtrágyával 1 gombaölővel lett 7 tonnás átlag. nem is egy
gazdának."
1733 hsz-ben írod, hogy Neked 4-6 tonnáig termett HÁT AZÉRT AZ NEM
7 TONNÁS ÜZEMI ÁTLAG.....
Mindegy Laci ne gyötörjük egymást, ha nem 1 véleményen vagyunk ez nem probléma. Most is azt állítom 40-50 kg Nitrogénnel nincs 7 tonnás
javító búza.
BEFEJEZTEM.
Válasz #1773. hozzászólásra
Akkor 3mázsát (N) adsz neki össz?
Válasz #1760. hozzászólásra
Akár hány ezren olvassák,én amit írtam,és írok,vállalom érte a felelősséget.1997 óta csinálom,folyamatosan fejlesztve,mindig a ti fajta gazda szemléletet nézve.A gabonánál,is folyamatosan emeltem a műtrágya adagot,már 3 mázsa nitrogénnél tartottam,és arra jöttem rá,hogy nem terem több,mint aki 150 kg-ot szór.Itt ahány tábla,annyi fajta,és annyi termésátlag van.De jó fajtaválasztás nagyon fontos.Tavaly,az exotic vert mindent,6-8 tonnáig.nekem 4-6 tonnáig volt,mindenféle talajon.Még egy nagyon fontos megfigyelés,akik 6-8 tonnát termelnek,azok rendszeresen szórnak ősszel MAP-ot.A 4 tonnások azok nem.A tavaszi nitrogén adagnál nincs nagy különbség.
Válasz #1771. hozzászólásra
folyékony műtrágya esetén biztosan így van,
de a szilárd műtrágyának először gyökérzónába kell jutnia, csak utána tudja fölvenni a növény.
Nálunk a korábban említett módszerrel akkora fehérjét produkált az antonius búza hogy amikor bevittem méretni azt hitték hogy tönkrement a műszer. Akkor biztos nem volt nitrogén hiánya virágzáskor.
Pedig csapadékos volt a tavasz, tehát lemosódhatott volna.
Kötött talajon amúgy sem veszik kárba a későn kiadott n sem mert a humusz meg az agyag megtartja és ha máskor nem akkor a következő növény hasznosítja.
Válasz #1770. hozzászólásra
Szerintem meg nem! Minél szélsőségesebbek a körülmények, annál fontosabb a folyamatos égetés! Egy ismerősöm azt mondta: egy gyereknek fajlagosan sokkal több tápanyag kell ugyan, mint egy felnőttnek, megis egy felnőtt eszik többet! Másrészről az sem jellemző, hogy egy gyereket etessenek 20 eves koráig, es utána mar nem, mert mar úgysem no tovabb...
Véleményem szerint minél szélsőségesebb, kitette vagy erzekenybb a talaj, annál fontosabb, hogy sok részre legyen osztva! Egyrészt a talaj tápanyag szolgáltató képessége is rosszabb, így nem tudja etetni a növényt, másrészről a gyomok es a talaj természetes lebonto folyamatai is mind N-t vesznek fel! Ha egyszerre kiteszed, ez mind a növény ellen dolgozik! De ha apránként adagolod, akkor a növény tudja lassan, fokozatosan felszedegetni! Kötött talajon mi 5-6 részre is megosztjuk! Meg is van az eredménye!
Válasz #1765. hozzászólásra
miért csak 10 kiló hatóanyag marad virágzásra?
50 mm eső is csak 20 cm-re mossa le a nitrátot, a gyökér meg 40 cm-ről is simán felveszi.
Kötött talajon meg még kisebb a lemosódás.
Extrém csapadékos évben meg a gyökérnek is van lehetősége utána menni a nitrogénnek, vagy ad neki még az ember egy 150 kilót szárbaindulás után ha látja hogy nem elég zöld.
Túl van dimenzionálva ez a kimosódás, ez óceáni klíma alatt meg laza talajon szokott bekövetkezni.
Válasz #1767. hozzászólásra
Az a baj ezzel a saját kipróbálású reakciókkal, hogy nem hosszútávú megfigyeléseken alapul. Akkor lehetne jó következtetéseket leszűrni ezekből ha hosszútávon mindig ugyanolyan feltételek melett termélnénk adott terményt. És akkor látnánk az időjárásváltozás okozta tényleges reakciókat. De ha évente másképp dozírozunk és más az időjárás is akkor már nehéz eldönteni, hogy mi minek a számlájára írandó. Német szakkönyvekben lehet hosszútávú tartamkisérletek (20év) eredményeit találni. Egy helyik Szaki aki engem is ellát tanácsokkal ezek alapján dolgozik és meg is van az erdménye, magasan veri a térség hozamait.
Sziasztok érdeklődnék valaki használt e már starter műtrágyát kalászosra?
Válasz #1764. hozzászólásra


Abban igazad van az időjárás a legügyesebb gazda, legnagyobb befolyása
van a termésre.
Hidd el én is sok variációt kipróbáltam, kipróbálok a tápanyag reakciókra.
Én sem vagyok a pénztárcám ellensége....
Válasz #1759. hozzászólásra
5-öt akartam írni!
4
Válasz #1763. hozzászólásra
Ha kiteszel 150-160kg N-t szárbaindulásig abból valószínűleg mard 10kg virágzásra is. Ami javítja a fehérjét. Ha szárbaindulásig csak 120kilót tennél ki és virágzáskor még tizet lehet megspórolnál 30kg N hatóanyagot ugyanolyan termés mennyiség és minőségnél. De ez már izlések és pofonok, ahány ház annyi szokás.
Annyit fűznék hozzá, hogy a talaj tápanyagellátottságától és kultúrállapotától is függ a termés. Egy jól feltöltött okszerűen művelt talajon pár év műkakiszórást ki is lehet hagyni jó csapadékviszonyok mellett lehet nem is lesz visszaesés a termésben vagy csak nagyon minimális. Viszont egy lezsarolt, elhanyagolt talajon tápanyag kijuttatás nélkül nem lesz semmi az is silány minőségű. Örüljön akinek 2q mastól lejön 70qbúza. De ez nem fog örökké tartani.
Válasz #1761. hozzászólásra
Ja és mi is leszoktunk a kalászhányáskori műtrágya adagról.
Válasz #1761. hozzászólásra
Mv Koló, Mv Toldi, Akteur, most ennyi a repertoár.
Válasz #1760. hozzászólásra
Milyen fajtákat használtok?
Mi most 300 kg 27-et szórtunk ki, a második 200 kilót is kitesszük egy jó hónap múlva, lehetőleg csapadék előtt. Így biztosan hasznosul.
Értelmetlennek tartom a késői szórást, a fenti módszerrel is nagyon magas fehérjét lehet elérni.
Válasz #1745. hozzászólásra


Most erre mit írjak??
A mondandód lényege feleslegesen költök ennyit a búzára.
Könnyű helyzetben vannak akkor a B.sámsoni gazdák, ha az elmondásod
szerint 150-200 kg pétisóval (40-50 kg hatóanyag) 1 gombával tudják
a 7 tonnát javító minőségben.Szeretnék azért ott lenni a mázsálásnál!!
Mindegy leírom saját tapasztalat....1 gazdánk szolgáltatunk, mi biztosítunk
mindent (gépi munka, vetőmag, inputok).
A búza vetésnél minden a saját technológia szerint kivéve az összes műtrágya elhagyása mivel a területet előző évben erősen megszórták
istállótrágyával. Elővetemény búza a közelében lévő mi táblánknak is. Eredmény az övé: 40,3q/ha termés, 20,6 sikér, 9,5 fehérje, TAKARMÁNY
A miénk: 76q/ha termés, 37 sikér, 15,6 fehérje, JAVÍTÓ
Megspórolt 50-60 ezer Ft/Ha műtrágyát és bukott 150-200 ezer körül a
termésen, Úgy hogy bizonygathatsz Te nekem bármit a tények makacs
dolgok.Okulásként írtam ezt le ezt a történetet mivel a fórumot több ezren is olvassák és ha valaki tanulni jön ide tudjunk Neki segíteni, ha apró
dolgokkal is és ne vigyük be a málnásba.....
!5 heki árpát mi is elszórtunk szerdán fagyon 67 kg hatóanyaggal,de egy kicsit korállom az időt,de próba szerencse!
Válasz #1743. hozzászólásra

Látom tényleg képben vagy....
Egy hétre nehéz visszaemlékezni, de nem 2 barátoddal voltál ??
Aki mostanáig nem szórta el az első adagot az már valószínűleg bukta a februárt, de a március elejét is.
Búzára mikor lehet vagy kell a pétit kiszórni hogy, az jó is legyen február vége március közepe vagy az már késő

Válasz #1754. hozzászólásra

Ahogy elnézem most egy darabig nem is fog megfagyni. Legalább is erre felénk.
Válasz #1753. hozzászólásra
Pénteken megkaptam 50 tonna nitrosolt.15 ha repcét le is fújtam,de utána
kiolvadt.
Válasz #1752. hozzászólásra
Márciusba,már folyékony kell.Ha szilárd,akkor korán.
Én eddig keveset szórtam és március áprilisba.És mindig gyenge minőségű lett és keveset adott.Na majd most!
Válasz #1750. hozzászólásra
100 kg körüli hatóanyagot 10ből 6szor karbamid búzára,
igaz hogy nem erről beszélünk de repcére valami kenes mas féleséget, ja és ez attól is függ hogy mi volt az elővetemény mármint a mennyiség
Válasz #1749. hozzászólásra

Mit,mennyit szoktatok szorni?
Válasz #1745. hozzászólásra
Mi mindég februárban szórjuk egyszerre és mégis jó a minőség!!
Válasz #1747. hozzászólásra
Ja lehet.
Válasz #1746. hozzászólásra
Szerintem ez vetés nem műtrágyaszórás.
Ha itt nem folyik szét a mű cucc akkor sehol
Válasz #1732. hozzászólásra
A minőség,az a kalászoláskori nitrótól függ.Aki szór,annak mind javító.Nomeg évjárat,és fajta függő.Van egy gazda,aki nomád tápanyag gazdálkodást végez,neki 44 mázsa átlag lett,mind javító,régi osztrák fajtával.Tavaly 3 tonna volt szinte a falu átlaga napraforgóból.
Válasz #1733. hozzászólásra

Nagyjából mi is ezt a dózist szoktuk kiadni, annyi különbséggel, hogy mi nem hóra adjuk az elsőt. Egy 10hekis darabon bepróbálkoztunk , hogy csak nitrogént adtunk ősszel, kb 90/100 kg hatóanyagot hektárra, tavasszal viszont ugyanazt kapja mint az összes többi, szóval kb még ennyit kétszerre. Kukorica volt az elővetemény, egyenlőre nagyon szép, majd meglátjuk mi lesz belőle.
Válasz #1742. hozzászólásra



Föllógol az éterbe enyhén
Axiálosoknál is ott a sok csürhe nép..... de nem lehetett nem észrevenni a föllógást
Válasz #1739. hozzászólásra


Honnan tudod, hogy bóklásztunk, szerintem azok nem is mi voltunk...
Válasz #1740. hozzászólásra

Ezek má magas dolgok 1 egyszerű kisparasztnak......
Válasz #1734. hozzászólásra

Most vettem észre a " NAGY S-t".....
De kértünk arra is ajánlatot S 660i és nagyon jót is adott a KITE.
De drágább lett volna a Nyuszinál mivel csak 1 agyon extrázott volt
készleten 4WD, automata kormány, hozammérő, Jd link stb.
DE az alap 650-es Lexinél nem igazán volt így sem drágább sokkal.
Válasz #1736. hozzászólásra

ahaaa
Mármint az S jdre gondoltam ami körül bóklásztatok
Válasz #1735. hozzászólásra
Volt S 680i ha emlékeim nem csalnak...
Válasz #1735. hozzászólásra

Hacsak nem álmodtuk
Válasz #1734. hozzászólásra
Nem akartunk ennél nagyobbat mivel sok az elaprózott táblánk....
Egyébként nagyon jó kombájnnak tartom, a keresztkomáméknak az
van 2008 óta. Évi 1200-1400 hektárt vágnak vele és nem sok probléma
volt vele. Ugyanolyan CR 9080 mint ami ki volt állítva.
Válasz #1734. hozzászólásra
Volt S-es jd kombájn???
Válasz #1733. hozzászólásra



S rotoros nem tetszett a masson, nem rendeltél 1et jól műtrágyázott idei kalászost vágni?
Válasz #1728. hozzászólásra
Ősszel nem sokat 10-15 kg N + 60 kg P
Tavasszal február közepe szigorúan hóra 90-100 kg N.
Április eleje szárba induláskor 40 kg N (mindig hatóanyagban számolva).
Válasz #1729. hozzászólásra
KI is hoznak belőle 37 sikért, 16 fehérjét (kazalátlag) 4 tonnás napraforgó után, amit jelen pillanatban el is tudnak adni 58-ért.....
Mert akkor ügyesek, lehet tőlük tanulni!!!