Válasz fida91 #4642. hozzászólásáraÉn nem vitatkozom, csak nézzetek már szét, nagyon elvakult lett itt a szisztéma, ez nem így működik, nagyon nem.
Mármint az amiről épen most beszélünk, vagyis, hogy egy zöldtrágyától mekkora változások lettek...
meg az, hogy kis gép kell, mert az a jó.
Szerintem Tajbor tökéletesen rátapintott a lényegre. Itt sem értem miért jó az ha mindig magamellé fordul a gép és az egész tábla végigvan taposva!?!?!? Nagygépnél kisebb az adott területre jutó súly, plusz sokszor nagyobb eszközökkel tud dolgozni, kisebb menetszám, kevesebb taposás ésatöbbi...
Válasz otis #4636. hozzászólásáraOtis!
A képen 20-30centi vízek vannak, nehogymár az ne follyon el a mélyebb területre....
nem olyan kis tárcsatalpon megűlő vizecskéről beszélünk ami nem folyik el a főd tetején a vad nyomából, hanem kőkemény több 10centis vízállásról.
Ezen lehet segíteni, de egy zöldtrágya itt semmi nemsok, annyit nemfog érni, meg kettő sem, ez nem az a kategória
Válasz Netparaszt #4637. hozzászólásáraRendben van, csak én ezt a műfajt marha régen elkezdtem, hírben sem volt itt még nemsok senki sem... legalább 10éve zöldtrágyázunk!!!!
Ugyanazokon a területeken is, visszatérően!
Többszer maradt meg a tavasznak előző éven vetett olajretek, írtam már. Láttam előnyét is, de volt amikor nem működött a rendszer.
Mellette van olyan terület ahol többször volt zöldtrágya, fújtam egy pár évig a bactofil különböző termékeit is, meg szervestrágyát is kapott, 6év alatt kétszer is ugyanez. Közben meg még szója is volt a területben ami pillangós, elősegíti a talajélet fellendülését.
Szóval nem hit kérdése, nekem van tapasztalatom szerintem nem is kevés e témában de ilyen elvakultságot, hogy egy zöldtrágyától a tengernyi víz eltűnt ááááááááááá
hagyjuk már ez nonszensz.
Én próbálom a talajmegújítást folyamatosan de a legjobban az jött be egyébként, hogy éppen azzal az eszközzel dolgozunk amelyiknek a legjobb munkája van, maradjunk ennyiben.
Nehéz agyag talaj nem homok.
Valaki feltett is fotókat, szerintem Agrárteenager. Látványos az tény, de ott meg olyan laza a talaj, hogy egy csúszós lajtával direkt lehetne vetni akármikor.
Ez látszik azon, hogy mekkora géppel mit húz milyen mélyen.
Olyan területen ahol 120 lovas gép jobban mélyebben viszi a lazítót vagy grubbert, UGYANAZT az eszközt mint más területen a 260-as traktor, azt ne vegye senki alapul, nem is gondolhatja komolyan de tényleg
Válasz szanberg #4635. hozzászólására Az a te dolgod miben hiszel.
Én csak abban, amit magam is látok.
Például látok nyomtalanul eltűnő belvizeket és több hónapos aszályban a homok 5 cm-es szintjében nyüzsgő gilisztákat a néhány hetes, bomló szármaradványban.
Ez a valóság, ami a videón túl van.
Válasz szanberg #4635. hozzászólásáraPedig elhiheted, hogy meg lehet hazudtolni a fizikát. Sokszor látni, homokon pedig különösen gyakori a jelenség, hogy a magasabban álló részeken megáll a víz, mert mondjuk szarrá van már tárcsázva, míg az aljban gazdálkodó kertész földjén, aki a dinnye alá folyamatosan lazít, és pár éve már a zt is használja, nem áll meg a víz.
Ha ezen van leghamarabb víz akkor ez a legmélyebb terület, nyílván való.
Namost ha csak ezen nincsen semmilyen vízállás az összes többi szomszédon meg úgy áll az özönvíz mint a képeden látszik, akkor a fizika meglett hazudtolva????
Az ilyen víz nem azért áll meg mert a talajod ilyen vagy olyan. Ez összefolyik mert mély a területed ezen része. és akkor megint ott vagyunk amit előbb írtam.
Főleg azért mondom mert vetettél egy zöldtrágyát és azthiszed megvan váltva a világ ettől.
Meg ne haragudj, nem személyed ellen szól ez az írásom most, csak már kezd olyanszintű elvakultság felállni hogy a jehva tanúi meg egyéb lófaxok sehol sincsenek, ráadásul a társadalom hozza a formáját, ebből is üzlet van/lesz bizonyos ember(ek)nek, semmi barátság, csak fizess........
A külföldi direktvetős atyaúr John akárkinek is láttam felvételeit videóit.
Mesélik, hogy mittudomén egy nap alatt 300mm eső lejött, mindenhol áll a víz bezzeg az ő területén semmi. Ó gondoltam szerintem délutánra még porozni is fog
Aztán megnézve a képet annyi valóban látszik, hogy tényleg nem áll a víz DE!
a többiek földje mélyebbn van, ez meg magaslatos terület azokhoz képest.
Azt elhiszem és tudom, hogy a talaj pórustérfogatát lehet növelni ilyen technikákkal és elősegíteni mindezt de azért ennyire ne ámítsuk már az embereket, ez tényleges megvezetés nem más.
Válasz hanzika #4618. hozzászólására Bármilyen trágyát érdemes komposztálni, mert magasabb biológiai értéke lesz.
A bedolgozás egész sekélyen történik, akár egy borona is elég, de kombinátor, grubber, tárcsa ugyanúgy megfelel.
Ez is csak azért szükséges, hogy védettebb környezetbe kerüljön a komposzt.
Válasz Netparaszt #4631. hozzászólásáraA következő egy hétben szinte biztos, hogy nem tudok kimenni fotózni. Pedig biztos érdemes lenne. Bár a hitetlenkedőknek nem valószínű, hogy bármilyen fotó bizonyítékot jelentene.
2015. januárban tettem fel az életképek közé a lenti fotókat. Ezen a helyen a hétfői szemle során semmilyen víztükör nem volt még, miközben a szomszédos területeket már a tavalyi szinten borította a víz. Ez a folt a környéken az elsők között szokott előjönni.
Válasz Praetor #4627. hozzászólására Ha esetleg készítenél fotókat a szépséges helyzetről, megköszönném.
Sok ember örülne ilyen javulásnak, de nem hiszik el, míg nem látják.
Igaz, sokan akkor sem hiszik, amikor látják.
Válasz tajbor89 #4629. hozzászólására Kiszámolták, megmérték. Precíziós gazdálkodásnál, állandó művelőútnál, alacsony guminyomással, tábla szélén ürítő kombájnnal nem nagy gond, ha 1-1.5 méter mélységig betonra tömöríti a talajt a nehezebb gépkapcsolat.
Egyébként igen, mert olyan mélységig tömörítenek az egyre nehezebb gépkapcsolatok, hogy addig a vas nem ér le, a tömörödés pedig olyan erős, hogy semmilyen gyökér nem megy át rajta.
Ekkor pedig menetrendszerűen érkezik a belvíz és aszálykár ott is, ahol nem volt korábban ilyen probléma.
Válasz Netparaszt #4628. hozzászólásáraNem vitatkozni akarok, de ez a könnyebb gép/eszköz téma nem fér a fejembe.
Nincs agykapacitásom most számolgatni, de mondjuk ha veszünk egy 100 lovas trakit csupaszon 5 tonnának, és húz egy 3 m-es eszközt hátul mondjuk 480, elöl 380 gumikkal 38-as és 28as felnin, vagy megnézünk egy 300 lovast, lepakolva a súlyait 9 tonnával, egy 6m-es eszközzel hátul 710 42es, elöl 600 34 es gumival, akkor nem vagyok benne biztos hogy nagy különbségek jönnének ki talajnyomásban.
Persze ez így csak egy eszmefuttatás, de valaki már biztos kiszámolta ezt is csak meg kell találni...
Válasz Praetor #4627. hozzászólására Ez így kezdődik.
Ahogy élő gyökerek vagy épp korhadók jelennek meg tartósan, megjelenik a talajélet, amire megérkeznek a giliszták is.
A talajélet elkezdi a pórusok felépítését, amelyek néhány év múlva összefüggő szivacsrendszert alkotnak a felszín alatt, amiben akadály nélkül áramlik a víz, a gyökerek és a tápanyagok, ha em túrod feleslegesen.
Ezek a mikropórusok, amiket a gyökerek drénjei és a giliszták járatai nyitják nagyobb csatornákká.
A talajodban élő gyökerek segítik a paránylények megmaradását, akik egyre nagyobb változatossággal segítik a talajod javulását, nem szakad meg az élet.
Ha meghagyod a kapások előtt a takarónéványt és nem taposod nedvesen a talajt, még jobb lesz a hatás.
Könnyebb gép és eszközök választása is segít ebben.
Vigyázz a szerkezetre és a sok milliárd munkásodra, néhány év múlva már nem kell sokat húznod a vasat.
Azt vettem észre, hogy a zöldtrágyázott területeinken egyelőre nincsenek vízfoltok, miközben a szomszédos földeket még a tavalyinál is jobban teríti a belvíz. Tavaly nekünk volt a legtöbb/legnagyobb(!) belvizes területünk. ~3ha körül lehetett, és pont ezeket a területeket zöldtrágyáztam.
Tavaly volt zöldtrágyám először, és a faluban nem is tudom, hogy volt-e rajtunk kívül valaki aki zöldtrágyázott volna. Nem sikerült valami jól, mert a mustár korán felmagzott (július végi/augusztus eleji vetés), de azért az olajretek néhol közel karomnyi méretű volt.
Október végéig így takarva voltak a területek, majd 2 sor tárcsa, és búzavetés. (az eső nem engedte korábban) Azt vettem észre tárcsázáskor, hogy sokkal több giliszta van a területen, mint a korábbi években.
Szóval valószínűleg a nem túl jól sikerült zöldtrágya, és a talajtakarás is odavonzotta a gilisztákat a környező területekről, és a nem túl fejlett gyökerek mellett ők drénezték meg egy kicsit ezeket a területeket. Ezért bírt több vizet befogadni.
Valószínű, hogy a következő hetekben nálunk is megjelennek a víztükrök, de egyelőre elég látványos a különbség ilyen szempontból.
Válasz kukaccsosz #4609. hozzászólásáraIdén próbálok MCPA(vagy2.4D) és aurora kombóval menni...
2 évig sekator volt, sok a szulák
A sima 2.4D meghagyja a galajt...
Viszont az aurórával gyárilag kevertbe 2.4D van, de asszem az MCPA jobban viszi a szulákot gyökerestől...
Válasz MrPoke #4620. hozzászólásáraSokan nem foglalkoznak vele mennyit szabad és mikor. Ahogy bejött a trágyázási tilalom egyből megindultak a traktorok olyan megrakott trágyaszórókkal amiket alig bírtak vontatni. Néha azon gondolkodom, hogy ezek értesülnek ilyesmiről, vagy direkt nem tartják be?
Válasz szanberg #4616. hozzászólásáraEzt csak halkan, AKG, Nitrát érzékeny területeken. 500q szerves trágya 300kg N tartalmaz. Az igaz hogy csak 150kg hatóanyag érvényesül az első évben, de ezt a hivatalt nem érdekli.
Ez bőven túllépi a 170kg-ot.
200q szerintem bőven elég megfelelően alkalmazva, csak bekeverve a felső 10cm rétegbe.
Korábban én is leszántottam, idén ősszel a gabona alá raktam 250q, ruber-el bekeverve. Már most látszik, hogy sokkal jobban érvényesül a szerves trágya. És így még akár szórhatok egy kevés műtrágyát is mert belefér a170kg-ba.
Hali! Tojótyúkkal foglalkozom batériás tartással! A szervestrágyát nem volna érdemes fermentálni úgy nem jobb a talajnak? És ha bármelyiket kiszóróm szántás nélkül hogy dolgozom be a talajba?
Válasz szanberg #4612. hozzászólásáraMár sokszor el lett mondva de úgy látszik nem elégszer. A komposzt nem tartalmaz jelentős mennyiségű elemi tápanyagot. Egyszerűen leírva.
Trágya = tápanyag
Komposzt = baktériumtrágya.
Ez a rengeteg szerves trágyáról meg csak annyit, hogy:
1t szerves trágya 6/3/6kg NPKt tartalmaz. Ennek felével lehet számolni első évben. Tehát ha mondjuk kiszórsz 20t. Első évbe 60/30/60 hatóanyaggal számolhatsz.
Válasz ata0 #4610. hozzászólásáraAz a baj, hogy ez mind szép és jó csak ez most mennyi területre lesz elég ahhoz, hogy műtrágyát lehessen kiváltani vele mint egy szervestrágyával?
Mondjuk ezzel is kétségeim vannak, szerintem ennek plussz nitró kéne a talajban ha vastagon kitudnád szórni, hogy tovább folytatódjon a bontási folyamat.
Ebből sokat nemlehet csinálni, illetve igen, ott ahol biogáz üzem van és a fermentálóból xarásig van trutyi, igaz annak kisebb a tápértéke mint a szervestrágyának, de még mindig jó a földnek. Csak ilyen kevés van meg nem is nagyon lesz, itthon baxakodnak minden olyan energiaforrással amit nem az energiacsászárok intéznek az országnak, mert akkor csökken az üzletük(lásd biogáz,donquihóte azaz szélmalom, napelem nem két panel a háztetőn hanem hektárok mint szlovákban...)
Válasz szanberg #4599. hozzászólásáraNa ez az hogy járjak el? Lehet korábban csinálok egy próbát hogy tárcsa mit csinál neki. Amikor már nem ken annyira ha lesz olyan idő...
Egyébként mihez kellett 80centi mélyről is talajminta?
0-30 a szokványos, az azatt le lehet ásni szemrevételezés céljából rétegeket nézni de annyira altalajt minek bevizsgálni?
Válasz Drisa #4598. hozzászólásáraAttól függ hogy jársz majd el.
Ha belevetnél így egy direkt géppel akkor utána persze, glifó neki.
Ha rátudsz menni időben akkor is leszórhatod, kéthét alatt elviszi úgyis, utána meg vetés előtt rötön rövidtárcsázol.
Csak szerintem ha ilyen sok a száraz mustár szár és makacs is lesz még akkor is, nem fogja majd rendesen a tárcsa, én ettől félnék azért
Válasz Drisa #4592. hozzászólásáraMég van 2 hónap vetésig, jön a meleg, az eső, nem sok minden mard belőle. Én behúznám simán vetőgéppel, hasonlóba már vetettem, Cyclon-800 al. Esetleg egy hengerezés vetés előtt.
15570 hozzászólás
és újra írom, hogy a külföldi direktvetős ősatya John akárki is jöhet a mondókájával amikor az ő földje magaslaton van...
Én hiszek a fínomságokban, a csökkentet menetszámban, a zöldtrágyában de járjunk már kétlábbal a földön.
Válasz fida91 #4642. hozzászólásáraÉn nem vitatkozom, csak nézzetek már szét, nagyon elvakult lett itt a szisztéma, ez nem így működik, nagyon nem.
Mármint az amiről épen most beszélünk, vagyis, hogy egy zöldtrágyától mekkora változások lettek...
meg az, hogy kis gép kell, mert az a jó.
Szerintem Tajbor tökéletesen rátapintott a lényegre. Itt sem értem miért jó az ha mindig magamellé fordul a gép és az egész tábla végigvan taposva!?!?!? Nagygépnél kisebb az adott területre jutó súly, plusz sokszor nagyobb eszközökkel tud dolgozni, kisebb menetszám, kevesebb taposás ésatöbbi...
Válasz Mf-es? #4640. hozzászólásáraMiért szerinted csak nagypapának lehet tapasztalata?
Válasz szanberg #4638. hozzászólásáraUnokád is van?
Válasz otis #4636. hozzászólásáraOtis!
A képen 20-30centi vízek vannak, nehogymár az ne follyon el a mélyebb területre....
nem olyan kis tárcsatalpon megűlő vizecskéről beszélünk ami nem folyik el a főd tetején a vad nyomából, hanem kőkemény több 10centis vízállásról.
Ezen lehet segíteni, de egy zöldtrágya itt semmi nemsok, annyit nemfog érni, meg kettő sem, ez nem az a kategória
Válasz Netparaszt #4637. hozzászólásáraRendben van, csak én ezt a műfajt marha régen elkezdtem, hírben sem volt itt még nemsok senki sem... legalább 10éve zöldtrágyázunk!!!!

Ugyanazokon a területeken is, visszatérően!
Többszer maradt meg a tavasznak előző éven vetett olajretek, írtam már. Láttam előnyét is, de volt amikor nem működött a rendszer.
Mellette van olyan terület ahol többször volt zöldtrágya, fújtam egy pár évig a bactofil különböző termékeit is, meg szervestrágyát is kapott, 6év alatt kétszer is ugyanez. Közben meg még szója is volt a területben ami pillangós, elősegíti a talajélet fellendülését.
Szóval nem hit kérdése, nekem van tapasztalatom szerintem nem is kevés e témában de ilyen elvakultságot, hogy egy zöldtrágyától a tengernyi víz eltűnt ááááááááááá
hagyjuk már ez nonszensz.
Én próbálom a talajmegújítást folyamatosan de a legjobban az jött be egyébként, hogy éppen azzal az eszközzel dolgozunk amelyiknek a legjobb munkája van, maradjunk ennyiben.
Nehéz agyag talaj nem homok.
Valaki feltett is fotókat, szerintem Agrárteenager. Látványos az tény, de ott meg olyan laza a talaj, hogy egy csúszós lajtával direkt lehetne vetni akármikor.
Ez látszik azon, hogy mekkora géppel mit húz milyen mélyen.
Olyan területen ahol 120 lovas gép jobban mélyebben viszi a lazítót vagy grubbert, UGYANAZT az eszközt mint más területen a 260-as traktor, azt ne vegye senki alapul, nem is gondolhatja komolyan de tényleg
Válasz szanberg #4635. hozzászólására Az a te dolgod miben hiszel.
Én csak abban, amit magam is látok.
Például látok nyomtalanul eltűnő belvizeket és több hónapos aszályban a homok 5 cm-es szintjében nyüzsgő gilisztákat a néhány hetes, bomló szármaradványban.
Ez a valóság, ami a videón túl van.
Válasz szanberg #4635. hozzászólásáraPedig elhiheted, hogy meg lehet hazudtolni a fizikát. Sokszor látni, homokon pedig különösen gyakori a jelenség, hogy a magasabban álló részeken megáll a víz, mert mondjuk szarrá van már tárcsázva, míg az aljban gazdálkodó kertész földjén, aki a dinnye alá folyamatosan lazít, és pár éve már a zt is használja, nem áll meg a víz.
Válasz Praetor #4632. hozzászólásáraNa jó most már tényleg, nemkéne fejjel a falnak menni.

Ha ezen van leghamarabb víz akkor ez a legmélyebb terület, nyílván való.
Namost ha csak ezen nincsen semmilyen vízállás az összes többi szomszédon meg úgy áll az özönvíz mint a képeden látszik, akkor a fizika meglett hazudtolva????
Az ilyen víz nem azért áll meg mert a talajod ilyen vagy olyan. Ez összefolyik mert mély a területed ezen része. és akkor megint ott vagyunk amit előbb írtam.
Főleg azért mondom mert vetettél egy zöldtrágyát és azthiszed megvan váltva a világ ettől.
Meg ne haragudj, nem személyed ellen szól ez az írásom most, csak már kezd olyanszintű elvakultság felállni hogy a jehva tanúi meg egyéb lófaxok sehol sincsenek, ráadásul a társadalom hozza a formáját, ebből is üzlet van/lesz bizonyos ember(ek)nek, semmi barátság, csak fizess........
A külföldi direktvetős atyaúr John akárkinek is láttam felvételeit videóit.
Mesélik, hogy mittudomén egy nap alatt 300mm eső lejött, mindenhol áll a víz bezzeg az ő területén semmi. Ó gondoltam szerintem délutánra még porozni is fog
Aztán megnézve a képet annyi valóban látszik, hogy tényleg nem áll a víz DE!
a többiek földje mélyebbn van, ez meg magaslatos terület azokhoz képest.
Azt elhiszem és tudom, hogy a talaj pórustérfogatát lehet növelni ilyen technikákkal és elősegíteni mindezt de azért ennyire ne ámítsuk már az embereket, ez tényleges megvezetés nem más.
Válasz Praetor #4632. hozzászólására Elég dinamikus a változás
Válasz hanzika #4618. hozzászólására Bármilyen trágyát érdemes komposztálni, mert magasabb biológiai értéke lesz.
A bedolgozás egész sekélyen történik, akár egy borona is elég, de kombinátor, grubber, tárcsa ugyanúgy megfelel.
Ez is csak azért szükséges, hogy védettebb környezetbe kerüljön a komposzt.
Válasz Netparaszt #4631. hozzászólásáraA következő egy hétben szinte biztos, hogy nem tudok kimenni fotózni. Pedig biztos érdemes lenne. Bár a hitetlenkedőknek nem valószínű, hogy bármilyen fotó bizonyítékot jelentene.




2015. januárban tettem fel az életképek közé a lenti fotókat. Ezen a helyen a hétfői szemle során semmilyen víztükör nem volt még, miközben a szomszédos területeket már a tavalyi szinten borította a víz. Ez a folt a környéken az elsők között szokott előjönni.
Válasz Praetor #4627. hozzászólására Ha esetleg készítenél fotókat a szépséges helyzetről, megköszönném.
Sok ember örülne ilyen javulásnak, de nem hiszik el, míg nem látják.
Igaz, sokan akkor sem hiszik, amikor látják.
Válasz tajbor89 #4629. hozzászólására Kiszámolták, megmérték. Precíziós gazdálkodásnál, állandó művelőútnál, alacsony guminyomással, tábla szélén ürítő kombájnnal nem nagy gond, ha 1-1.5 méter mélységig betonra tömöríti a talajt a nehezebb gépkapcsolat.
Egyébként igen, mert olyan mélységig tömörítenek az egyre nehezebb gépkapcsolatok, hogy addig a vas nem ér le, a tömörödés pedig olyan erős, hogy semmilyen gyökér nem megy át rajta.
Ekkor pedig menetrendszerűen érkezik a belvíz és aszálykár ott is, ahol nem volt korábban ilyen probléma.
Válasz Netparaszt #4628. hozzászólásáraNem vitatkozni akarok, de ez a könnyebb gép/eszköz téma nem fér a fejembe.
Nincs agykapacitásom most számolgatni, de mondjuk ha veszünk egy 100 lovas trakit csupaszon 5 tonnának, és húz egy 3 m-es eszközt hátul mondjuk 480, elöl 380 gumikkal 38-as és 28as felnin, vagy megnézünk egy 300 lovast, lepakolva a súlyait 9 tonnával, egy 6m-es eszközzel hátul 710 42es, elöl 600 34 es gumival, akkor nem vagyok benne biztos hogy nagy különbségek jönnének ki talajnyomásban.
Persze ez így csak egy eszmefuttatás, de valaki már biztos kiszámolta ezt is csak meg kell találni...
Válasz Praetor #4627. hozzászólására Ez így kezdődik.
Ahogy élő gyökerek vagy épp korhadók jelennek meg tartósan, megjelenik a talajélet, amire megérkeznek a giliszták is.
A talajélet elkezdi a pórusok felépítését, amelyek néhány év múlva összefüggő szivacsrendszert alkotnak a felszín alatt, amiben akadály nélkül áramlik a víz, a gyökerek és a tápanyagok, ha em túrod feleslegesen.
Ezek a mikropórusok, amiket a gyökerek drénjei és a giliszták járatai nyitják nagyobb csatornákká.
A talajodban élő gyökerek segítik a paránylények megmaradását, akik egyre nagyobb változatossággal segítik a talajod javulását, nem szakad meg az élet.
Ha meghagyod a kapások előtt a takarónéványt és nem taposod nedvesen a talajt, még jobb lesz a hatás.
Könnyebb gép és eszközök választása is segít ebben.
Vigyázz a szerkezetre és a sok milliárd munkásodra, néhány év múlva már nem kell sokat húznod a vasat.
Érdekes volt a tegnapi határszemle.

Azt vettem észre, hogy a zöldtrágyázott területeinken egyelőre nincsenek vízfoltok, miközben a szomszédos földeket még a tavalyinál is jobban teríti a belvíz. Tavaly nekünk volt a legtöbb/legnagyobb(!) belvizes területünk. ~3ha körül lehetett, és pont ezeket a területeket zöldtrágyáztam.
Tavaly volt zöldtrágyám először, és a faluban nem is tudom, hogy volt-e rajtunk kívül valaki aki zöldtrágyázott volna. Nem sikerült valami jól, mert a mustár korán felmagzott (július végi/augusztus eleji vetés), de azért az olajretek néhol közel karomnyi méretű volt.
Október végéig így takarva voltak a területek, majd 2 sor tárcsa, és búzavetés. (az eső nem engedte korábban) Azt vettem észre tárcsázáskor, hogy sokkal több giliszta van a területen, mint a korábbi években.
Szóval valószínűleg a nem túl jól sikerült zöldtrágya, és a talajtakarás is odavonzotta a gilisztákat a környező területekről, és a nem túl fejlett gyökerek mellett ők drénezték meg egy kicsit ezeket a területeket. Ezért bírt több vizet befogadni.
Valószínű, hogy a következő hetekben nálunk is megjelennek a víztükrök, de egyelőre elég látványos a különbség ilyen szempontból.
Válasz kukaccsosz #4609. hozzászólásáraIdén próbálok MCPA(vagy2.4D) és aurora kombóval menni...
2 évig sekator volt, sok a szulák
A sima 2.4D meghagyja a galajt...
Viszont az aurórával gyárilag kevertbe 2.4D van, de asszem az MCPA jobban viszi a szulákot gyökerestől...
Válasz Radocz #4624. hozzászólásáraNád sokkal nehezebben korhad mint a szalma.
Teafőzéskor a maradék "komposztzacc" ágdarálék és nád. A többi összetevő kimosódik a szűrőn.
Válasz kis Zombi #4623. hozzászólásáraA szalma és a nád közt mi a különbség?

Nagyobb az átmérője és BIO.
Sokat kell még tanulnom, hogy két év múlva gyenge kezdő lehessek.
Válasz Radocz #4611. hozzászólásáraHa a szalma nincs szecskázva, az nem gond. Én is csak azért aprítom, hogy ne tekerje magára a rotációs.
Válasz szanberg #4612. hozzászólásáraEbből a komposztból kb. 400 - 600 ha -ra elegendő komposzt teát lehet majd készíteni.
Válasz MrPoke #4620. hozzászólásáraSokan nem foglalkoznak vele mennyit szabad és mikor. Ahogy bejött a trágyázási tilalom egyből megindultak a traktorok olyan megrakott trágyaszórókkal amiket alig bírtak vontatni. Néha azon gondolkodom, hogy ezek értesülnek ilyesmiről, vagy direkt nem tartják be?
Válasz szanberg #4616. hozzászólásáraEzt csak halkan, AKG, Nitrát érzékeny területeken. 500q szerves trágya 300kg N tartalmaz. Az igaz hogy csak 150kg hatóanyag érvényesül az első évben, de ezt a hivatalt nem érdekli.
Ez bőven túllépi a 170kg-ot.
200q szerintem bőven elég megfelelően alkalmazva, csak bekeverve a felső 10cm rétegbe.
Korábban én is leszántottam, idén ősszel a gabona alá raktam 250q, ruber-el bekeverve. Már most látszik, hogy sokkal jobban érvényesül a szerves trágya. És így még akár szórhatok egy kevés műtrágyát is mert belefér a170kg-ba.
Válasz hanzika #4618. hozzászólásáraJó szóróval kell kijuttatni. Akkor nem lesznek nagy csomók és rövidtárcsa, gruber beviszi.
Hali! Tojótyúkkal foglalkozom batériás tartással! A szervestrágyát nem volna érdemes fermentálni úgy nem jobb a talajnak? És ha bármelyiket kiszóróm szántás nélkül hogy dolgozom be a talajba?
Válasz MrPoke #4615. hozzászólásárahelyeseben:
Komposzt = Baktérium/gomba törzstenyészet
Válasz MrPoke #4615. hozzászólásáraMondjuk mi 500mázsa trágyát szórunk/hektár
Válasz szanberg #4612. hozzászólásáraMár sokszor el lett mondva de úgy látszik nem elégszer. A komposzt nem tartalmaz jelentős mennyiségű elemi tápanyagot. Egyszerűen leírva.
Trágya = tápanyag
Komposzt = baktériumtrágya.
Ez a rengeteg szerves trágyáról meg csak annyit, hogy:
1t szerves trágya 6/3/6kg NPKt tartalmaz. Ennek felével lehet számolni első évben. Tehát ha mondjuk kiszórsz 20t. Első évbe 60/30/60 hatóanyaggal számolhatsz.
Persze tea alapanyag lesz belőle.
Kíváncsi leszek feltud-e kúszni a hőmérséklet, most hogy újra lett rakva.
Válasz szanberg #4612. hozzászólásáraGondolom,csak az alko geo teához valót csinálta.
Válasz ata0 #4610. hozzászólásáraAz a baj, hogy ez mind szép és jó csak ez most mennyi területre lesz elég ahhoz, hogy műtrágyát lehessen kiváltani vele mint egy szervestrágyával?
Mondjuk ezzel is kétségeim vannak, szerintem ennek plussz nitró kéne a talajban ha vastagon kitudnád szórni, hogy tovább folytatódjon a bontási folyamat.
Ebből sokat nemlehet csinálni, illetve igen, ott ahol biogáz üzem van és a fermentálóból xarásig van trutyi, igaz annak kisebb a tápértéke mint a szervestrágyának, de még mindig jó a földnek. Csak ilyen kevés van meg nem is nagyon lesz, itthon baxakodnak minden olyan energiaforrással amit nem az energiacsászárok intéznek az országnak, mert akkor csökken az üzletük(lásd biogáz,donquihóte azaz szélmalom, napelem nem két panel a háztetőn hanem hektárok mint szlovákban...)
Válasz ata0 #4610. hozzászólásáraAz összetevők aprítása egységes méretekre, előírást anno én sem, de Te sem igazán tartottad be.

A mikroszkóp mit mutat? Az a fontos.
Ma viszem a talajmintám Nyíregyházára megnézzük.
Most melegítem a kazánházba, és keresem az esővizet, mert ez is fontos a vizsgálathoz.
Ilyen volt ilyen lett prizma komposzt




15 dec
16 február 7
Válasz csoppika #4606. hozzászólásáraIgen mehet.
Miért kell aurórát használni, sok a veronika?
Nem értem miért vagytok ennyire megijedve a szármaradványtól. Kb. 1 hónapja még nőttek a zöldségek, és legalább 1,5 hónap, mire vetni kell.
Válasz Radocz #4602. hozzászólásárahttp://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/ch05.html



A 3.86 ábra 1 méter mélységben is mutat értéket. (a talaj termékenységi pontszámára).
több növény van, aminek a gyökere lemegy a mélyebb rétegekbe. A fásszárúak esetén egész mélyről is kell venni a talajmintát.
Válasz kukaccsosz #4578. hozzászólásáraHali! Aurora és pl mecaphar mehet?
Ebből korábban már linkeltem IDE.

https://www.google.hu/search?q=penetrom%C3%A9ter&ie=utf-8&oe=utf-8&gws_rd=cr&ei=aHO2VtvHHIG_sAGGjL2oDw
https://www.google.hu/search?q=penetrom%C3%A9ter&ie=utf-8&oe=utf-8&gws_rd=cr&ei=aHO2VtvHHIG_sAGGjL2oDw
Válasz szanberg #4599. hozzászólásáraNa ez az hogy járjak el? Lehet korábban csinálok egy próbát hogy tárcsa mit csinál neki. Amikor már nem ken annyira ha lesz olyan idő...
Válasz szanberg #4601. hozzászólására"0-30 a szokványos,"

Felénk meg ez a szokványos.
A mintavételt 3 rétegből kell venni:
2-10cm, 10-20cm, 20-30cm mélységből.
A talaj felső részét le kell kaparni.
De ez már a rendeletben is le van írva.
Ti hogy veszitek a talajmintát?
milyen pontosságú GPS-el?
stb.
Válasz szanberg #4601. hozzászólására"de annyira altalajt minek bevizsgálni?"

Hol olvastad, hogy ezt bevizsgáljuk?
Csak az eketalpat és a .... vizsgáltam.
"Attól, hogy valamit tanítassz, nem biztos, hogy úgy is van jól, vagy úgy szakmai.."
Az AKG rendelet előírja, hogyan kell talajmintát venni.
Az meg hogy nem szakmai, hát nem az.
Van sok ami nem szakmai, de attól még előírás.
Válasz Radocz #4600. hozzászólásáraAttól, hogy valamit tanítassz, nem biztos, hogy úgy is van jól, vagy úgy szakmai...
Egyébként mihez kellett 80centi mélyről is talajminta?
0-30 a szokványos, az azatt le lehet ásni szemrevételezés céljából rétegeket nézni de annyira altalajt minek bevizsgálni?
Válasz szanberg #4569. hozzászólásáraMa vettem talajmintát.

A mintavevő, amit Netparast látott 50-80 cm mélyen ment le erőlködés nélkül.
Ott már van valami, csak meg kell nézni, hogy mi. Hétfőn átmegyek Kis Zombihoz és viszek be talajmintát.
Inkább a szikes talaj javítása lenne fontosabb. Az nagyobb buli lenne itt a Hortobágy mellyékén.
Azt nem értem, hogy miért négy pontból kérnek talajmintát venni, mikor mi úgy tanítjuk, hogy ....
Válasz Drisa #4598. hozzászólásáraAttól függ hogy jársz majd el.
Ha belevetnél így egy direkt géppel akkor utána persze, glifó neki.
Ha rátudsz menni időben akkor is leszórhatod, kéthét alatt elviszi úgyis, utána meg vetés előtt rötön rövidtárcsázol.
Csak szerintem ha ilyen sok a száraz mustár szár és makacs is lesz még akkor is, nem fogja majd rendesen a tárcsa, én ettől félnék azért
Válasz szanberg #4593. hozzászólásárarepcével mi legyen? glifozát neki?
Válasz MrPoke #4596. hozzászólásáraA repcéből? Nem árt neki a meleg, azt várja...
Válasz Drisa #4592. hozzászólásáraMég van 2 hónap vetésig, jön a meleg, az eső, nem sok minden mard belőle. Én behúznám simán vetőgéppel, hasonlóba már vetettem, Cyclon-800 al. Esetleg egy hengerezés vetés előtt.
Válasz Drisa #4592. hozzászólásáraLE KÖLL SZÁNTANI A PICSÁBA JÓ MÉLYRE OSZT NEM HÚZZA A VETŐGÉP!

Válasz Drisa #4592. hozzászólásáraMondom ha fagyna igenjól szecskára kell zúzni és minden megvan oldva, döngölés sincsen.
Vagy vettesd el bérbe sávtisztítós géppel!
Kérj egy JD-t vagy Tempót demózni arra az időre, azokon gyárilag fentvannak ezek a cuccok.
Jobb megoldás mint a rövidtárcsa, szerintem