Mondjuk egy 100-150 literes adagot hogy oldasz meg?? Vízzel hígítva már jobban perzsel?? Mert én 2x 100 litert tervezek kiadni... erre mi volna a legjobb megoldás??
Válasz #1588. hozzászólásra
Nálunk a márciusi műtrágyázás már -5-10q veszteség!!!!!!
Tavaly rajtam kívül a faluban mindenki márciusban szórta a műtrágyát én febr 22,nekik átlgosan 30q alatt nekem 39q lett!
Nem egyformák a területi adotságaink,nekünk amint lehet nyomatni kell kifele ezeken a gyengébb területeken!!!!!!!!!
Végül is a jövő hét már február 1.-je lenne mikor szórnánk.
Tavaly elbactuk, hogy ráment 3 mázsa tavasszal és 3 hétig nem volt eső.
Most 3 menetre lenne osztva, igaz nincs is nagy terület.
De ezt a februári szórást már többektől hallottam, hogy jó és mivel elég gyenge a talaj így szerintem indításnak sem gond, ha előbb lenne kint.
Tavaly télen egy gyakorló növénytermesztő doktor tartott nekem egy kis "előadást" német egyetemi tankönyvből az őszi búza N igényéről és reakciójáról hosszútávú kisérletek alapján. Egyértelműen kitűnt belőle, hogy a bokrosodás elején van a legtöbb Nre szüksége búzának a maximális terméseredmény eléréséhez. A stádiumok előrehaladtával egyértelműen csökken a kiadott N mennyiség hatása termésmennyiségre. Szóval aki bokrosodás elején nem teszi oda az N-t az máris hibázik. Utána már lehet variálni hogy még hány menetben mennyit mikor tegyünk ki de az első korai a leglényegesebb.
Nálunk is ez vált be. Lehetne még halogatni de ha lucskos idő lesz akkor lehet áprilisig nem lehet kijuttatni és az már nagyon késő. És ha nincs ott a nitró a növény tavaszi indulásakor akkor az már hátrányból indul. Szóval mi lehetőségekhez képest próbáljuk az utolsó fagyra időzíteni a kijuttatást. 2q/ha 27% mas. Többit majd kapja folyékonyban, több részletben. Amúgy pedig nappal itt 5-10fokok vannak most folyamatosan. És a búza szépen szintetizál növöget. Egy hónappal ezelőtti állapotához képest elkezdett bokrosodni, tegnap előtt néztem, 2-4 oldalhatásos stádiumban van. Igaz nagy gyönge, picike. De a színe szép üde zöld. Most is jólesne neki a nitró szerintem de nem tudom mit lenne vele ha meglódulna utána meg rájönne a hó nélküli -10fok esetleg.
Igaz régen tanították , de úgy tudom hogy a Nitrogén a fotószintézis folyamatában a zöld tömeg növelésében hasznosul.
CO2 kötődik le és Oxigén szabadul fel.
Ezért is van hogy míg nincsen nagyobb mennyiségű levélzet a műtrágya hasznosulás is korlátozott, nincs meg a kellő mennyiségű levélzet ahol a folyamat végbe megy.
Ehhez a folyamathoz min.15 C hőmérséklet, és napfény kell.
A hőmérséklet és a fény növekedésére a reakció fokozódik az igazi hasznosulás 20-30 foknál jön létre.
Szerintem felesleges nagyon korán és sok műtrágyát kiszórni egyszerre.
Több helyen olvastam hogy megéri 15.e körül kiszórni, hogy mire beindul addigra ott legyen az anyag, én az idén biztos kipróbálom, 15-20 között kiszórom
Válasz #1586. hozzászólásra Ne nagyon irkálj ilyent,mert február 15.-e előtt tilos nitrogént szórni a földre ! Kölcsönös megfeleltetésben van leírva! Valaki lefényképez és felnyom ,akkor oda lesz a terület alapú támogatásod egy része (szankció)!!!
Akkor mindent összevetve,javarészt a magasabb műtrágya adagok tűnnek a befutónak!
Lassacskán lehet tervezgetni a műtrágyaszórás kezdetét!
Én ha az idő engedi és az előrejezés biztató akkor febr 15-20-án elkezdem nyomatni!!!!
A keserűsó nem drága, és ha azt nézed, elég ha nem látsz rajt utána mg és kén hiányos tünetet.
Kénnel amugy a nitrogént is könnyebben felveszi a növény.
Brutto 3500ft volt tavaly 25kg.
Én tavaly mindent megadtam a Kolonak aztán mégis 53 mázsát adott, havernak 25kmre odébb 68mázsát.
Ezt kell elfogadni, illetve próbálkozni akár új dolgokkal.
Azért a 70q-hoz kell megfelelő időjárás ill. alkalmas talaj még ha a technológiád jó is főleg ha tavaly 47q volt. mert tavaly ha nem volt semmi hátráltató tényező (belvíz) akkor igen csak kiadták magukból a maximum közeli termést.
Keserű sónak semmi pozitívat nem tapasztaltam.A sok műtrágya,a tavasziaknál főként,ha nem kapsz kellő csapadékot,terméscsökkentést okoz.Olvass utána,valahol már valaki leírta a keserű tapasztalatát.
Keserűsónak van a termésmennyiségre látható/mérhető hatása, mennyi?
Gabona félékk közül Búzába ajánlatosabb inkább nem? (Kukoricának annyira nem)
Terv:
5kg / ha minden permetezéskor + nitrosol? Abból mennyi kéne szerintetek?
Cél: 70q / ha
Ősszel kapott 2 q 3*15 -ös NPK-t. Tavasszal meg majd kap 3 q amoonium nitrátot. Sirtaki fajta!
Tavaly csak a tavaszi 3q ammonium-nitrátot kapott, Békés fajta volt, 47 q -át termett, idén többet akarok!
De úgy képzeld el a leg utálatosabb réti föld ha sok víz van kirohad minden ha nincs víz akkor becserepesedik.A szántást is el kell találni mikor se vizes se száraz akkor jó
Köszönöm a választ Peti ugyan oda szoktam vetni mert a víz az úr néha nálam a buzát mindig váltogatom a neveit nem nagyon jegyzem meg mert úgy veszem én is egy családi vállalkozótól aki kicsit drágábban adja de levan csávázva én csak annyit mondok réti földbe kell tavaly előtt pásztor volt most meg süveges ez jól adott .Hektárja 35mázsa hát ennyi
nem bisztos h reti foldbe mindig buza lenne a meno probald a kukoricat na es perxe kicsit engedd meg ki a szelepeket mutragya teren mert maskor nem fogod elerni azt a termest amit te szeretnel
Esetleg egy másik fajtát is próbálhatsz ami a környéken bevált Meg persze a műtrágyával is lehet "játszani" hogy mikor meg mennyit és hogyan Ezt magadnak kell kitapasztalnod
Szerintem először növeld meg a nitrogént meg persze pk-t is és attól hamarabb lesz több a termény mint egy hengerezéstől.
Persze a hengerezés olcsóbb...a trágyázás meg biztos növeli a termésedet.
Üdv és boldog újévet mindenkinek én minden évbe búzát vetek réti földbe ami néha vizes is de nem igazán vagyok megelégedve a terméssel 27% pétit használok 2mázsát hektáranként ,olvastam hogy hengerezéssel is javul a termés hozam
=>Hatóanyagra vetítve miért is lenne olcsóbb a 27% pétisó, mint az amm.nitrát? Számolj csak utána!
=>A hasznosulás már más kérdés, azon minden évben én is gondolkodom...
Ennyi kondival,(ha lesz egy kis eső) 8to/Ha kinéz a sirtakiból.Minőség szerintem jó esetben euró,szalma az nagyon alacsony,és nagyon ellenálló a betegségekkel szemben.
Én is ezért szoktam a szilárd mellé tenni valami folyékony nitrogént. Gyomirtással vagy akár előtte. Van olyan év amikor pl a szilárd nagyon nem tud hasznosulni, mert a kiszórása utána felszínen marad 2-3 hétig is akár. Ez már csak ilyen
Ezt azért 1 az 1-ben kijelenteni kicsit túlzás, ha ez így lenne, már a TSZ-ből örököltük volna a nitrosol használatát, és azt se tudnánk mi az a szilárd műtrágya. Tény hogy a részben levélen felvett nitrogén gyorsabban hat, és elméletileg a nitrosol nem párolog el, emiatt késői trágyázásra alkalmasabb. De inkább sokan maradjanak a szilárdnál, mert akkor olcsóbban tudjuk megvenni a nitrosolt!
6209 hozzászólás
Válasz #1607. hozzászólásra
milyen fúvókával??
Válasz #1590. hozzászólásra
Így igaz KM szerint is febr-01 től lehet szórni, őszi kalászosok tavaszi fejtrágyázása céljából nitrogént!!
Válasz #1606. hozzászólásra
Én tavaly 130 liter nitró+70 liter vízzel csináltam nem volt baj.
Válasz #1602. hozzászólásra
Mert én 2x 100 litert tervezek kiadni... erre mi volna a legjobb megoldás?? 
Mondjuk egy 100-150 literes adagot hogy oldasz meg?? Vízzel hígítva már jobban perzsel??
Válasz #1604. hozzászólásra
Hatóanyagban össz. mennyit kap?
Válasz #1588. hozzászólásra
Nálunk a márciusi műtrágyázás már -5-10q veszteség!!!!!!
Tavaly rajtam kívül a faluban mindenki márciusban szórta a műtrágyát én febr 22,nekik átlgosan 30q alatt nekem 39q lett!
Nem egyformák a területi adotságaink,nekünk amint lehet nyomatni kell kifele ezeken a gyengébb területeken!!!!!!!!!
Válasz #1584. hozzászólásra
Üdv,semmi baja. Nálam is van ilyen.:)
Válasz #1601. hozzászólásra
Csak tisztán,amennyit a pénztárcád elbír.
Nitrosolbol hány litert lehet kiszórni hektáronként és mennyi vizet érdemes hozzátenni? Mikortól szokták már szórni?
Válasz #1599. hozzászólásra
Április közepén nálunk nem volt sok.
Válasz #1598. hozzászólásra
tavaly tavasszal annyi csapadék volt mint még soha!!!!
Válasz #1588. hozzászólásra
Végül is a jövő hét már február 1.-je lenne mikor szórnánk.
Tavaly elbactuk, hogy ráment 3 mázsa tavasszal és 3 hétig nem volt eső.
Most 3 menetre lenne osztva, igaz nincs is nagy terület.
De ezt a februári szórást már többektől hallottam, hogy jó és mivel elég gyenge a talaj így szerintem indításnak sem gond, ha előbb lenne kint.
Válasz #1596. hozzászólásra
Tavaly télen egy gyakorló növénytermesztő doktor tartott nekem egy kis "előadást" német egyetemi tankönyvből az őszi búza N igényéről és reakciójáról hosszútávú kisérletek alapján. Egyértelműen kitűnt belőle, hogy a bokrosodás elején van a legtöbb Nre szüksége búzának a maximális terméseredmény eléréséhez. A stádiumok előrehaladtával egyértelműen csökken a kiadott N mennyiség hatása termésmennyiségre. Szóval aki bokrosodás elején nem teszi oda az N-t az máris hibázik. Utána már lehet variálni hogy még hány menetben mennyit mikor tegyünk ki de az első korai a leglényegesebb.
Válasz #1592. hozzászólásra
Nálunk is ez vált be. Lehetne még halogatni de ha lucskos idő lesz akkor lehet áprilisig nem lehet kijuttatni és az már nagyon késő. És ha nincs ott a nitró a növény tavaszi indulásakor akkor az már hátrányból indul. Szóval mi lehetőségekhez képest próbáljuk az utolsó fagyra időzíteni a kijuttatást. 2q/ha 27% mas. Többit majd kapja folyékonyban, több részletben. Amúgy pedig nappal itt 5-10fokok vannak most folyamatosan. És a búza szépen szintetizál növöget. Egy hónappal ezelőtti állapotához képest elkezdett bokrosodni, tegnap előtt néztem, 2-4 oldalhatásos stádiumban van. Igaz nagy gyönge, picike. De a színe szép üde zöld. Most is jólesne neki a nitró szerintem de nem tudom mit lenne vele ha meglódulna utána meg rájönne a hó nélküli -10fok esetleg.
Válasz #1594. hozzászólásra
Ezért jó a folyékony.Mikor van zöld tömeg,meg meleg,azonnal tud hasznosulni.
Igaz régen tanították , de úgy tudom hogy a Nitrogén a fotószintézis folyamatában a zöld tömeg növelésében hasznosul.
CO2 kötődik le és Oxigén szabadul fel.
Ezért is van hogy míg nincsen nagyobb mennyiségű levélzet a műtrágya hasznosulás is korlátozott, nincs meg a kellő mennyiségű levélzet ahol a folyamat végbe megy.
Ehhez a folyamathoz min.15 C hőmérséklet, és napfény kell.
A hőmérséklet és a fény növekedésére a reakció fokozódik az igazi hasznosulás 20-30 foknál jön létre.
Szerintem felesleges nagyon korán és sok műtrágyát kiszórni egyszerre.
Válasz #1591. hozzászólásra
sztem is fölösleges!!
De a hmká szerint lehetőség van rá és nincs büntetés!!
Válasz #1591. hozzászólásra
Több helyen olvastam hogy megéri 15.e körül kiszórni, hogy mire beindul addigra ott legyen az anyag, én az idén biztos kipróbálom, 15-20 között kiszórom
Válasz #1590. hozzászólásra
Tök mind1 lehet e vagy sem teljesen szükségetelen ilyen korán...
Válasz #1589. hozzászólásra
Búzát lehet febr 1- től!!!!!!!
Válasz #1586. hozzászólásra Ne nagyon irkálj ilyent,mert február 15.-e előtt tilos nitrogént szórni a földre ! Kölcsönös megfeleltetésben van leírva! Valaki lefényképez és felnyom ,akkor oda lesz a terület alapú támogatásod egy része (szankció)!!!
Válasz #1586. hozzászólásra
Szerintem ennyire korán rákattanni felesleges... majd márciusba....
Abból a nitrogénből nem sok maradna valószinüleg.
Ha lenne hó jövő héten szórnánk 2q pétit meg egy kis kálisót.
Szerintetek nem mosódna ki nagyon?
Válasz #1583. hozzászólásra
Ha engedi az idő szórjad 1-től!!!!
Tavalyi keserűsó üsszeállt. Vízben oldom, jó még? Hatóanyag nem illant el belőle?
Akkor mindent összevetve,javarészt a magasabb műtrágya adagok tűnnek a befutónak!
Lassacskán lehet tervezgetni a műtrágyaszórás kezdetét!
Én ha az idő engedi és az előrejezés biztató akkor febr 15-20-án elkezdem nyomatni!!!!
Válasz #1581. hozzászólásra
Vagy rájönni,felesleges próbálkozni az új dolgokkal.Itt semmi extrával,az exotic 6-8 tonnát tudott.
Válasz #1578. hozzászólásra
A keserűsó nem drága, és ha azt nézed, elég ha nem látsz rajt utána mg és kén hiányos tünetet.
Kénnel amugy a nitrogént is könnyebben felveszi a növény.
Brutto 3500ft volt tavaly 25kg.
Én tavaly mindent megadtam a Kolonak aztán mégis 53 mázsát adott, havernak 25kmre odébb 68mázsát.
Ezt kell elfogadni, illetve próbálkozni akár új dolgokkal.
Válasz #1578. hozzászólásra
Azért a 70q-hoz kell megfelelő időjárás ill. alkalmas talaj még ha a technológiád jó is főleg ha tavaly 47q volt. mert tavaly ha nem volt semmi hátráltató tényező (belvíz) akkor igen csak kiadták magukból a maximum közeli termést.
Válasz #1578. hozzászólásra
Keserű sónak semmi pozitívat nem tapasztaltam.A sok műtrágya,a tavasziaknál főként,ha nem kapsz kellő csapadékot,terméscsökkentést okoz.Olvass utána,valahol már valaki leírta a keserű tapasztalatát.
Keserűsónak van a termésmennyiségre látható/mérhető hatása, mennyi?
Gabona félékk közül Búzába ajánlatosabb inkább nem? (Kukoricának annyira nem)
Terv:
5kg / ha minden permetezéskor + nitrosol? Abból mennyi kéne szerintetek?
Cél: 70q / ha
Ősszel kapott 2 q 3*15 -ös NPK-t. Tavasszal meg majd kap 3 q amoonium nitrátot. Sirtaki fajta!
Tavaly csak a tavaszi 3q ammonium-nitrátot kapott, Békés fajta volt, 47 q -át termett, idén többet akarok!
Mit gondoltok?
Válasz #1575. hozzászólásra
De úgy képzeld el a leg utálatosabb réti föld ha sok víz van kirohad minden ha nincs víz akkor becserepesedik.A szántást is el kell találni mikor se vizes se száraz akkor jó
Válasz #1574. hozzászólásra
Ha úgyis búza van benne, akkor tarlókezelés, később lazító és mehet bele a kukorica
Válasz #1574. hozzászólásra
Itt a Szolnok felöli oldalon,arra vannak réti földek!?
Válasz #1573. hozzászólásra
Pest megye
Válasz #1572. hozzászólásra
Melyik megyébe laksz?
Válasz #1568. hozzászólásra
Köszönöm a választ Peti ugyan oda szoktam vetni mert a víz az úr néha nálam a buzát mindig váltogatom a neveit nem nagyon jegyzem meg mert úgy veszem én is egy családi vállalkozótól aki kicsit drágábban adja de levan csávázva én csak annyit mondok réti földbe kell tavaly előtt pásztor volt most meg süveges ez jól adott .Hektárja 35mázsa hát ennyi
nem bisztos h reti foldbe mindig buza lenne a meno probald a kukoricat na es perxe kicsit engedd meg ki a szelepeket mutragya teren mert maskor nem fogod elerni azt a termest amit te szeretnel
Válasz #1564. hozzászólásra
A búza termesztésével kapcsolatos tudáshalmazodat is növelni kellene hogy jöjjenek azok a várva várt eredmények
Válasz #1564. hozzászólásra
Adj neki 6 mázsát és figyeld mi lesz!
Válasz #1564. hozzászólásra
"Minden évben búzát vetek réti földbe..."
Bugyuta kérdés de, ugye nem ugyanoda veted minden évben?
Mennyi szokott lenni a termésátlagod?
Milyen fajtát szoktál vetni?
Válasz #1564. hozzászólásra
Csatlakozom az előttem szólóhoz, inkább adj neki még 1 mázsa pétisót, de hagyj kontrollt is, mert kevés a nitrogén
Válasz #1564. hozzászólásra
Meg persze a műtrágyával is lehet "játszani" hogy mikor meg mennyit és hogyan 
Ezt magadnak kell kitapasztalnod 
Esetleg egy másik fajtát is próbálhatsz ami a környéken bevált
Válasz #1564. hozzászólásra
szia!
Szerintem először növeld meg a nitrogént meg persze pk-t is és attól hamarabb lesz több a termény mint egy hengerezéstől.
Persze a hengerezés olcsóbb...a trágyázás meg biztos növeli a termésedet.
Üdv és boldog újévet mindenkinek én minden évbe búzát vetek réti földbe ami néha vizes is de nem igazán vagyok megelégedve a terméssel 27% pétit használok 2mázsát hektáranként ,olvastam hogy hengerezéssel is javul a termés hozam
Válasz #1557. hozzászólásra
=>Hatóanyagra vetítve miért is lenne olcsóbb a 27% pétisó, mint az amm.nitrát? Számolj csak utána!
=>A hasznosulás már más kérdés, azon minden évben én is gondolkodom...
Válasz #1561. hozzászólásra
Ennyi kondival,(ha lesz egy kis eső) 8to/Ha kinéz a sirtakiból.Minőség szerintem jó esetben euró,szalma az nagyon alacsony,és nagyon ellenálló a betegségekkel szemben.
Válasz #1559. hozzászólásra
Én is ezért szoktam a szilárd mellé tenni valami folyékony nitrogént. Gyomirtással vagy akár előtte. Van olyan év amikor pl a szilárd nagyon nem tud hasznosulni, mert a kiszórása utána felszínen marad 2-3 hétig is akár. Ez már csak ilyen
Válasz #1559. hozzászólásra
Ezt azért 1 az 1-ben kijelenteni kicsit túlzás, ha ez így lenne, már a TSZ-ből örököltük volna a nitrosol használatát, és azt se tudnánk mi az a szilárd műtrágya. Tény hogy a részben levélen felvett nitrogén gyorsabban hat, és elméletileg a nitrosol nem párolog el, emiatt késői trágyázásra alkalmasabb. De inkább sokan maradjanak a szilárdnál, mert akkor olcsóbban tudjuk megvenni a nitrosolt!