Előzőhöz szólva még volt olyan kísérletem, hogy 250kg map ment ki ősszel, meg 350péti tavasszal.
Jobban terem a több nitrós terület mindig ez az igazság csak azt nem értem miért a francért nemlehet a gyengébb talajon 3-4tonnától többet kihozni amikor a rászórt hatóanyag alapján 7-8tonnákat kéne teremnie.
Végülis nem, de idéntől már van itt is képviselője úgyhogy őszre lehet szerzek belőle.
Most ebben az Exotic-ban bízok, göncruszka környékén 10tonnákat is vágnak róla ismerősék.
Nemtudom mi hol csináljuk rosszul de baxus ha csak 150kiló pétisót szórnék 25mázsákat teremne a búzánk. Tudom látom tapasztalom, maszekok tábláit is aratgatom itt a környéken ahol kevesebbet adnak ki.
Mi úgy csináljuk tizen éve, hogy ősszel kimegy 2mázsa komplex(3x15-ös, vagy MAP, vagy volt már 10-20-10 meg ilyenek is...) Tavasszal 3mázsa pétisó hó végén reggeli fagyokon, majd régebben még ment rá 1mázsa pétisó, pár éve Nitrosolt fújunk ki még inkább. Ezen az látszott ,hogy a mi vidékünk nem kenyérbúza termő videék de mindig malmi búzát tudunk produkálni. És már a nitrosolozás is tovább lett fejlesztve saját technológián belül, tavaly is pl kapott 70litert zászlóslevél előtt félúton és 40litert még kalászhányáskor. Ez azt jelenti, hogy 4-szerre adtunk tápanyagot a búzának, illetve még eg lombtrága is befigyelt.
4tonnától sokkal jobbat nem lehetett összátlagban csinálni így sem. IGaz a jó földeken 5-6tonnákat termett, de sajnos az 5-6koronás földön 3-4közötti rekordok vannak.
Antonius-t termelünk sokéve de lupus saturnus régebben magyar búzák is voltak, szerintem ez utóbbival tudtunk mindig stabil 4tonna felett maradni ha több gyengébb területen volt búza akkoris.
Most van vetve Exotic 25hektár körül, mindenféle körülmények közé szétapróztam. Folyóparti szója előveteményű jóföldbe is, lemosódott erodált meredek partos veresnyirokba is, fennsíki közepes minőségűbe is.
Ami biztos, hogy szója után mindig egy tonnával több van, általában ilyenkor a 6-ot vereti a búza.
Értemén,csak te se amit én.Mondjuk felesleges a mázsákkal hencegni,mert nem egyforma a földjeink,meg tudjuk vetésforgó van.Egyszer te vetsz partra,máskor én.Nekem volt olyan darabom,ahová nem tudtam semmi műtrágyát szórni,csupán kalászoláskor kapott 20 liter nitrót..Vagy úgy számoljak mint az egyik gazdatársam?Mindig jó átlagokat mond.Egyszer mondtam neki,a gyenge tábláját,hogy azzal mi van.Válasz:"azt nem számoljuk,mert tudtuk,hogy rossz lesz."Hát igen,ha én is kivonom amit tudtam,hogy rossz lesz,akkor 6 tonna az üzemi átlag.Szerintem a tavalyi év kivétel,aki őszi műtrágyázott,meg jó fajtaválasztással,rekordok születtek.
Csak nem érted a lényeget!!!!
4-6 tonna = kb 5 TONNA ÁTLAG
Megspórolsz hozzám képest 200 kg műtrágyát, 1 gombaölőt, kb 40.000 Huf
és buksz 2 tonnát....
Egyébként meg minden költséged ugyanannyi: gázolaj, vetőmag, bérleti díj,
stb... tehát nem spórolsz a műtrágyával.
Erre próbálnálak rávezetni.
Igen jól írod.Ha jól megnézed,akkor én azt írtam,hogy több gazdának lett 6-8 tonna.Ezek,akik rendszeresen szórnak MAP-ot.Én sose szórtam,csak most ősszel,és nekem map nélkül lett 4-6 tonna.
Megfigyelésem,hogy akik max műtrágya dózissal dolgoznak,azoknál vannak évjáratok,mikor hoz,de van mikor visz.És aki kevesebbet szór,néha neki marad több a zsebbe.
1729 hsz-ben írod
" Itt fele annyi műtrágyával 1 gombaölővel lett 7 tonnás átlag. nem is egy
gazdának."
1733 hsz-ben írod, hogy Neked 4-6 tonnáig termett HÁT AZÉRT AZ NEM
7 TONNÁS ÜZEMI ÁTLAG.....
Mindegy Laci ne gyötörjük egymást, ha nem 1 véleményen vagyunk ez nem probléma. Most is azt állítom 40-50 kg Nitrogénnel nincs 7 tonnás
javító búza.
BEFEJEZTEM.
Akár hány ezren olvassák,én amit írtam,és írok,vállalom érte a felelősséget.1997 óta csinálom,folyamatosan fejlesztve,mindig a ti fajta gazda szemléletet nézve.A gabonánál,is folyamatosan emeltem a műtrágya adagot,már 3 mázsa nitrogénnél tartottam,és arra jöttem rá,hogy nem terem több,mint aki 150 kg-ot szór.Itt ahány tábla,annyi fajta,és annyi termésátlag van.De jó fajtaválasztás nagyon fontos.Tavaly,az exotic vert mindent,6-8 tonnáig.nekem 4-6 tonnáig volt,mindenféle talajon.Még egy nagyon fontos megfigyelés,akik 6-8 tonnát termelnek,azok rendszeresen szórnak ősszel MAP-ot.A 4 tonnások azok nem.A tavaszi nitrogén adagnál nincs nagy különbség.
Válasz #1771. hozzászólásra
folyékony műtrágya esetén biztosan így van,
de a szilárd műtrágyának először gyökérzónába kell jutnia, csak utána tudja fölvenni a növény.
Nálunk a korábban említett módszerrel akkora fehérjét produkált az antonius búza hogy amikor bevittem méretni azt hitték hogy tönkrement a műszer. Akkor biztos nem volt nitrogén hiánya virágzáskor.
Pedig csapadékos volt a tavasz, tehát lemosódhatott volna.
Kötött talajon amúgy sem veszik kárba a későn kiadott n sem mert a humusz meg az agyag megtartja és ha máskor nem akkor a következő növény hasznosítja.
Szerintem meg nem! Minél szélsőségesebbek a körülmények, annál fontosabb a folyamatos égetés! Egy ismerősöm azt mondta: egy gyereknek fajlagosan sokkal több tápanyag kell ugyan, mint egy felnőttnek, megis egy felnőtt eszik többet! Másrészről az sem jellemző, hogy egy gyereket etessenek 20 eves koráig, es utána mar nem, mert mar úgysem no tovabb...
Véleményem szerint minél szélsőségesebb, kitette vagy erzekenybb a talaj, annál fontosabb, hogy sok részre legyen osztva! Egyrészt a talaj tápanyag szolgáltató képessége is rosszabb, így nem tudja etetni a növényt, másrészről a gyomok es a talaj természetes lebonto folyamatai is mind N-t vesznek fel! Ha egyszerre kiteszed, ez mind a növény ellen dolgozik! De ha apránként adagolod, akkor a növény tudja lassan, fokozatosan felszedegetni! Kötött talajon mi 5-6 részre is megosztjuk! Meg is van az eredménye!
Válasz #1765. hozzászólásra
miért csak 10 kiló hatóanyag marad virágzásra?
50 mm eső is csak 20 cm-re mossa le a nitrátot, a gyökér meg 40 cm-ről is simán felveszi.
Kötött talajon meg még kisebb a lemosódás.
Extrém csapadékos évben meg a gyökérnek is van lehetősége utána menni a nitrogénnek, vagy ad neki még az ember egy 150 kilót szárbaindulás után ha látja hogy nem elég zöld.
Túl van dimenzionálva ez a kimosódás, ez óceáni klíma alatt meg laza talajon szokott bekövetkezni.
Az a baj ezzel a saját kipróbálású reakciókkal, hogy nem hosszútávú megfigyeléseken alapul. Akkor lehetne jó következtetéseket leszűrni ezekből ha hosszútávon mindig ugyanolyan feltételek melett termélnénk adott terményt. És akkor látnánk az időjárásváltozás okozta tényleges reakciókat. De ha évente másképp dozírozunk és más az időjárás is akkor már nehéz eldönteni, hogy mi minek a számlájára írandó. Német szakkönyvekben lehet hosszútávú tartamkisérletek (20év) eredményeit találni. Egy helyik Szaki aki engem is ellát tanácsokkal ezek alapján dolgozik és meg is van az erdménye, magasan veri a térség hozamait.
Abban igazad van az időjárás a legügyesebb gazda, legnagyobb befolyása
van a termésre.
Hidd el én is sok variációt kipróbáltam, kipróbálok a tápanyag reakciókra.
Én sem vagyok a pénztárcám ellensége....
Ha kiteszel 150-160kg N-t szárbaindulásig abból valószínűleg mard 10kg virágzásra is. Ami javítja a fehérjét. Ha szárbaindulásig csak 120kilót tennél ki és virágzáskor még tizet lehet megspórolnál 30kg N hatóanyagot ugyanolyan termés mennyiség és minőségnél. De ez már izlések és pofonok, ahány ház annyi szokás.
Annyit fűznék hozzá, hogy a talaj tápanyagellátottságától és kultúrállapotától is függ a termés. Egy jól feltöltött okszerűen művelt talajon pár év műkakiszórást ki is lehet hagyni jó csapadékviszonyok mellett lehet nem is lesz visszaesés a termésben vagy csak nagyon minimális. Viszont egy lezsarolt, elhanyagolt talajon tápanyag kijuttatás nélkül nem lesz semmi az is silány minőségű. Örüljön akinek 2q mastól lejön 70qbúza. De ez nem fog örökké tartani.
Válasz #1760. hozzászólásra
Milyen fajtákat használtok?
Mi most 300 kg 27-et szórtunk ki, a második 200 kilót is kitesszük egy jó hónap múlva, lehetőleg csapadék előtt. Így biztosan hasznosul.
Értelmetlennek tartom a késői szórást, a fenti módszerrel is nagyon magas fehérjét lehet elérni.
Most erre mit írjak??
A mondandód lényege feleslegesen költök ennyit a búzára.
Könnyű helyzetben vannak akkor a B.sámsoni gazdák, ha az elmondásod
szerint 150-200 kg pétisóval (40-50 kg hatóanyag) 1 gombával tudják
a 7 tonnát javító minőségben.Szeretnék azért ott lenni a mázsálásnál!!
Mindegy leírom saját tapasztalat....1 gazdánk szolgáltatunk, mi biztosítunk
mindent (gépi munka, vetőmag, inputok).
A búza vetésnél minden a saját technológia szerint kivéve az összes műtrágya elhagyása mivel a területet előző évben erősen megszórták
istállótrágyával. Elővetemény búza a közelében lévő mi táblánknak is. Eredmény az övé: 40,3q/ha termés, 20,6 sikér, 9,5 fehérje, TAKARMÁNY
A miénk: 76q/ha termés, 37 sikér, 15,6 fehérje, JAVÍTÓ
Megspórolt 50-60 ezer Ft/Ha műtrágyát és bukott 150-200 ezer körül a
termésen, Úgy hogy bizonygathatsz Te nekem bármit a tények makacs
dolgok.Okulásként írtam ezt le ezt a történetet mivel a fórumot több ezren is olvassák és ha valaki tanulni jön ide tudjunk Neki segíteni, ha apró
dolgokkal is és ne vigyük be a málnásba.....
Válasz #1750. hozzászólásra
100 kg körüli hatóanyagot 10ből 6szor karbamid búzára,
igaz hogy nem erről beszélünk de repcére valami kenes mas féleséget, ja és ez attól is függ hogy mi volt az elővetemény mármint a mennyiség
A minőség,az a kalászoláskori nitrótól függ.Aki szór,annak mind javító.Nomeg évjárat,és fajta függő.Van egy gazda,aki nomád tápanyag gazdálkodást végez,neki 44 mázsa átlag lett,mind javító,régi osztrák fajtával.Tavaly 3 tonna volt szinte a falu átlaga napraforgóból.
Nagyjából mi is ezt a dózist szoktuk kiadni, annyi különbséggel, hogy mi nem hóra adjuk az elsőt. Egy 10hekis darabon bepróbálkoztunk , hogy csak nitrogént adtunk ősszel, kb 90/100 kg hatóanyagot hektárra, tavasszal viszont ugyanazt kapja mint az összes többi, szóval kb még ennyit kétszerre. Kukorica volt az elővetemény, egyenlőre nagyon szép, majd meglátjuk mi lesz belőle.
Most vettem észre a " NAGY S-t".....
De kértünk arra is ajánlatot S 660i és nagyon jót is adott a KITE.
De drágább lett volna a Nyuszinál mivel csak 1 agyon extrázott volt
készleten 4WD, automata kormány, hozammérő, Jd link stb.
DE az alap 650-es Lexinél nem igazán volt így sem drágább sokkal.
6139 hozzászólás
Válasz #1788. hozzászólásra
Szasza nálad lévő 38asba mennyi óra lehet?
Előzőhöz szólva még volt olyan kísérletem, hogy 250kg map ment ki ősszel, meg 350péti tavasszal.
Jobban terem a több nitrós terület mindig ez az igazság csak azt nem értem miért a francért nemlehet a gyengébb talajon 3-4tonnától többet kihozni amikor a rászórt hatóanyag alapján 7-8tonnákat kéne teremnie.
Válasz #1786. hozzászólásra
Végülis nem, de idéntől már van itt is képviselője úgyhogy őszre lehet szerzek belőle.
Most ebben az Exotic-ban bízok, göncruszka környékén 10tonnákat is vágnak róla ismerősék.
Válasz #1785. hozzászólásra
Tavaly írtad,hogy kipróbálod az NS40-t, mit sikerült kihozni belőle?
Válasz #1773. hozzászólásra
MF-es!
Nemtudom mi hol csináljuk rosszul de baxus ha csak 150kiló pétisót szórnék 25mázsákat teremne a búzánk. Tudom látom tapasztalom, maszekok tábláit is aratgatom itt a környéken ahol kevesebbet adnak ki.
Mi úgy csináljuk tizen éve, hogy ősszel kimegy 2mázsa komplex(3x15-ös, vagy MAP, vagy volt már 10-20-10 meg ilyenek is...) Tavasszal 3mázsa pétisó hó végén reggeli fagyokon, majd régebben még ment rá 1mázsa pétisó, pár éve Nitrosolt fújunk ki még inkább. Ezen az látszott ,hogy a mi vidékünk nem kenyérbúza termő videék de mindig malmi búzát tudunk produkálni. És már a nitrosolozás is tovább lett fejlesztve saját technológián belül, tavaly is pl kapott 70litert zászlóslevél előtt félúton és 40litert még kalászhányáskor. Ez azt jelenti, hogy 4-szerre adtunk tápanyagot a búzának, illetve még eg lombtrága is befigyelt.
4tonnától sokkal jobbat nem lehetett összátlagban csinálni így sem. IGaz a jó földeken 5-6tonnákat termett, de sajnos az 5-6koronás földön 3-4közötti rekordok vannak.
Antonius-t termelünk sokéve de lupus saturnus régebben magyar búzák is voltak, szerintem ez utóbbival tudtunk mindig stabil 4tonna felett maradni ha több gyengébb területen volt búza akkoris.
Most van vetve Exotic 25hektár körül, mindenféle körülmények közé szétapróztam. Folyóparti szója előveteményű jóföldbe is, lemosódott erodált meredek partos veresnyirokba is, fennsíki közepes minőségűbe is.
Ami biztos, hogy szója után mindig egy tonnával több van, általában ilyenkor a 6-ot vereti a búza.
Válasz #1778. hozzászólásra
1 nagy minőségi ember se nő meg napi fél karaj szárazkenyiren ugyi......
Válasz #1778. hozzászólásra
Értemén,csak te se amit én.Mondjuk felesleges a mázsákkal hencegni,mert nem egyforma a földjeink,meg tudjuk vetésforgó van.Egyszer te vetsz partra,máskor én.Nekem volt olyan darabom,ahová nem tudtam semmi műtrágyát szórni,csupán kalászoláskor kapott 20 liter nitrót..Vagy úgy számoljak mint az egyik gazdatársam?Mindig jó átlagokat mond.Egyszer mondtam neki,a gyenge tábláját,hogy azzal mi van.Válasz:"azt nem számoljuk,mert tudtuk,hogy rossz lesz."Hát igen,ha én is kivonom amit tudtam,hogy rossz lesz,akkor 6 tonna az üzemi átlag.Szerintem a tavalyi év kivétel,aki őszi műtrágyázott,meg jó fajtaválasztással,rekordok születtek.
Válasz #1779. hozzászólásra
Itt a nagyobb gazdaságok megindultak,a kicsik nem.
Én a területem szűk 1/3-át elszórtam!
Tritikálé elbírná a 200kg nitrosolt/ha+100vízzel keverve?
Mikor lehetne legkorábban szórni?
Válasz #1779. hozzászólásra
szerintem mindenki, aki nem szórta el
Van még olyan aki tervez a közel jövőbe műtrágya szórást csak az idő nem engedi?
Válasz #1777. hozzászólásra
Csak nem érted a lényeget!!!!
4-6 tonna = kb 5 TONNA ÁTLAG
Megspórolsz hozzám képest 200 kg műtrágyát, 1 gombaölőt, kb 40.000 Huf
és buksz 2 tonnát....
Egyébként meg minden költséged ugyanannyi: gázolaj, vetőmag, bérleti díj,
stb... tehát nem spórolsz a műtrágyával.
Erre próbálnálak rávezetni.
Válasz #1775. hozzászólásra
Igen jól írod.Ha jól megnézed,akkor én azt írtam,hogy több gazdának lett 6-8 tonna.Ezek,akik rendszeresen szórnak MAP-ot.Én sose szórtam,csak most ősszel,és nekem map nélkül lett 4-6 tonna.
Megfigyelésem,hogy akik max műtrágya dózissal dolgoznak,azoknál vannak évjáratok,mikor hoz,de van mikor visz.És aki kevesebbet szór,néha neki marad több a zsebbe.
Válasz #1774. hozzászólásra
2 mázsát.Most ősszel szórtam először 1 mázsa MAP-ot.
Válasz #1773. hozzászólásra
1729 hsz-ben írod
" Itt fele annyi műtrágyával 1 gombaölővel lett 7 tonnás átlag. nem is egy
gazdának."
1733 hsz-ben írod, hogy Neked 4-6 tonnáig termett HÁT AZÉRT AZ NEM
7 TONNÁS ÜZEMI ÁTLAG.....
Mindegy Laci ne gyötörjük egymást, ha nem 1 véleményen vagyunk ez nem probléma. Most is azt állítom 40-50 kg Nitrogénnel nincs 7 tonnás
javító búza.
BEFEJEZTEM.
Válasz #1773. hozzászólásra
Akkor 3mázsát (N) adsz neki össz?
Válasz #1760. hozzászólásra
Akár hány ezren olvassák,én amit írtam,és írok,vállalom érte a felelősséget.1997 óta csinálom,folyamatosan fejlesztve,mindig a ti fajta gazda szemléletet nézve.A gabonánál,is folyamatosan emeltem a műtrágya adagot,már 3 mázsa nitrogénnél tartottam,és arra jöttem rá,hogy nem terem több,mint aki 150 kg-ot szór.Itt ahány tábla,annyi fajta,és annyi termésátlag van.De jó fajtaválasztás nagyon fontos.Tavaly,az exotic vert mindent,6-8 tonnáig.nekem 4-6 tonnáig volt,mindenféle talajon.Még egy nagyon fontos megfigyelés,akik 6-8 tonnát termelnek,azok rendszeresen szórnak ősszel MAP-ot.A 4 tonnások azok nem.A tavaszi nitrogén adagnál nincs nagy különbség.
Válasz #1771. hozzászólásra
folyékony műtrágya esetén biztosan így van,
de a szilárd műtrágyának először gyökérzónába kell jutnia, csak utána tudja fölvenni a növény.
Nálunk a korábban említett módszerrel akkora fehérjét produkált az antonius búza hogy amikor bevittem méretni azt hitték hogy tönkrement a műszer. Akkor biztos nem volt nitrogén hiánya virágzáskor.
Pedig csapadékos volt a tavasz, tehát lemosódhatott volna.
Kötött talajon amúgy sem veszik kárba a későn kiadott n sem mert a humusz meg az agyag megtartja és ha máskor nem akkor a következő növény hasznosítja.
Válasz #1770. hozzászólásra
Szerintem meg nem! Minél szélsőségesebbek a körülmények, annál fontosabb a folyamatos égetés! Egy ismerősöm azt mondta: egy gyereknek fajlagosan sokkal több tápanyag kell ugyan, mint egy felnőttnek, megis egy felnőtt eszik többet! Másrészről az sem jellemző, hogy egy gyereket etessenek 20 eves koráig, es utána mar nem, mert mar úgysem no tovabb...
Véleményem szerint minél szélsőségesebb, kitette vagy erzekenybb a talaj, annál fontosabb, hogy sok részre legyen osztva! Egyrészt a talaj tápanyag szolgáltató képessége is rosszabb, így nem tudja etetni a növényt, másrészről a gyomok es a talaj természetes lebonto folyamatai is mind N-t vesznek fel! Ha egyszerre kiteszed, ez mind a növény ellen dolgozik! De ha apránként adagolod, akkor a növény tudja lassan, fokozatosan felszedegetni! Kötött talajon mi 5-6 részre is megosztjuk! Meg is van az eredménye!
Válasz #1765. hozzászólásra
miért csak 10 kiló hatóanyag marad virágzásra?
50 mm eső is csak 20 cm-re mossa le a nitrátot, a gyökér meg 40 cm-ről is simán felveszi.
Kötött talajon meg még kisebb a lemosódás.
Extrém csapadékos évben meg a gyökérnek is van lehetősége utána menni a nitrogénnek, vagy ad neki még az ember egy 150 kilót szárbaindulás után ha látja hogy nem elég zöld.
Túl van dimenzionálva ez a kimosódás, ez óceáni klíma alatt meg laza talajon szokott bekövetkezni.
Válasz #1767. hozzászólásra
Az a baj ezzel a saját kipróbálású reakciókkal, hogy nem hosszútávú megfigyeléseken alapul. Akkor lehetne jó következtetéseket leszűrni ezekből ha hosszútávon mindig ugyanolyan feltételek melett termélnénk adott terményt. És akkor látnánk az időjárásváltozás okozta tényleges reakciókat. De ha évente másképp dozírozunk és más az időjárás is akkor már nehéz eldönteni, hogy mi minek a számlájára írandó. Német szakkönyvekben lehet hosszútávú tartamkisérletek (20év) eredményeit találni. Egy helyik Szaki aki engem is ellát tanácsokkal ezek alapján dolgozik és meg is van az erdménye, magasan veri a térség hozamait.
Sziasztok érdeklődnék valaki használt e már starter műtrágyát kalászosra?
Válasz #1764. hozzászólásra
Abban igazad van az időjárás a legügyesebb gazda, legnagyobb befolyása
van a termésre.
Hidd el én is sok variációt kipróbáltam, kipróbálok a tápanyag reakciókra.
Én sem vagyok a pénztárcám ellensége....
Válasz #1759. hozzászólásra
5-öt akartam írni!
4
Válasz #1763. hozzászólásra
Ha kiteszel 150-160kg N-t szárbaindulásig abból valószínűleg mard 10kg virágzásra is. Ami javítja a fehérjét. Ha szárbaindulásig csak 120kilót tennél ki és virágzáskor még tizet lehet megspórolnál 30kg N hatóanyagot ugyanolyan termés mennyiség és minőségnél. De ez már izlések és pofonok, ahány ház annyi szokás.
Annyit fűznék hozzá, hogy a talaj tápanyagellátottságától és kultúrállapotától is függ a termés. Egy jól feltöltött okszerűen művelt talajon pár év műkakiszórást ki is lehet hagyni jó csapadékviszonyok mellett lehet nem is lesz visszaesés a termésben vagy csak nagyon minimális. Viszont egy lezsarolt, elhanyagolt talajon tápanyag kijuttatás nélkül nem lesz semmi az is silány minőségű. Örüljön akinek 2q mastól lejön 70qbúza. De ez nem fog örökké tartani.
Válasz #1761. hozzászólásra
Ja és mi is leszoktunk a kalászhányáskori műtrágya adagról.
Válasz #1761. hozzászólásra
Mv Koló, Mv Toldi, Akteur, most ennyi a repertoár.
Válasz #1760. hozzászólásra
Milyen fajtákat használtok?
Mi most 300 kg 27-et szórtunk ki, a második 200 kilót is kitesszük egy jó hónap múlva, lehetőleg csapadék előtt. Így biztosan hasznosul.
Értelmetlennek tartom a késői szórást, a fenti módszerrel is nagyon magas fehérjét lehet elérni.
Válasz #1745. hozzászólásra
Most erre mit írjak??
A mondandód lényege feleslegesen költök ennyit a búzára.
Könnyű helyzetben vannak akkor a B.sámsoni gazdák, ha az elmondásod
szerint 150-200 kg pétisóval (40-50 kg hatóanyag) 1 gombával tudják
a 7 tonnát javító minőségben.Szeretnék azért ott lenni a mázsálásnál!!
Mindegy leírom saját tapasztalat....1 gazdánk szolgáltatunk, mi biztosítunk
mindent (gépi munka, vetőmag, inputok).
A búza vetésnél minden a saját technológia szerint kivéve az összes műtrágya elhagyása mivel a területet előző évben erősen megszórták
istállótrágyával. Elővetemény búza a közelében lévő mi táblánknak is. Eredmény az övé: 40,3q/ha termés, 20,6 sikér, 9,5 fehérje, TAKARMÁNY
A miénk: 76q/ha termés, 37 sikér, 15,6 fehérje, JAVÍTÓ
Megspórolt 50-60 ezer Ft/Ha műtrágyát és bukott 150-200 ezer körül a
termésen, Úgy hogy bizonygathatsz Te nekem bármit a tények makacs
dolgok.Okulásként írtam ezt le ezt a történetet mivel a fórumot több ezren is olvassák és ha valaki tanulni jön ide tudjunk Neki segíteni, ha apró
dolgokkal is és ne vigyük be a málnásba.....
!5 heki árpát mi is elszórtunk szerdán fagyon 67 kg hatóanyaggal,de egy kicsit korállom az időt,de próba szerencse!
Válasz #1743. hozzászólásra
Látom tényleg képben vagy....
Egy hétre nehéz visszaemlékezni, de nem 2 barátoddal voltál ??
Aki mostanáig nem szórta el az első adagot az már valószínűleg bukta a februárt, de a március elejét is.
Búzára mikor lehet vagy kell a pétit kiszórni hogy, az jó is legyen február vége március közepe vagy az már késő
Válasz #1754. hozzászólásra
Ahogy elnézem most egy darabig nem is fog megfagyni. Legalább is erre felénk.
Válasz #1753. hozzászólásra
Pénteken megkaptam 50 tonna nitrosolt.15 ha repcét le is fújtam,de utána
kiolvadt.
Válasz #1752. hozzászólásra
Márciusba,már folyékony kell.Ha szilárd,akkor korán.
Én eddig keveset szórtam és március áprilisba.És mindig gyenge minőségű lett és keveset adott.Na majd most!
Válasz #1750. hozzászólásra
100 kg körüli hatóanyagot 10ből 6szor karbamid búzára,
igaz hogy nem erről beszélünk de repcére valami kenes mas féleséget, ja és ez attól is függ hogy mi volt az elővetemény mármint a mennyiség
Válasz #1749. hozzászólásra
Mit,mennyit szoktatok szorni?
Válasz #1745. hozzászólásra
Mi mindég februárban szórjuk egyszerre és mégis jó a minőség!!
Válasz #1747. hozzászólásra
Ja lehet.
Válasz #1746. hozzászólásra
Szerintem ez vetés nem műtrágyaszórás.
Ha itt nem folyik szét a mű cucc akkor sehol
Válasz #1732. hozzászólásra
A minőség,az a kalászoláskori nitrótól függ.Aki szór,annak mind javító.Nomeg évjárat,és fajta függő.Van egy gazda,aki nomád tápanyag gazdálkodást végez,neki 44 mázsa átlag lett,mind javító,régi osztrák fajtával.Tavaly 3 tonna volt szinte a falu átlaga napraforgóból.
Válasz #1733. hozzászólásra
Nagyjából mi is ezt a dózist szoktuk kiadni, annyi különbséggel, hogy mi nem hóra adjuk az elsőt. Egy 10hekis darabon bepróbálkoztunk , hogy csak nitrogént adtunk ősszel, kb 90/100 kg hatóanyagot hektárra, tavasszal viszont ugyanazt kapja mint az összes többi, szóval kb még ennyit kétszerre. Kukorica volt az elővetemény, egyenlőre nagyon szép, majd meglátjuk mi lesz belőle.
Válasz #1742. hozzászólásra
Föllógol az éterbe enyhén
Axiálosoknál is ott a sok csürhe nép..... de nem lehetett nem észrevenni a föllógást
Válasz #1739. hozzászólásra
Honnan tudod, hogy bóklásztunk, szerintem azok nem is mi voltunk...
Válasz #1740. hozzászólásra
Ezek má magas dolgok 1 egyszerű kisparasztnak......
Válasz #1734. hozzászólásra
Most vettem észre a " NAGY S-t".....
De kértünk arra is ajánlatot S 660i és nagyon jót is adott a KITE.
De drágább lett volna a Nyuszinál mivel csak 1 agyon extrázott volt
készleten 4WD, automata kormány, hozammérő, Jd link stb.
DE az alap 650-es Lexinél nem igazán volt így sem drágább sokkal.